Vendéglősök Lapja, 1898 (14. évfolyam, 1-24. szám)

1898-05-05 / 9. szám

1898. május 5. Vendéglősök Lapja. 5 ügyfeleimre s az általam oly nagyon becsült vendéglösi karra bizom annak megbirálását, hogy ki működött kettőnk közül a vendég­lősök ügyei körül nyíltabban, korrektebben, eredményesebben, Vándor Géza ur-e vagy pedig én? Szombathely, 1898. április 30­Szabó László. Válasz Bokros Károlynak. Bokros Károly név alatt a „ Vendég- lös“ czimü lapban egy üres frázisokkal telt czikket olvastam, a mely szerint Bokrosnak a nagyméltóságu belügyminiszterhez a ven­déglősök érdekében, a záróra ügyében intézett nyílt levelére egy „Sportotüző“ vendéglős — egyike a nyílt levélben megemlítettek­nek — állítólag (?) azt mondotta, hogy az a czikk nem más, mint üres szalma-csépelés. No tehát, ha talán Bokros ur engem ért a sportüző vendéglős alatt, akkor köteles­ségemnek tartom erre azt felelni, hogy alávaló aljas rágalom attól, aki azt meri állítani, hogy én igy nyilatkoztam volna; mert egyáltalában nem szoktam soha életem­ben mások dolgait, vagy tetteit kritizálni, még kevésbbé akkor, a mikor a vendég­lősök érdekeiről van szó. De azért, hála Isten, agylágyulásban nem szenvedek, mert egész életemen át egyhuzamban a vendéglős-pályán működtem tisztességgel és teljes sikerrel. Hogy szórako­zásul a sportot is űzöm, azt azért teszem, mert nékem az nagy élvezet, mikor a fiatal csikók meg-bokros-odva futnak, vadul és czéltalanul, de mikor már egy jól trenírozott, idősebb lovat látok meg-bokrosoám, akkor arra a lóra nem teszek egy garast sem. Klivéuyi Ferenc* vendéglős. Meghívás a IXI-ik országos magyar vendéglős kongresszusra! Az 1896. évi országos magyar vendég­lős-kongresszus kérvényeire most már úgy a magy. kir. Kereskedelemügyi, valamint a Pénzügyminiszter is végzésileg válaszolván, — a végrehajó-bizottság f. évi április hó 19-én tartott értekezletében elhatározta a kongresszus egybehivását. S minthogy folyó év május hó 11-én Debreczenben úgyis kongresszus lesz az orsz. nyugdíj egyesület érdekébeu, — czélszerüség szempontjából a Ill-ik országos magyar vendéglős-kongresszus is Debreczenben, f. é. május hó 12-én fog megtartatni, melyre Magyarország összes szállodásait, vendéglőseit és korcsmárosait ezennel meg­hívjuk. Felkérjük tehát mindazon tisztelt szak­társakat, akik a kongresszuson részt venni óhajtanak, hogy ebbeli elhatározásukat folyó évi május hó 3-áig a végrehajtó bizottság elnökének: Gundel Jánosnak (Budapest, „István főherczeg szálloda“) okvetlenül be­jelenteni szíveskedjenek, hogy a debreczeni előkészítő bizottságot a résztvevők számáról kellő időben értesíthessük. A végrehajtó bizottság. A kongresszns napirendje: I. Jelentés a végrehajtó-bizottság működéséről. Tartja: Gundel János elnök. II. A pénzügyminiszteri leirat fel­olvasása és véleményes jelentés előterjesz­tése. Előadó: Gundel János. III. A kereskedelmi miniszteri leirat felolvasása és véleményes jelentés előterjesz­tése. Előadó : Glück Frigyes. IV. A tanonczok egészségi ügyének rendezése, tanonczképzés és a szakiskolák szervezése. Előadó: Glück Frigyes. Y. Orsz. magyar szállodás-, vendéglős és korcsmáros szövetség. Nyugdíjintézmény. Előadó: Bokros Károly. A Ill-ik országos magy. vendéglős­kongresszus ügyrendje. 1. A III. országos magyar vendéglős­kongresszus 1898. évi május hó 12., esetleg 13-ik napján Debreczenben tartatik meg s annak tagja lehet minden a magyar korona területén szakszerű ipart gyakorló vendéglős. 2. A III. országos magyar vendéglős­kongresszust az 1896. évben megtartott országos magyar vendéglős kongresszuson megválasztott végrehajtó - bizottság elnöke Gundel János nyitja meg. 3. Ez után következik a kongresszus elnökének és tiz társelnöknek megválasztása, mely választás — mint általában minden választás — közfelkiáltással, vagy 10 tagnak írásban beadott indítványára titkos szavazat utján s utóbbi esetben viszonylagos szótöbb­séggel történik. Hat jegyzőt az elnök jelöl ki. 4. A választás után a kongresszus áttér az 1898. évi április hó 19-én megtartott végrehajtó - bizottsági ülésen megállapított napirendre. 5. Az országos magyar vendéglős-kon­gresszus ülései nyilvánosak s ez üléseken hozatnak a határozatok is. A határozatok szótöbbséggel hozatnak, szavazategyenlőség esetében az elnök sza­vazata dönt. 6. A kongresszuson csakis a napirendre tűzött indítványok tárgyalhatok. A tárgyalást a megnevezett előadó nyijtja meg, a ki egyúttal indítványát is elo- tereszti. 7. Az indítványhoz szólani kívánók kötelesek a jegyzők valamelyikénél jelent­kezni s csak a följegyzett sorrendben szólal­hatnak fel. Ugyanazon indítványhoz egy-egy tag csak egyszer és 10 perczig szólhat: azonban bármikor szót kérhetnek a) a kik a napirendhez szólani, b) kik személyes kérdésben válaszolni, c) kik a tanácskozási szabályokra hivatkozni, d) a kik indítványt visszavonni kívánnak. Az elnök a tanácskozás alatt bármikor szólhat. 8. Az elnök a szólót megintheti, ha ezt szükségesnek látja, rendre utasíthatja s ha a rendreutasítás sikertelen, a szólótól a szót megvonhatja. 9. Ha szólásra többé senki sincs föl­jegyezve, az előadót és a vita folyamán külön indítványt tett tagokat illeti a végszó, ezután az elnök az indítványt szavazat alá bocsátja. Szavazásra első sorban az előadó indít­ványa tűzendő ki, azután az ehhez legközelebb álló indítvány s végre a módositványok bocsátandók sorrendben szavazásra. A kérdés oly módon teendő fel, hogy arra igennel, vagy nemmel lehessen szavazni. 10. A vita bezárása iránti kérelem 10 tag írásbeli indítványára szavazás alá bocsá tandó az elnök által. 11. A szavazás felállás által történik, kétség esetében ellenpróba alkalmazandó s ha ez sem vezetne eredményre, úgy név­szerinti szavazás rendelendő el. 12. A határozatok végrehajtása, úgy a szükséges lépések megtétele szempontjából egy végrehajtó-bizottság választandó meg és pedig úgy, hogy abban a budapesti és vidéki tagok egyenlő arányban vegyenek részt. KÜLÖNFÉLÉK. — Kérvényünk a képviselőház előtt. Két évig tartó ernyedetlen munká­val és sok anyagi áldozattal sikerült elér­nünk, hogy a vendéglősök kérelmét a tör­vényhozás elé terjeszthettük. Nehéz, de sikeres munkát végeztünk. Őt ezer vendég­lős irta alá s számos érdekcsoport és tes­tület. Mozgalmunknak már is megvan az a haszna, hogy mozgalmunk két éve alatt az egész sajtó több Ízben foglalkozott, még pedig rokonszenvesen, a vendéglősök ügyé­vel, a mi nem megvetendő erkölcsi tőke s a kongresszus jól kamatoztathatja. Ápril hó 28-án lapunk rendkívüli kiadása adta tudtul azt az örömhirt, hogy Horváth Adám országgyűlési képviselő Magyarország szállodásainak, vendéglőseinek és korcs- márosainak kérvényét a képviselőház­hoz április 23-án 5220. igtatószám alatt benyújtotta. így tehát kívánalmainkkal már legközelebb foglalkozik a törvényhozás. A beadás hire országszerte nagy örömet kel­tett a vendéglősök között, ugyannyira, hogy sok helyről kaptunk üdvözlő táviratot és levelet. Reméljük, hogy ez a fontos momentum örömmel tölti el a debreczeni kongresszust is, s kérvényünkkel egyező szellemben fog határozni, annál is inkább, mert a kongresszus állásfoglalása sokat nyer súlyában, ha az dokumentumilag azonos a vendéglősök összességének kívánalmaival. ' ■■■' '■■■ I ———■————1 DOMINO SEC pezsgő. Versenyez nemcsak az összes hazai, de valamennyi kül­földi pezsgő gyártmánynyal is. Gyár: Velenczén, Fejérm. Központi iroda: Budapest, Vili. kerület iillői-ut 60-ik szám,

Next

/
Thumbnails
Contents