Vendéglősök Lapja, 1898 (14. évfolyam, 1-24. szám)

1898-08-20 / 16. szám

(

n&m lehet szemet hunyni és a melylyel nem bánhat el senki sem kénye-kedve szerint; elérték azt, hogy a közöttük felmerült vitás ügyekben nem ítélkeznek oly egyének, a kik ú ö iparágukat nem értik;, elérték azt, hogy a kontárok és jellemtelen szédelgők nem csinálnak konkurrencziát a tisztességes, képzett és szorgalmas egyéneknek.

Egyedül a szállodások, vendéglősök, kávésok és korcsmárosok azok, a kik eddig Nagyváradon nem tömörültek.

Pedig nincs iparág a városban, melylyel szemben annyi méltánytalanságot követnének ef, mint a mienkkel.

Külön rendszabályok közé vagyunk szorítva, iparunkat nem gyakorolhatjuk úgy, a hogy akarjuk. Rendőri felügyelet alatt teszünk és cselekszünk mindent és a nagy adókon kívül még ezt a felügyeletet is külön meg kell fizetnünk; miért ? Mert nincs faktorunk, a mely az egyesek tekintélyét megóvja, az egyesek megbízhatóságát dokumentálja.

Ha közöttünk és alkalmazottaink között konfliktus támad, szaladunk az iparhatóság, vagy a bíróság elébe és egyik vagy másik fél igazságot kap ugyan, de perköltség czimén mindegjfik többet fizet, mint a menynyit a perelt összeg kitesz.

Ha a szakminiszter, vagy törvényhatóság a mi iparunkról véleményt kér, az alantas hatóság nem tudja kitől informál- tassa magát és igy keletkeznek aztán olyan határozatok, a melyek miatt mi csak sinlő- dünk és nem vagyunk képesek a mindennapi kenyeren kívül többet szerezni verejtékes munkánk közben.

A mi üzleteinkbe felfogadott tanulókkal sem törődik senki és igy kerülnek elő azok az individiumok, a kik elbetegesedett jellemüknél fogva és a szakszerűség hiánya miatt — főnökeiknek annyi keserűséget okoznak és szaporítják azok számát, a kik iparágunkat csak tisztességétől fosztják meg a nagyközönség előtt.

A kartársak közül legtöbbnek akad ügye-baja és mert anyagi helyzete nem engedi, jogtanácsos nélkül védekezik és e miatt, még ha legtisztább igazsága van is elverik rajta a port és sok esetben még tönkre is jut egy-egy ilyen eset miatt.

A mi legszomoritóbb az, hogy ha betegségbe vagy nyomorba jut valaki, az egyesek irgalmára van utalva és kénytelen megizlelni a társadalom legkeserübb kenyerét.. .

Ezért akarjuk mi megalakítani Nagyváradon a „Szállodások, vendéglősök, kávésok és korcsmárosok ipartársulatát“, melynek hivatása lesz ezeket a mizériákat megszüntetni és meg vagyunk győződve, hogy mélyen tisztelt kartárs ur szívesen közénk áll és egyesül velünk a fentebb részletezett bajok orvoslására.

Ezenkívül társulatunk sürgős megalakítását czélozzuk még azért is, mert, mint

tudni méltóztatik, a legközelebbi országos kongresszusunk a debreczeni határozat alapján nálunk lesz megtartva és rendkívül nagy erkölcsi yereséget, vagy mondjuk ki: szégyent jelentene első sorban reánk, másodsorban varosunkra nézve az, hogy a már minden színvonalon álló vidéki városban Virágzó „Szállodások, vendéglősök, kávésok és korcsmárosok társulata“ Nagyváradon még nincsen és a kongresszusra özönlő hasonló egyleteket nem tudnók testületileg és igy illő módon elfogadni.

Tisztelettel kérjük, szíveskedjék tehát fontos ügyünk iránt ismert buzgó s ágával lelkesülni és a folyó hó 17-én, szerdán délután 3 órakor, a „Zöldfa“ kis termében tartandó alakuló ülésen okvetlenül megjelenni.

Hazafias kartársi üdvözlettel

Nagyváradon, a „Szállodások, vendéglősök, kávésok és korcsmárosok ipar- társulatát’1 megalakító végrehajtó bizottságnak 1898. augusztus hó 10-én tartott üléséből.

A Végrehajtó bizottság.

A tápszerek hamisítása.

Hogy az ember testét hosszabb időn át kellő rugékonyságában megtarthassa, kellő mennyiségű és a szervezet anyagcseréjének megfelelő összetételű táplálékkal kell azt ellátni. Fehérnye, zsir, szénhydrat, só és viz az a fontos öt vegyü- let, a melyet mindennapi élelmiszereinknek kellő arányban tartalmazniok kell, hogy a folyton működő gépezet a szolgálatot idő előtt fel ne mondja. Élelmi szereink között azonban nincs nincs egy sem, a mely egymagában megfelelő összetételű volna, egymagában tehát a hús, tej? tojás, stb. csak egyoldalú tápanyag, ezért kell a különböző élelmi czikkeket folytonosan keverni.

A sok évezred tapasztalata, a czálszerü- ségnek megfelelően, az egész föld terméséből válogatva, pontos étlapot állitott össze az embernek s a föld különböző pontjain előforduló élelmi és élvezeti czikkek elterjedéséről a világkereskedelem már régi idő óta gondoskodik.

A kapzsiság, a minél nagyobb nyerészkedési vágy, az egészségtelen verseny kifejlődése, már évszázadokkal ezelőtt áruinak meghamisitá- sára ösztönözte a könnyelmű, lelkiismeretlen kereskedőt. így már III. Frigyes német császár 1475-ben szigorú büntetést szabott ki a bor- hamisitókre, azóta pedig az áruhamisitás valóságos iparrá fejlődött. Mondhatnánk, hogy versenyt fejlődött a chemiával. A hamisítók törekvése folyton oda irányul, a hamisítást oly tökéletességgel végezhetni, hogy az a tudomány jelen eszközeivel kimutatható ne legyen ; viszont a kémikus folytén résen van, úgy hogy az élelmi és élveéeti czikkek jóságának és hamisításának kimutatása valóságos tudományággá fejlődött, a melynek máris hatalmas angol, német irodalom áll rendelkezésére.

Az állam is igyekszik különféle törvényekkel gátat emelni a hamisításnak, a mely nemcsak olgáráinak pénzerszénye elleni merénylet, hanem kárhányszor koczkára teszi azok egészségét, ^ó't életét is. Angolorséág tette meg e tekintetben az első lépéseket. Évekkel eéelőtt rámutattunk az élelmiszerek hamisítására és arra a nagy veszteségre, mely ez alkalommal az állam minden egyes polgárát éri. A fogyasztó közönség megvédésére már 1862-ben törvényt alkottak, a melynek pótlásául 1872-ben hozott törvény elrendeli, hogy minden grófságban és minden független városban vegyészt kell alkalmazni, a kinek kötelessége az élelmiszerek vizsgálata.

Németország 1879-ben hozta az u. n. j,Nahrungsmittel-G-esetz“-ét, a mely a hamisítást praecziz meghatározva, szigorú büntetést ró a hamisítókra.

Ausztriában az 1896-ban hozott törvény a felügyeletet a közigazgatási hatóságokra és különösen a járás-orvosokra bízza, de a kormány fel van jogosítva külön ellenőrző közegeket is - kinevezni, de csakis olyanokat, kik kielégítő szakmabeli képességeket igazolnak. Vizsgáló állomások is vannak szervezve, a melyek számára képzett egészségrendőri orgánumokat tanfolyamokon képeznek. Erős szigorral lépnek föl minden hamisítással szemben és az ellenőrző köze-- - geknek rendkívül széles jogkör van biztosítva.

A kereskedői tisztességet elhomályosító áruhamisitások lehető meghiúsítására nekünk is vannak egyes különleges e czélra irányuló törvényeink. Ilyenek : a közegészségügy rendezésé- . ró'l szóló 1875. évi XIV. t.-cz. 141. és 154, §-ai; 1878-ik évi V. (büntető törvény) és az 1879. évi XL. (kihágási törvény) törvényczikkek bizonyos §§-ai egyes élelmi czikk meghamisítását tiltják és büntetni rendelik. Ilyen továbbá az 1893. évi XXIII. t.-czikk is, mely a mesterséges borok készítésének és azok forgalomba hozatalának tilalmazásáról intézkedik. Legújabban pedig a mezőgazdasági termények, termékek és czikkek hamisításának tilalmazásáról szóló 1895-ik évi XLVI. t.-czikk, a mely a tej és tejtermékek, állati és növényi zsírok stb. hamisítását, valamint a hamisítottak forgalomba hozatalát tiltja. Az ellenőrzést és a kihágások fölötti ítélkezést a törvény a közigazgatási és rendőrhatóságokra bízza.

Azonban mindezen sokféle törvény és intézkedés nem volt alkalmas arra, hogy a közveszélyes üzelmeket meggátolja. A székesfővárosi közigazgatási bizottság hónaponként az élelmiszerek hamisításáért megbüntetteknek száz és száz föllebbezését intézi el, hát még mennyi lehet azoknak a száma, a kik az Ítéletben megnyugszanak és megfizetik az 1—2 frt bírságot, a mit aztán újabb hamisítással ismét a fogyasztó közönségen vesznek meg. Újabb idődén a bizottság elhatározta, hogy a hamisítás lehető meg- gátlása érdekében az ítéletet az illető üzlethelyiségében feltűnő helyre kifüggeszti és ezenkívül a megbírságolt költségére azt az újságban is közzé teszi.

Becsületes kereskedőink közvéleménye e sikertelenséget éppen a törvény toldozás-foldozás— nak tulajdonítja; e helyett ők radikális refor—