Vendéglősök Lapja, 1897 (13. évfolyam, 1-24. szám)

1897-02-05 / 3. szám

6 íme ezekbe foglaltam össze mindazt, a mit iparágunk fellendülésére s tanulóink kiképzésére szükségesnek és üdvösnek találtam. A humántz mits a szaktudással, a kötelcsségteljesifés u férfias önérzettel képezik ennek a legerősebb alapját; — és ha vau bennünk annyi jóakarat és kolle­giális önfeláldozás, amennyi erőt és tehetséget most magam körül látok, agy, nyugodtan fogon elhagyni e helyet, mert meg vagyok győződve, hogy a magyar vendéglős, röv’d idő inul tán a társadalomban azt a helyet lógja elfoglalni, a mely őt méltán megilleti! Ezek után van szerencsém az igen tisztelt országos kongresszusnak a következő határozati javaslatomat benyújtani: Mondja ki a magyar vendéglősök országos kongresszusa, lmgy azok az állapotok és viszonyok, melyek borfluink kiképezése tekinteteben nálunk ezideig fennállottak, nemcsak hogy tűrhetetlenek, de egyúttal reánk nézve a legnagyobb mérték­ben megszégyenítők is, és hogy egosz erőnkkel s tudásunkkal oda fogunk hatni, hogy ezek tel­jesen és gyökeresen megváltoztassanak. Ennélfogva múlhatatlanul szükségesnek tartom a képesítéshez kötött ipartörvénynek kiterjesztését a vendéglői iparágra is. Ezenkívül, még az esetben is, ha e közóhaj be nem teljesülne, inditatva érzi magát, mint külön álló szaktestület a következő határo­zathozatal elfogadására : 1. Tanulóink testi kiképezésére vonaikozó- lag elhatározandó, hogy azok 13-ik évkorukon alul semmi szín alatt sem vehetők fel. Az első felvételnél orvosilag a legszigorúb­ban megvizsgálaudók, ha vájjon iparágunk gya­korlásai';!, elég erős és egészséges szervezettel bírnak-rV A vizsgálatról külön bizonyítvány állí­tandó ki, ami még külön a munkakönyvbe is bejegyzendő. 2. A szellemi kiképezésre vonatkozólag a felveendő fiútól meg kell követelni, hogy legalább négy elemi iskolát végzett legyen, vagy ennek megfelelő képzettséget igazoljon. 3. A tanidő tartama legalább három évre terjedjen és a tanonczfogadó vendéglős kötelez- tessek az iparhatóság eb itt a tanuló szüleivel ren­des tanszerződést kötni. 4. Hozassák be az általános iskolakényszer a tanidő tartamára. A hol szakiskola nincs, ott a fiuk a tanoheziskolába küldendők. 5. A szakiskolák szaporítása a vidéken bor­fiáink szakszerű kiképezésére, igen nagy fontos­sággal bírván, ily iskolák létesítését a kongresz- szus töltetlenül szükségesneK és kívánatosnak tartja. b. Bízassák meg a kongresszus nevében a budapesti szállodások, vendéglősök és korcsmáro- sok ipartársulata, az ezen határozatok érvénye­sítése érdekében szükségessé vált további intéz­kedések megtételével. (Vége.) Csacsi a pecsenyésiálban. — A legjobb csemege. — A nap alatt sok mindenféle megtörténik. ___ Nó tában, versben meg éppenséggel, mert bizo­nyára nagyon sokan emlékeznek még arra a tréfás bordáit a. amelyet a hatvanas évek végén ország­szerte énekeltek és amelyben az iddogáló arra biztatta cimboráját, hogy addig igyanak ők ket- tecskén, mig a nyulbol nem lesz jáger és a hozen- tráger krinolinná nem devalválódig. De amiről most szól az ének, az tiszta való­ság és még nem is a legvidámabb valóság, mert határozottan országunk szegényedésére vall. Azokra az időkre emlékezteti, mikor Béla király hadait a Sajónál tönkre tette a tatár és a nádasokban, rengetegekben bujdosó föld népe megette mindenféle állatnak a húsát. Csak epyet nem, a szamárét, — ezt a dicső- J gégét a második ezer év Magyarországának hagyták, ‘ legyeu ennek is valamivel dicsekedni. Ó-Becsén ugyanis az idei télen a pénzszűke és a múlt évi sertésjárvány folytán szamarat vágnak és annak a húsát eszik. A dolog magába véve szomorú, de tragi- komikos színezetet az kölcsönöz, hogy a szamár húsát olyan formában eszik, a hogy a jó, hízott malacokét szokás. Amint mondják, a csacsi húsa renkivüli ízletes, felfüstölve pedig tovább eltart, mint a disznóé. Haját, ha ugyan van, annak rendi módja szerint kisütik és még töpörtyüs pogácsát is csinálnak belőle. A húsból-töltenek hurkát, kolbászt svartlit—- és mikor mindezzel készen vannak, a gazda barátságos disznó — akarom mondani csacsitorra hívja meg a komákat és szomszédokat. A csacsitoron ilyen rendben kerülnek az ételek. Finom, csacsileves borssal. Csacsicupák tormával. Szárma csacsiczombból. Hurka, kolbász. Fehérpecsenye és pürczös pogácsa. Ez mind a csacsi ízletes porczikáiból készül Éjfélkor kitűnő' kocsonyát szolgálnak fel, mely a csacsi füleiből lábacskáiból és fejecskéjéből kerül ki. Másnap a szomszédoknak is elküldik a szokásos kóstolót. Az egész csacsitoros mulatság pedig, nem kerül többe 10 —12 forintnál, mert egy sovány szamarat 5 —6 forintért lehet veuni és meghiz- lalása kitelik három—négy forintból. A szamarat éppen úgy vágják le mint a tehenet, a bőre meg tiszta haszonba is megy, mert bőréért három—négy koronát ad az ószeres. Szomorú dolog bizony ez a vígnak látszó csacsitor és ha így haladunk, megérjük, hogy az egykor tejjel-mézzel folyó Kánaánban lesz macskator meg kutyator és az utánnunk jövő nemzedék ekkor már joggal sóhajthat föl: kutya­világot élünk. KÜLÖNFÉLÉK. — A „Vendéglősök Lapja“ és „Pin- czérek Lapja “ szerkesztősége és kiadó- hivatala a mai naptól kezdve Akáczfa- utcza 6‘. szám alá helyeztetett át. — (Esküvő. Tóth József budapesti szak­társunk a Lónyay-utcza 3. sz. alatt levő vendéglő tulajdonosa múlt hó 20-án vezette oltárhoz Bandi Antal moóri borkereskedő szép leányát, Borbála kisasszonyt. A polgári kötés után hosszú kocsisor vitte a nászvendégeket a zárdatemplomba, ahol Lindauer Károly h. plébános szép alkalmi beszéd kíséretében végezte az egyházi szertartást. Koszo- rulányok voltak: Juraszeh Irma, Reich Irén és Adatnék Ilonka (Budapestről), násznagyok : Glatt- félder Jakab kocsigyáros és Brückner József ven­déglős Budapestről. Este az örömszülők házánál dús lakoma volt. melyben több moóri polgárcsalád is résztvett. Szép ötletes tósztot mondtak Lindauer Károly h. plébános, Glattfelder Jakab és Horváth Bálint urak. Vacsora után a vendégek fiatalabb íésze tánczra kerekedett és a kedélyes mulatság reggelig tartott. Hymen. Vidats Dezső a pesti hazai első takarékpénztár főtisztviselője néhai Vidats Janos volt országgyűlési képviselő fia, lapunk lelkes barátja, eljegyezte Reinpreeht Lujza kisasz- szonyt Reinpreeht Alajos margitszigeti vendéglős es a budai „Corzó“ szálloda tulajdonosának bájos es kellemdus leányát. Az igaz szerelemből kötendő ügyhez mi is a legmelegebben gratulálunk. 1897. február 5. — Tánczmulatság. A kapuvári és járásbeli vendéglősök és pinczérek kara múlt hó 28-án a „Zöldfa“' vendéglő- termében zártkörű mulatságot rendezett Kapuváron. A vigalom sikere a rendezőséget illeti, melynek élén Vető István szaktársunk élénken buzgólkodott. A tiszta jövedelem fele részben a rábaközi mészáros ipar­társulat elaggott és munkaképtelen tagjai javára, fele részben pedig a kapuvári világítási egylet czéJjaira lett fordítva. —- Esküvő. Díszes esküvő színhelye volt múlt hó 23-án a kerepesi-uti evang. templom. Ekkor vezette oltárhoz Leporisz János ur Knyasskó Teréz kisasszonyt. Knyasskó Györgynek a kerepesi- uti ev. egyház gondnokának bájos szép leányát. Az esketési szertartást Bacliát Dániel főesperes végezte ; ki lendületes beszédet intézett az uj párhoz. A templomban, mely a család ismerőseivel zsúfo­lásig megtelt, az öröm szülőkön kívül ctt láttuk Krkos Lajost, Lencsó Jánost, Mizsulya Mihályt, Fehér Gyulát, az egyház több presbytereit. Nász­nagyok voltak : Karcsoke Antal1 és Fehér Károly. Nyoszolyólányok : Knyasskó Mariska, Szilágyi Irma. Kitár L. I. k. a. Vőfély : Halbauer Aladár. Az eskü­vőt a „Metropol“ szállodában nagy lakoma követte. — Vendéglősök a vásárcsarnok­ban. A központi vásárcsarnok berendezéseit s összes helyiségeit meglátogatta a vendéglősök, fogadósok s kccsmárosok ipartársulatának több választmányi tagja, Gundel János vezetése mellett. Ott voltak még: Glück Frigyes, Kommet Antal, Retdnovics, Förster, Kammer, Morhitcév, Lippert és mások. A vendéglősöket JTatuska Alajos taná­csos fogadta s kalauzolta. A nagyszerű berendezés, valamint a helyiségek czélszerüsége meglepte és elismerő nyilatkozatra késztette a szakembereket. — Halálozások. Lehőtz András kolozsvári vendéglős életének 45-ik évében múlt hó 25-én jobb létre szenderült. Teme­tése a róni. kath. egyház szertartásai szerint nagyszámú közönség mellett ment végbe. — Lakner Arnold a pápai „Griff“ szálloda tulajdonosa életének 41-ik évében múlt lió 26-án hosszas szenvedés után elhunyt Pápán. Temetése a polgárság nagy részvéte mellett január 28-án ment végbe. Koporsója felett Gyurátz Ferencz ev. püspök mondott gyász­beszédet. — Üzleti hírek. Budapesten a kere­pesi-uti Mádai-féle vendéglő főpinczéri állá­sát Reinpreeht Károly vette át.— A Herzmann- féle „Orpfeum“ éttermében Blaschutigli István alkalmazást nyert. — Bártfán a vasúti pályaudvari vendéglő főpinczéri állását Novak József vette át. — Déván a „Petőfi “-szál ló főpinczéri állását Cserna István nyerte el. — A vendéglősök pénteki összejöve­tele f. hó 5-én Petánovits József „Pilsneri“ sör­csarnokában (Vigadó-tér), folyó hó 12-én pedig Prindl Nándornál Andrássy-ut 51. sz. alatt leend megtartva. — A csütörtöki ozsona társaság legközelebbi összejöveteleit a következő szaktár­saknál tartja: február 11-én Pulay Gyulánál, Sándor-utcza 44. sz., február 18-án Olajos Ger­gelynél, Nap-utcza 19. sz., február 25-én Palády Lászlónál, Eötvös-utcza 41. sz. — Vendéglő átvételek. Sommerer György szaktársunk, volt piliscsabai vendéglős átvette Budapesten a Teréz-körut 4. sz. alatti vendéglőt Szabó Lajostól. — Bosch, József a „Józsefvárosi sörcsarnok“ volt kedvelt fó'pinczére megvette a Lipót körút 11. sz. alatt levő vélt Kutschera-féle vendéglőt. — Vasúti vendéglő átvétel. Bártfán a vasúti pályaudvari vendéglőt Trebitser Zsigmond ismer nevű szaktársunk, a Bártfa fürdői „New-York“ vendéglő tulajdonosa vette bérbe. Sok szerencsét!

Next

/
Thumbnails
Contents