Vendéglősök Lapja, 1898 (14. évfolyam, 1-24. szám)

1898-10-20 / 20. szám

1898. októbber 20.

Vendéglősök Lapja.

3

— Vendéglő átvételek. Budapes- :n a Népszinház-utcza 11. sz. alatt levő mdéglőt Németh János szaktársunktól iss Elek vette át Szent-Gálról, Németh ános pedig a Dohány-utcza 28. sz. alatt vő volt ,,Kondorosi csárdádhoz czimzett ?ndéglőt vette meg. — Szilavetzky Flóris hnyei fürdő vendéglős átvette Budapesten Népszinház-utcza 23. sz. alatt levő venéglöt.

— Névmagyarosítások. Unrein lajos Erzsébetfalva érdemes törvény bírója, )lt vendéglős, nevét Urányi-ra. Schleincz ároly fővárosi vendéglős pedig Bányai-ra tgják nevüket magyarosítani.

— Esküvő. Stőhr János fővárosi ven- églös, e hó 11-ikén vezette oltárhoz Stéger ntalin kisasszonyt. Stéger György fővárosi endéglős kellemdus leányát. Násznagyok Mtak Stumpf József vendéglős és Zubka . urak. Az esküvőn, mely a Ferenczvárosi lébánia-templomban tartatott meg, díszes özönség volt jelen. Boldogság kísérje fri- yüket.

— Fontos az Osztálysorsjáték

linden résztvevőjére, hogy a huzási listának alamint az újítási sorsjegyeknek idejekorán rtokába legyen. — Az Osztálysorsjáték tezése óta a jóhirnévnek örvendő fögyüj- íde Lukács Vilmos Budapest, (Sas- teza 1.) ezen tekintetben a játékosok ki- ánalmainak legpontosabban megfelel, úgy ogy ennélfogva ezen ezéget a nyerés esetén íindenkor tanúsított legszigorúbb diseretió )lytán és a bármely összegű nyeremények yors és kuláns kifizetése következtében sztálysorsjegyek beszerzésére legmelegeb- en ajánlhatjuk.

— Vendéglő átvétel, Hersch ámuel volt erzsébetvárosi szállodás átvette udapesten a Király-utcza 47. sz. alatt levő rischauf-féle vendéglőt, Niemetz Gyula köz- jtitése által.

— Szálloda átvételek. Moszer Károly a ,,Panónia“ szálló volt ismert főnezére, megvette Gulyás Géza szállodáját ilső kerepesi-ut 31. sz. alatt. — Váczon zekeres István az ,.Arany Csillag“ szállo- iját eladta Varga Jánosnak, előbb mezőnyei utóbb volt gleichenbergi szállodás laktársunknak.

— Vendéglő átvételek. Kovács are érdemes fővárosi szaktársunk, a csö- öri-ut 17. sz. alatt levő vendéglőjét Do lilék Alajos szaktársunknak eladván, a ■anátos- és zsibárus-utezák sarkán levő >lt Markovits Darinka féle vendéglőt vette . Sok szerencnét kívánunk t. barátunknak.- Nyáry József a Lehel-utcza 31. sz. alatt vő Bognár-féle vendéglőt vette át Niemetz yula közvetitéjével.

— Az első Gráczi sörfözö részény társulat. Az országos nyugdíj egye- Jetébe. 100 frttal az az egyszáz forinttal int alapitó tag bélépett mely összeget eimler József ur mint ezen Sör részvény rsulat képviselője, mai napon a szombat- ?lyi választmány pénztáránál letéte- ényezett.

Varasdv Sándor Dautlich Gyula elnök. pénztárnok.

— Magyar mustár. Az őszi és téli idény beálltával felhivjuk t. olvasóink becses figyelmét Mocznik L. budapesti hírneves conserv gyáros kitűnő minőségű magyar mustárjára. A legizletesebb mustár ez, melynek a vendéglőkben nem volna szabad hiányoznia. Ugyancsak Mocznik L. ur gyára készíti a legjobb franczia mód szerinti mustárt, mely felülmúlja a külföld bármely ismert gyártmányait. Mocznik L. ur mai számunkban közölt hirdetését ajánljuk t olvasóink figyelmébe.

CSARNOK.

Ilit, JFlemény, Szeretet.

Hit.

Életünkön nincs hatalma a halálnak, Csak az lesz por, mi porból vétetett;

A test, a vér, habár a sírba szállnak:

A lélek él! nem ér enyészetett :

A télre jő tavasznak újítása,

Az éjre hajnalfénynek hasadása,

A tél s az éjjel: ez az elhalás Tavasz s hajnal, te vagy feltámadás!

G-yöry Miimos.

Remény.

Óh szép remény ! e lét után jön egy más, Hol marandandóbb gyönyört lel életünk Egy tekintet, egy futó kézszoritás Mind az mit e földön nyerhetünk! Minél ritkább hát ily gyönyör minálunlc, Élvezzük annál melegebben azt.

Moore Tamás.

\

Szeretet.

Kiket szeretsz, s a kik szeretnek,

Ha bántanak, ha megsebeznek:

Ne haragudj rá jók sokáig!

Ne öntsd ki szived, s ha letörléd A fájdalom kicsordult könnyét:

Bocsáss meg! hidd, enyhedre válik.

Gyulay Rál.

Mit írjak Jókainak?

Irta : Kiss Mihály, a Népszínház tagja.

Izgatottan járkálok, kerülök, fordulok a szobámban, s mélyen gondolkozom, mit írjak hazánk halhatatlan költőjének.

De mikor a nem hivatott iró sok szépet, jót akar az irodalom terén alkotni, akkor legkevesebb eredményt ér el.

Az örökös fontolgatások, kételyek megrontják a legszebb gondolatokat.

Eszembe jutott a régi közmondás: „Borban az igazság“. A bor tüzeli az embert és magasztos gondolatokhoz juttatja.

Jidcs.i! Kiálték a szolgáló, szobalány és szakácsnénak egyszemélyben,

— Mit tetszik parancsolni ?

— Hozzon egy palaczk vörös bort, poharat.

— Itt van a déli maradék.

— Adja ide gyorsan!

— Mi baja van a ténsurnak ?

Úgy jár le-fel, mint az oroszlán a ketreezében.

— Gondolkozom.

— Kár lesz olyan nagyon megerőltetni a feje bélését, mert ha össze megy, mint a tej, akkor nem értjük meg egymást többé.

— Ne zavarjon gondolkozásomban. Jókaihoz, hazánk legnagyobb költőjének akarok valamit Írni, valami magasztosai, szépet.

— A tekintetes urnák nem nagy fáradságába kerül, hiszen mindig irkál-firkál, benne van a gyakorlatában, akár csak én a rántás keverésében.

— Hiába gondolkozom, nem jut eszembe semmi sem.

— írja ezt: ,,Az Isten éltesse a fiatal urat sokáig“.

— Ne zakatoljon a fülembe! Hiszen már öreg ur.

— Akkor kívánjon neki ifjú erőt és és jó egészséget.

— Nem ért maga ehhez. Egy olyan nagy költőnek nem lehet akármit Írni. Egy olyan magasztos lénynek, ki müvei által minden magyarnak eszményképe, Isten után a legimádottabb embere, kitől mindnyájan igazán, szépen, helyesen megtanultunk magyarul gondolkozni, beszélni.

— Hát tanító az öreg ur ?

— Mondtam már, hogy költő.

— Mit költött eddig?

— Regényeket, költeményeket, színdarabokat.

— A Népszínházban adtak tőle valamit ?

■— A ,,Bolondok grófját“

— Ha, ha, ha! Azt láttam. Soh7sem nevettem még olyan szívből fakadóan mint akkor.

— Mit írjak, mit Írjak.

— Mit-mit?! Hiszen a ténsur verseket is fábrikál, mikor a bonaórája eléri, abban a zöldfedelü könyvecskében egy halmaz van össze firkálva, Írjon le egyet, hátha sírva fakad, ha elolvassa.

— Igazad van. Például jó lenne ez ?

Jóttevő napsugár, e földnek Égi kedvese

Szivemből imádlak ! Oh ! jobban Mint ég gyermeke.

Fényednél mit ember alkotott Mindig tiszteltem.

A mint a jó érzés kívánta E föld területen.

Akarat, buzgóság, szerénység Volt törekvésem,

S ezekért többnyire gunykaczaj Lett fizetésem . . ,

Én már nem kívánok semmit e Csúf, rut világon,

Ugyan mit kedveljek ez örült Disz alkotmányon ?

A halált keresve, meglelve Majd földé leszek . . .

Mint föld : állatnak vagy embernek Eleget teszek.

— No mit szólsz hozzá ?

— Azt, hogy keressen másikat a ténsur, mert ez olyan, mint a sótlan étel.

— Úgy ? Hát ez :

Művészetért, költészetért,

Lángolt szivem, fort agyam Gondolkodva éjjel, nappal De sok verset megírtam A tartalom vagy a forma Tetszést ritkán aratott,

Ostobaság minden munka Mig írója nem halott.

Agyam, szivem, szép gyöngyei,

10MIN0 SEC pezsgő.

Versenyez nemcsak az összes hazai, de valamennyi külföldi pezsgő gyártmánynyal is. Gyár: Velenczén, Fejérm.

Központi iroda": Budapest, Vili, kerület üllői-ut 60-ik szám.