Vendéglősök Lapja, 1897 (13. évfolyam, 1-24. szám)
1897-05-20 / 10. szám
1897. május 20. Vendéglősök Lapja. 3 Kornyiczky György Kassa, Ligeti Imre, Küt- reiber Sebestyén Bpest, Schier József, Bpest. Iritz Adolf Mezőtúr, Fekete Jónás Dévaváuya. Csirke József Sarkad, Indovits Dávid Sarkad, Ritter Lajos Sárvár, ifj. Fekete János Sárvár. Nagy-Kanizsáról: Kapossy Jenő, Tinagl Lajos, Bogenrieder József, Tivolt János, Hein Mihály, Bajor László, Kovács Mihály, Krausz Lipót, Kasztner János, Petrits Ferencz, Lakics Sándor, Kovács Mihály II. Nagy Ferencz, Koltay Ferencz, Stádt József, Leitner Ödön, Knortzer Károly, Keész József. Szeitl János, Halász Elekné. Wolf Lajos Tahi, Pászthy Imre Szolnok, Kovácsics Gyula Budapest, Hanzély Ferencz Budapest, Nesztor János Budapest, Ligeti Imre Budapest. Nyugdíj ügyünk. Elmúlt már vagy két éve annak, hogy a szegedi országos kongresszus határozata következtében felállittatott egy központi bizottság, addig a mig ez nem volt, határtalan lelkesedéssel ragaszkodott mindenki a nyugdíjintézet eszméjéhez, de a bizottság felállításával épen az ellenkezőt értük el, ez nemhogy jobban szította volna bennünk a lelkesedést, hanem elhanyagolta a reá bízott teendőket, úgy, hogy a legkitartóbb nyugdíj barátnak kétkedővé kellett válni. Nem esik semmi roszabhul az embernek, mint ha látja, bogy azokkal a fillérekkel a mit az ember gyűjtött, könnyelműen bánnak; meg inog a bizalom bárkinél is, ha ezt tapasztalja. Legutóbb is egy hivatalos lapot akarnak honorálni; nem tudom mi volt a vezérlő motívum, mikor ez a bizottság a fejét erre az elhatározásra adta, de annyi tény, nem helyesen cselekedett. Ha már akart egy lapot azzal a czimmel kitüntetni, választhatott volna egy jobban elterjedt lapot és olyan lapot a mely többet foglalkozik a mi ügyünkkel, és a mely lap a czimért szívesen közölte volna az eltitkolt gyűlések határozatait. Hogyan lássak mindent rózsás színben, mikor tudom, hogy tisztelet díjért Írnak úgy ? a kit fizetek az egy alárendelt személy egy imferiőr, hogy higyjek ennek őszinteségében? De mit bánom ezt; a vidékiek által gyűjtött pénzből ilyen kiadásokhoz egy garast sem kapnak, mert kell az nekünk a vidékiek által létesítendő pinczér nyugdíjintézethez, mert a főváros nélkül fogjuk ezt csinálni. A budapestiek pedig esak csináljanak pénzért hangulatot. Póscli Gyula. Budai vendéglősök Kőbányán. Radanovits Iszakőbányai nagy borkereskedő f. hó 13-án kedélyes és igen jól sikerült ünnepélyt rendezett borpinezéiben jobbparti vevői tiszteletére, melyen daczára a hűvös és esős időnek, úgy a Vízivárosból, mint Újlak és Óbudáról is, számos vendéglős és borkereskedő vett részt. Már korán délután kezdtek gyülekezni ! a vendégek ezen országos hírnévnek örvendő I czég tágas udvarán — iegtöbbnyire saját j fogaton érkezve meg — s itt a házigazda által szívesen üdvözölve, Z. Csukás Károly ur kalauzolása mellett, legelső sorban a helyiségek és pinczék megtekitésére indultak. Különös dicséretet érdemelt ki magának a szeretetreméltó házigazda : budai, kőbányai és erdélyi boraival, melyek Iegtöbbnyire az utolsó évek terméseit dicsérték. Nagy tetszést aratott azonban az idősebb termés is, mint a badacsonyi, neszmélyi és szomorodni fajok, valamint a kitűnő siller, egri, villányi és egyébb fajtájú vörös borok, melyek mindegyike egy-egy gyöngye, a remek berendezésű és tisztaságú pinezének. Óriási nagy 45—50 hektoliteres egymás mellett felállított hordókból folyhat itt a bor reggeltől estig egyhuzamban, mely állításunk nem túlzott, ha tekintetbe vesszük a készlet nagyságát, mi körülbelül 17000 hektolitert tesz ki. A pinczék megtekintése után az egy- begyült vendégek a tágas udvaron felállított terített asztalhoz ültek, hol kedélyes pohárköszöntők mellett a késő esteli órákig maradtak együtt. Fölösleges megemlíteni, hogy e pohárköszöntők legelsője Radanovits íszának, a szives házigazdának szólt, kinek az összegyűlt vendégek nem tudták kifejezni eléggé csodálkozásukat a látottak és élvezettek fölött. Felköszöntötték még a czég jeles könyvvezetőjét, valamint Csukás Károly urat és többeket „/;. v.“ Waltz Rezső. (Mai képünkhöz.) A mészáros legközvetlenebb támogatója a vendéglős munkálkodásának. Az a vendéglős, a ki lelkiismeretes mészá osra tett szert, már elmondhatja, hogy félig győzött. A hús jóságától lügg az ételek élvezhetösége. Ha rágós a hús, azon nem segíthet a szakács művészete s egy-egy rosszul izlö ebéd, koczkáztatja a vendéglős jó hírnevét. Megérdemli tehát az olyan mészáros, a kiről csak jót hallhat az ember; megérdemli az ilyen, mint Waltz Rezső ur, hogy nevét elismeréssel ajánljuk a vendéglősök figyelmébe. Waltz Rezső született 1868. Budafokon rom. kath. szülőktől, édes atyja hírneves bortermelő és szikvizgyáros ezidő szerint is. Iskolai tanulmányait Budafokon és Bpesten végezte. Ennek sikeres befejezése után a mészáros mesterséget tanulta, melynek egyik dísze ma is. 16 év óta e/.en a pályán működik, s egyszersmind a Csengéi i-uteza és Almássy- tér sarkán — nagybátyjának, Czermann Józsefnek saját házában levő „GondüzöMiöz címzett régi vendéglőt átvette, kinek saját termésű borait méri. Itt székel egyik leghumámusabb asztaltarsaságunk a főv. előkelő polgáraiból képviselve. Waltz Rezső, a minden tekintetben müveit, előzékeny, tinóm modorú és rokonszenves szaktársunk nősült 1897 január 17-ikén, nőül \evén a női erények egyik legkiválóbb mintaképét, a mrga. műveltségű szép és kellemdus Huhn Gizella kisasszonyt Hahn Frigyes főv. nagyfuvaros és zuglói birtokos bájos leányát kivel a legboldogabb családi életet éli. Vendéglőjének vezetésére Posch Károlyt az István- téri vásárcsarnok volt vendéglősét országszerte ismert szakfársunkat választotta, kinek jó konyhája, szakképzettsége eléggé biztosíték a vendéglő fokozatos emelkedésére. Isten segítse Waltz Rezső urat nemes törekvéseiben ! A vendéglős ur okhoz ! Mai számunk vezérczikkéből értesülnek tisztelt szaktársaink arról, hogy a tavalyi kongresszus merőben hiába volt. A miniszteri helyesebben nagyúri világnézlet, a mely a tájékozatlanság torzító szemüvegén át vizsgálja a mi ügyeinket. kijelentette, hogy a vendéglősÖK- nek nincs semmi szükségük a képzetségre és szaktudásra. Mi azonban nem igy gondolkozunk- Mi azt akarjuk, hogy szakképzett, tisztességes, derék emberek legyenek szakmánkban. De épen azért, mert mi semmikép sem óhajtjuk a miniszter által czélzott állapotok meghonosítását, felkérjük sürgősen összes szaktársainkat, hogy írják alá és küldjék he nekünk az itt közölt szavazólapot s egyben szólítsák fel képviselőjüket, hogy a jövő hó folyamán beadandó kérvényünket szavazatával támogassa a képviselő- házban, a mint arra a váwzi vendéglősök már felszólították képviselőjüket. A jó példát követni kell! Víz és bor Spanyolországban. A spanyolok között az a nézet uralkodik, hogy semmi sem árt jobban az egészségnek, mini az ivóviz gyakori váltóv:tatása. Azért szoktak a gazdag spanyolok, ha fürdőre, vagy nyári üdülésre utaznak valahová, bizonyos mennyiségű megszokott, hazai ivóvizet is vmni magukkal. Az ivóvíz szállítása nagy, vastag hasú, fent és lent meg- szükülő agyag-korsókban (botijos) történik, a melyekben a viz tiszsán és aránylag frissen eltartható, mert az agyagnak lyukacsos volta bizonyos párolgást idéz elő, a mely megakadályozza, bogy a viz megmelegedjék, vagy pedig a vízben piszok, idegen agyagok leülepedjenek. A spanyol szenvedélyes vizivó! Soha sem fog egy csésze kávét vagy csokoládét, avagy egy pohárka liqueurt meginni a nélkül, hog^ utána egy pohár vizet le nem hajtana. A viz zamatosabbá tétetik általuk azáltal, hogy egy Azurcarillot oldanak fel benne. Az Azucarilló egy 6 cm. hosszú, 3 cm. széles és 2 cm. vastag, fehérszinü, szivacs- szerű, czukorból, czitromlé és tojásfehérjéből készült anyag. Hirtelen való feloldásával a vízben, ennek hőmérséklete teíemestn alábbszáll, úgy, hogy egy pohár „Aqua con azuca- rillo,“ nagyon kellemes, üdítő ital. Spanyolország némely részeiben nagyon kevés toirás van. így pl. Mancká-ban, a nemes és bátor szivü Don Quijotte lovag szülőföldjén találhatni oly helységeket, a hová az ivóvizet mértföldekre távol levő kotakból kell szállítani. Innen van az is, hogy a mezei birtokok ára a szerint változik, az az attól függ, hogy mily nagy távolságban vannak egymástól az üditő italt nyújtó kutak.
