Vendéglősök Lapja, 1897 (13. évfolyam, 1-24. szám)
1897-01-05 / 1. szám
1897. január 5. Vendéglősök Lapja. 7 Y. „A szőlő- és bor mellékterményeinek“-értékesítése szempontjából a vesszőanyagnak, a törkölynek, a seprűnek miként teendő felhaszuá lását ismerteti, például & pálinkakészitést, cognac- gyártást stb. stb. VL A ,.szölöbetegségek“ alatt az időjárás állatok, (rovarok) élősdi növények által okozott sérülések és az azok elleni védekezési eljárások vannak ismertetve. YII. Az ,,irodalom“ rovat alatt a könyv- piaczon megjelent s a szőlő- és borgazdaság körébe vágó müvek ismertetnek és bíráltainak. Vili. ;.Az apróbb közlemények “ rovat alatt, főleg a külföldi szaklapok közleményei lesznek kivonatosan ismertetve és érdekesebb szak- közlések rövidebb közlemények alakjában. IX. „A kérdések és feleletek" rovata pedig, az előfizetők által beküldött kérdések megválaszolására nyújt alkalmat, a mely rovatra -egyébként a lap szintén nagy súlyt helyez. X. „Heti hírek“ alatt közöljük azon általános eseményeket, illetőleg híreket rövid közlemények alakjában, amelyek a szőlő- és bo-gazdasággal kapcsolatosak s bortermelőinket érdeklik XI. -Hazai és külföldi tudósítások" rovat alatt a lap első sorban azon mozgalomról tájékoztatja az olvasót, a mit a szőlő és borgazdasági kerületekben a szőlők felújítása körül észlelhetni a hegyközségek, az egyesületek és magántevékenység körében. Itt, hozunk híreket a szólók állásáról, a termésről, a borárakról stb. úgy a hazából, valamint a külföldiől. XII. ..A szerkesztőség üzenetei“ rovat alatt válaszoltalak meg e lap előfizetőitől beérkezett levelek. Sürgős levelekre a választ a lap postafordultával adja meg, ha a válaszra szükséges bélyegjegyek mellékelve megküldenek. Hirdetési árjegyzéket és mutatványszámot a liadóhivatal Budapest, Y.. Árpád-utcza 8 sz. ingyen küld. CSABNO K. Visszaemlékezés a régi czigány zenészekre.*) Kenderszinszakálu Zsigmond király idejében egy néptöredék vándorolt be a magyar hazába; szegény műveletlen néptöredék, elkésett raj a nagy népvándorlás anyaköpüjé- böl; nem hóditó szándékkal jöttek, kard helyett kopott hegedűiket, ágyak helyett kopott czimbalmokat hoztak magukkal. Honnan jöttek, honnan származtak, ki mondhatná meg? A történetíró hasztalan igyekszik e titok arczárói a fátyolt föllebbenteni, nem sikerült az eddig még senkinek, mert maguk az érdekeltek legkevesebbet tudnak önmagukról. Mondják azonban, hogy ők építették Egyiptom évezredes gúláit, s a nap csókjára csodás hangokat zengő sphinx rabszolgaságuk pusztító emlékköve. Nyelvek Indiára utal. mint származásuk helyére, de emléket itt sem hagytak maguk után, s a békés hindu még meséiben sem említi rég elszakadt mostoha testvéreit. Nem is tudunk róluk előbb bizonyosat mondanunk, inig a 15-ik század elején Magyarországba nem költöztek. Alig telepedtek le itt hazánkban, midőn oly oldalról kezdték bemutatni tehetségüket, mely csaknem rögtön dicsőséget és honoso- dási jogot szerzett nekik. Kivették a ben- szülöttek kezéből a zenét, s azt saját modoruk szerint kezdték előadni. A nemzet, *) Mutatvány közlemény a most megjelent Markö- féle czigány zenészalbumból, kapható szerzőnél Sorok- ári-uteza ól. sz. fűzve 2 frt 20 kr., diszkötésben 3 írt. mely hivatott zenészeinek kezdé tartani a jövevényeket, nem is kisérlé meg tőlük visz- szahóditani zenéjét, egész a mai napig az ő kezükben van az. így hallgattak el lassan- kint a hegedűsök, s azóta a czigány hangszere sírja végig a hazát. Már Tinódi lelkesedve említ egy hires czigányvirtuózt, Kármán Dömét, s a 16 ik század végén Thúr zó Imre lakodalmára oly általános tetszés közt muzsikáltak, hogy azóta a magyar zene vetélytárstalan értelmezőinek tartatnak. Ez időtől fogva hirök folyton növekedett, mig a múlt században tetőpontját érte el az irántuk tanúsított lelkesedés; minden fő ur tartott házánál czigánybandát, a rendezett versenyek alkalmával az volt legbüszkébb, kinek czigány a győzni tudott. így TököJyi Bercsényi és Rákóczy Ferencz tartottak udvari czigán)okat, kik a maguk idejében nem kevésbé voltak országszerte ismeretesek, mint mostani hires zenészeink. 1737-ben Csáki Imre bibornok Szepesváralján egy nagyszerű czigány-versenyt rendezett, melyen a nevezett főpap udvari czigánya a hires Barna Miska nyerte el 11 versenytársa elöl a babért A jelenlevő urak költségére le is festették ott rögtön a győztes muzsikust, s közakarattal magyar Orpheunak nevezték el. mely czim a Barna elkészített arczképére is föliratott. Ezen Barna Miskának tulajdonították sokan a Kákoczy nóta szerzését is; de legújabban, hogy azt Rákóczy udvari zenésre, az öreg Czinka komponálta. Mindezeket hírre és jelességre fölülmúlta egy czigánynö; Czinka Panna, ki született 1711-ben a gömörmegyei Sajó- Gömör nevű helyiségben, hol atyja Lányi földbirtokos udvari zenésze volt. Czinka Pannának tehát már elődei is hires muzsikusok voltak : nagyatyja a Rákóczy-nótát komponálta, két nagybátyja Rodostóban halt meg, mint Rákóczy elválhatatlan kísérője, s bizonyára at}Tja is jeles muzsikus volt- Korán mutatkozott is a leányban a nagy hajlam, s földes ura rozsnyói zenészeket fogadott mellé tanítókul. De Czinka Panna rövid idő alatt minden mesterén túltett, s 15 éves korában kezét nyujtá egy odavaló kisbőgősnek. Ez 'időtől fogva maga szervezett egy bandát, melynek prímása maga a legszebb czigány- asszony volt. Híre rövid idő alatt elterjedt, s egész Magyarországon dicsőítették Czinka Pannát Megfordult Lengyel és Oláhországban is mindenütt nagy diadalokat aratva. Ura és páitfogója jóvoltából egész bandája egyenruhában járt, s a nő Czinka Panna férfi-ruhában hegedült kicsiny, de lelkes bandája élén. Hosszas volna elmondani mindazon kitüntetéseket, melyekkel életében elhalmozták. Erényes és dolgos, rendes életmódja kiváló elismerésben részesült s általánosan szeretve és tisztelve halt meg 1772-ben. Temetésére az egész környék urai mind megjelentek, megadandó kedveltségüknek a végtisztelet. Halála után a tömérdek vers jelent még dicsőítésére: megénekelték szépségét, virtuozitását, erényeit, sokásait, életét és halálát, még a nyakán levő sebforradást is. Fiaira tekintélyes vagyont hagyott, mert a mit életében szerzett, azt nem prédálta el, oldala mellett azon drága Amanti-hege- düvel, melyet egy pártfogójától kapott ajándékba ujjain drága gyűrűkkel. Ha díszes sirkövet emeltek hamvai fölé. melynek latin fölirata így hangzott: Csillagokig hires hegedűs Czinka Panna e sirhan Nyugszik; örök hírnév fedje he szent porait 1 Asszony szült engem, de a hirt én szültem e névnek, Hírem messzire száll bár ha a sir befödött. Édes anyámtól csak keserű halált örököltein, En maradékaimnak hírnevemet adom át. Tagadhatlanul ö volt a 18-ik század legnagyobb és legünnepeltebb czigánya s mindenesetre a legszebb prímás, kinek kettős érdemét kartársai legtökéletesb elismerés és jutalomban részesítették. Játékának hatása kimondhatatlan volt. Egy egész ország érzett az ö hegedűjével; dallamai minden szívben visszhangzottak s sok idő kellett hozzá, mig utódainak újabb termékei leszorították a színpadról. ü és Bihary a czigány zenészek utolérhetetlen ideáljai. Sajnos azonban, nincs remény, hogy jelenkori czigányaink őket utánozni csak meg is kisérlenék, a korszellem és romlott Ízlés inkább hallgatja Offenbach és Suppe frivol áriáit s a cseh muzsikus lelketlen polkáit, mint azon hasonlíthatatlanul szebb dallamokat, melyeket a müveit világ csodálatával tisztelt meg. S ez az oka, hogy a czigányzenészet napról-napra veszt értékéből ; ök maguk tagadták meg legsajátságosabb jellemvonásukat. Czinka Panna méltó utóda volt, Bihari János, az egykori czigán}T- király, ki 1802 ben költözött Budapestre, Nagy-Abony szülővárosából, hol a legjelesebb czigány zenészekből állította össze bandája s rövid időre rá oly hírre tett szert, minőre eddig még példa nera volt. Bihari állandó zenésze lett a „Hét választó fejedelem“ a a „Beleznay kert“ és „Két pisztoly“ czimü mulató helyeknek és itt aratta diadalait, hol tisztelői öt a „Magyar Orpheno-nak nevezték el. Ellátogatott a szomszéd Bécsbe, Lengyel-, Oláh-,Szerb-, Horváth-. Tótországokba is és mindenütt határtalan lelkesedéssel és kitüntetésekkel halmozták el, Itthon nem történhetett meg nélküle ünnepély. Két koronázás alkalmával ő zenélt minden nádori és egyházi ünnepélyeknek ő volt hivatalos és méltó lelkesítője. Ha ő nem volt ott. nem tartották tökéletesnek az ünnepélyt. Bécsben 1814 és 1815-ben többször hallatá uralkodók előtt művészi játékát, sőt a császári hangversenyekre is hivatalos volt több ízben, részint mint hallgató, részint mint közreműködő. De őt nem csak csodálták; vonójának hatalma a tárczákat is megnyitotta előtte. Mesés adatokat mesélnek egykorúnk azon pénzről, melyeket Bihari kapott és elpazarolt. Ő maga fejedelmi fényben élt. libériás inas hordta utánna a hegedűjét. 1815-ben, mikor József nádor első nejének nővére Katarina, Parolosone nagy- fa erczegnő, az odanburgi herczeg özveg37e Budán időzött, a Margitszigeten nagy ünnepéit rendeztek tiszteletére s ott Bihari oly hévvel játszta a magyar tánezokat, hogy a krónika szerint azok is, kik már sokszor hallották, úgy el voltak ragadtatva, hogy tánczolni sem tudtak. Érdekes az, mit a Bihari czilinder- kalapjáról beszéltek, ugyanis Bihari bandájában volt egy mindenki által megbámult 9—10 éves gyermek, mint kontrás. Ez mindig körülhordozta Bihari kalapját, két kézzel fogván azt meg s telve hozta mindig vissza, hogy szinte görnyedezett súlya alatt, s a kalap térdeit verte. A gyermek rendre hajtá meg magát az ország nagyjai előtt. „Jól van kis Bihary, — mert mindenki Bihari fiának tartotta, — mond meg apádnak, hogy a nóta igen szép volt.“ De a Bihari Dicsőségének is vége lett egyszer, mivel 1824-ben Hatvan és Gyöngyös közt feldőlt kocsija alá került, mely balkezét
