Vendéglősök Lapja, 1897 (13. évfolyam, 1-24. szám)
1897-04-05 / 7. szám
1897. április 5. Vendéglősök Lapja. 5 Mikor jön már ez a nagy tömeg mozgásba, hogy elcsapná érdemetlen polczok- ról ezeket a proviziós zsebelő embereket? A fürdői szezon kezdetén, midőn közeledik a kontárok árja, mikor beleugrasztják a kaptafa verőket a frakkba: épp akkor folyik a legnagyobb rabszolgavásár, egyszáz, kétszáz és igy tovább; és találkoznak, kik fizetnek s történik ez mind az Úrnak 1897-ik esz- tendejében. De lehet-e ezen csodálkozni, ha megengedjük, hogy egy suszter és városi tanács és nem tudom ki, korcsmáros lehet, mit csodáljuk azt, hogy nem jelentenek fel ily kontárokat. A vendéglő ipar még nincs a képesítéshez kötve, hanem engedélyhez kötött ipar jó, ezt tudjuk; de azt is kellene biztosan tudni, ha egy ügynök valakinek (nem mondom pincér, mert szabónak is kínálja) kínál egy üzletet van-e neki joga a zsákmányra neki esni és zsákmányolni? Amig az elsőt tudom, hogy van joga a mozdonyvezetőnek, a -fiakeresnek és városi képviselőnek vendéglősnek lenni, ezen a czimen talán sarczolni -is lehet? igy ezt is tudom. Pósch Gyula. A mi sajtópörlink. A ,, Vendéglősök Lapja“ 1896. október 20-diki 11. számában „Drechsler a Vaskapunál“ czimmel Kulcsár Bélától czikk Jy .jelent meg, a melyben a napilapok közléseire s más hiteles forrásokra ühivatkozva, megtámadta Drechsler Béla budapesti vendéglőst azért a sáfárkodásért, melyet a „Vaskapucsatorna'''' 1896. évi, szeptember 26-diki megnyitása alkalmával űzött. Drechslernek, mint a képviselőházi buffet kezelőjének, Dániel Ernő kereskedelemügyi miniszter, nyilvános pályázat kizárásával, adta út a vaskapui kirándulók ellátását. A vendégek sorában fejedelmi személyek, hazai és külföldi államférfiak, diplomaták, hírlapírók s más kiválóságok voltak, igy hát Drechsler eljárása, ha mástól eltekintünk is, azért esett súlyos betudásba, mert a külföld előtt veszélyeztette a magyar vendéglős- ipar jó hírét. Ez a hazánk, nemzetünk reputációja iránt való, mindnyájunk szivében élő féltékenység adta tehát Kulcsár Béla kezébe a tollat, hogy ifjúi hévvel, magyar szivének fölgerjedé- sével, elrettentő például, megrója Drechsler vaskapui szereplését. Nem légből kapott állításokra, hanem a lapok : az „Egyetértés“, az „Alkotmány“, a „Budapesti Hírlap“ közléseire, Drechsler „Étlap“-jára és “Utasítás“-ára, valamint tanuk vallomására támaszkodott Kulcsár Béla, midőn megírta támadását a * Vendéglősök Lapjá“-ba, melynek hivatása, szent kötelessége a vendéglősipar tisztességét és érdekeit megvédeni s a mely sohasem is ingadozott, a mikor kötelességének teljesítéséről volt szó, miatta bármily veszélyek, vagy kellemetlenségek fenyegették is. Drechsler bölcsen eltűrve az említett napilapoknak a „ Vendéglősök-Lapja“ forrásáulszolgált megjegyzéseit,szerinte: „gyanúsításait“, csupán a „ Vendéglősök Lapja“ - nak rontott, megindittatva ellene a sajtó- birósági eljárást. Kulcsár Béla, mint a czikk szerzője, állt a bíróság elé s f. hó 8-dikán kezeihez is kapta a budapesti kir. törvényszéknek sajtóbirósági, 84.219. bttő. 1896. számú, következő végzését: Az 1896 évi 82945 számú vádlevélben foglalt sajtó vétségi vádnak a budapesti kir. büntető törvényszék mint sajtóbiróság termében (Y. kér. Markó utcza törvénykezési épület II. emelet) szóbelileg és nyilvánosan eszközlendő tárgyalására és elbírálására az esküdtszéki ülés 1897 évi Április hó 26-ik napjának délutáni 3. (három) órája tűzetik ki, és ezen határidőre vádlott Kulcsár Béla ur, 1867 évi Május hó 17-én kibocsátott igazság- ügymiDiszteri rendeletben kijelentett következmények terhe alatt a vádlevél másodlatán jelen végzéssel megidéztetik; Drechsler Béla magánvádló ur pedig a vádlevél felzeten megidéztetik. Végül azon budapesti esküdtek névsora kik jelen ügyben esküdtszéki szolgálatra hivatvák .j alatt mellékelve közöltetik. Budapesten 1897 évi Február hó 28-iki sajtóbirósági ülésből. Zsitvay Leó sajtóbirósági elnök. Drechsler Béla nevében a vádlevelet 1896. évi deczember 22-dikén, 82.945. szám alatt adta be dr. Vaisz Sándor budapesti ügyvéd. A vádlevél igy hangzik: Tekintetes sajtóbiróság ! A Budapesten, Ihász György felelős szerkesztése alatt megjelenő „ Vendéglősök lapja“ czimü újságnak 1896 évi október 20-diki számában panaszomhoz A) a. becsatoltam „Drechsler a Vaskapunál“ czim alatt egy Kulcsár Béla aláírással ellátott közlemény jelent meg, melyben ellenem a meggyalázó, becsületemet sértő és rágalmazó, valótlan állítások egész halmaza foglaltatik. A közleményben többek között következő, reára nézve meggyalázó kitételek foglaltatnak : „Hát ki az a Drechsler ? hisz az nem is vendéglős! mutassa fel, hol volt pinczér ? Hiszen ha •pinczér lett volna, nem űzetné ki 2 írtjával a (pinczéreket) szakembereket, kiknek több, mint 80 írt kiadásuk volt fejenként ruházataikra, (mert megkövetelte Drechsler ur, hogy minden darab ruha uj legyen.) Ez nem lehet szakvendéglős, csak olyan kontár. — Amit a hajókon és az ünnepély tartama alatt elkövetett, az merő absurdum.“ Majd közöltetik a Vaskapui ünnepélyek alkalmára összeállított étlap, melyről a közlemény következőleg nyilatkozik. „Ezekből láthatja mindenki, hogy milyen gáládul zsarolta Drechsler vendégeit ; de még ha kaptak volna enni, még nem szólnának, de mindenki éhezett 6 frtos kouvertja ellenében és nem kapott semmit, ha valaki enni akart étlap szerint, válászthatott és kapott kotyvalékot drága pénzéért. — A hírlapírók, akik jelen voltak, szelvényeiket visszaküldték a kereskedelmi miniszternek, Dániel Ernőnek, miután 6 frtos kouvertjülc ellenében nem kaptak semmit és éheztek. — Az udvari személyzet ugyanígy járt, éhezve panaszkodtak, miután nem kaptak enni. — Úgyszintén a külföldiek, kik meg- botránkozva az ugráló vendéglős műveletei felett, elvitték a magyar vendéglősök hírét világszerte. — Hát ezért kapott Drechsler 40000. irtot ? Hogy ilyen módón mutassa be a külföldiek előtt a magyar vendéglőst? — Nincsen nekünk igazi vendéglősünk ? Dehogy nincs : Elősorolok egész sereget, akik hivatottab- bak lettek volna a nagy ünnepélyen, a hol Ö Felsége, több fejedelem és nagyszámú előkelőségek vettek részt. Hiszen Kommer Ferencz etc. vendéglős urak nyomába sem jöhet Drechsler ? ki talán a pálinkás putilcból leste el a vendéglősipar szakszerűségét“ ! A közleménynek eddig idézett részei reám nézve meggyalázók, sőt alkalmasak arra, hogy engem valódiságuk esetén a közmegvetésnek tegyenek ki; ezen idézett kitételek által tehát a czikk szerzője, Kulcsár Béla, velem szemben elkövette a btkv. 261 §~ába ütköző becsületsértés és a 258. § ba ütköző, a 259 §. szerint minősülő rágalmazás vétségét; — azonban a következő kitétel már egyenesen a büntető törvénybe ütköző cselekmény elkövetésével vádol és oly tényt állít, melynek valódisága esetén ellene a bűnvádi eljárás megindítható lenne. A közlemény ugyanis a fentiek után következően folytatódik. „Csodálkozásomnak adok kifejezést akkor, amidőn Drechsler Bélát a képviselőház vendéglősének hallom nevezni ! — Hogy lehet egy olyan ember a képviselőház vendéglőse, aki Andrássy-uti üzletében afőpinezérjét, Putzer Györgyöt, hosszú napok során megkárosítja és amikor az megcsípi és feljelenti, 6000 írttal hallgatásra akarja bírni ? és ezzel ő továbbra is becsületes vendéglőse marad a képviselőháznak. Ez nem becsületes ember ! ki kell törölni a tisztességes vendéglősök névsorából és megvetéssel kizavarni a vendéglősök kebeléből, mert aki képes csorbát ejteni a magyar vendéglősök becsületén a külföldiek előtt, megvetnünk kell őt,“ Ezen most idézett kitételek szintén magukba foglalják a btkv. 258. §-ába ütköző és a 259. §. szerint minősülő rágalmazás ismérveit. Mindenek után még néhány napilapnak valótlan referádáját közli s azután a közleményt a következően fejezi be. „Hogy milyen hallatlan módon élt vissza Drechsler. Dániel Ernő miniszter bizalmával, ez elég jellemző személyére. A nagy méltóságú miniszter ur pedig ezentúl tudni fogja, hogy ebre nem szabad hajat bízni.“ Az általam fentebb idézett kitételek, úgy a btkv: 258. §-ába ütköző és a 259 §. szerint minősülő rágalmazás, mint a 261 §-ba ütköző becsületsértés vétségeinek ismérveit foglalják magukban s miután a lefolytatott vizsgálat során Kulcsár Béla budapesti lakos hirlapiró vállalta el, mint szerző, a felelősséget, ennélfogva ellene vádat emelek, a most jelzett cselekmények miatt, s a feljelentéssel már igazolt ügyvédem által aziránt
