Vendéglősök Lapja, 1897 (13. évfolyam, 1-24. szám)

1897-02-05 / 3. szám

Vendéglősök Lapja.

1897. február 5.

2. a szegény népnek a pálinkától való elszoktatására a bor-, különösen a söradó tetemesen lészállittassék;

3. az italmérési jog díja mérsékeltessék;

4- a pálinkamérések száma korlátoztassék ;

5. a palaczkozott sörrel és borral való kereskedés szabályoztassék;

6. a mübor-készités megakadályoztassék;

7. a záróra országos törvénynyel egyen- lősittessék.

Egyúttal óhajtjuk, hogy a „ Vendéglősök Lapja" szerkesztősége ily értelemben a magyar országgyűléshez emlékiratot, illetőleg kérvényt nyújtson be.

Frischauf Ferencz (Budapest), Juránovics Ferencz (Szeged), Vető István (Kapuvár), Danko- vátz Ignácz (Budapest), Karikás Lajos (Budapest), Blazsek József (Bpest), Bittner Gyula (B.-Hunyad), Kurucz Kálmán (Bpest), Kass János (Szeged), Mádai Lajos (Budapest), Tóth József (Budapest), Nyári Sándor (Medgyesháza), Hajas József (S. Csurgó), Czeglédy Sándor (Nagyvárad), Komzsik Alajos (N. Bánya), Egyed Mihály (Sárbogárd), Toifel József (Nyitia). (Ő a regálét, italadót s a palaczkozott sör-borkereskedést teljesen töröltetni kivánja.) Pártli József (Szombathely), Freismuth János (Tobaj), Speger Lőrincz (Budapest), Kneffel Ede (K. Félegyháza), Hartel Albert (B. Csaba), Halesius Alajos (Nyitra), Ehmann Pál (Zsolna), Gollatz Mihály (Budapest), Knobloch József ■ Abrud- bánya), Nemcsák Mihály (Budapest), Szekulesz Jakab (Akasztó), Kocsis József (Makó), Trattner Gusztáv (Budapest),Miklós Mihály (Nagy Szól lös). Klein Jakab (Pápa), Igrez Márton (A. Domború), Frebitzer Zsigmond(Bártfa), Binder Ferencz (Bpest.)

Az urnához!

A kik még nincsenek közöttünk, újólag szólunk a habozókhoz és késlekedőkhöz.

Jöjjenek, szavazatukkal segítsék érvényre juttatni a vendéglősök közös érdekeit.

A lelkesek tüzeljék a lanyhákat a szilárd meggyőződésnek a kétkedőket, mutassuk meg, hogy sérelmeink hangoztatásában, érdekeink követelésében mindnyájan egyek vagyunk.

Szavazásra hivjuk föl a magyar vendéglősöket, kérvén őket, hogy az itt látható „szavazó-lap aláírásával és szerkesztős ágii ükhöz való juttatásával tudassák velünk, vájjon helyesükbe, szükségesnek tartják-e oly törvény alkotását, mely y pontba foglalt követelésünknek érvényt szerez?

Mi a hozzánk beküldött szavazati lapok alapján a szavazók neveit

1. a „ Vendéglősök Lapjá“-ban szárn- ról-számra elsoroljuk, azután pedig az országgyűléshez beadandó emlékirat, illetőleg kérvény aláírói közé nyomatjuk.

Az országgyűlés elé terjesztendő kérvényünket a » Vendéglősök Lapja« utján megküldjük mindenkinek, a ki szavazó lapját hozzdnk beküldi. A kérvények az országgyűlés elé terjesztését egy tekintélyes képviselő fogja teljesíteni.

Ausztriában a kormány tét fontos kezdeményezést a vendéglősök súlyos helyzetének enyhítésére. nekünk magunknak kell men- mordulnunk, különben észre nem vesznek bennünket.

A //Vendéglősök Lapja«, mely immár íj esztendeje odaadással küzd a magyar vendéglősipar fölvirágzásáért, ezúttal is kötelességének tartotta megtenni a magáét, önzetlenül áldozva pénzt, időt és fáradságot.

A vendéglősöket csak arra kérjük, hogy megszívlelve nagv érdekeiket, kocykán forgó léteinket, a szavazó lapokat mielőbb küldjék be a /> Vendéglősök Lapja" szerkesztőségének: Budapest. VII. Akácyfa-utcya 6. sgénn.

A mennyiben mindazok, a kik szavazatukkal követeléseinket támogatják, mozgalmunk, illetőleg eljárásunk menete és eredménye iránt érdeklődnek, arról mindenkor felvi- Jágositast nyelhetnek a XIII. évfolyamban levő //Vendéglősök Lap/á"- ból, melynek előfizetési ára: negyedévre 1 írt 50 kr.

Az előfizetések posta utalványnyal, vagy a szavazólappal pénzes levélben a //Vendéglősök Lapja" kiadóhivatalának küldendők: Budapest, VII. Akácyfa-1 itcga 6, sy.

Az ügy párolását hazafias tisztelettel, ismételten kérjük.

Ey a syavayő lap kimetszendő és a //Vendéglősök Lapja" syerkesylő- ségének, Budapest, VIE, Akácyfa-utcya 6. sy. beküldendő.

rj r.

^\\\v\\\\\vv\\\\v\\\\\\\\\>\\\\\\\\\vr<i\,\\\\\^\\\\\\\\\\\\\\\\v

1 i

2 Szavazó-Iaa.

Alulírott kívánatosnak tartom, hogy a magyar országgyűlés oly törvényt, illetőleg törvényeket alkosson, hogy

1. a regale, különösen a regale-bérlet megszüntettessék;

'2. a szegény népnek a pálinkától való elszoktatására a bor-, különösen a söradó tetemesen leszállitassék;

3. az italmérési jog dija mérsékeltessék;

4. a pálinkamérések száma korlátoz- tassék;

5. a palaczkozott sörrel és borral való kereskedés szabályoztassék;

6. a mübor-készités megakadályoztassék ;

7. a záróra országos tör vény nyel egyen- lósittessék.

Egyúttal óhajtom, hogy a „Vendéglősök Lapja“ szerkesztősége ily értelemben a magyar országgyűléshez emlékira - tot. illetőteg kérvényt nyújtson be.

Kelt........................... 1897......................

(a szavazó aláírása.)

,\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^v

A szavazólap levelezőlapra, vagy ivpapirra is ragasztható s akkor bárhány an alá Írhatják.

j Hosszú betegségnek halál a vége.*)

A pinezéri karban bizonyára, élénk érdek- I lődést fog- kelteni ez a kis inczidens, mit most elfogok regélni. Megjegyzem nincs szándékom az öreg anyám haláláról mesélni, csak a tiszta tényállást fölsorolni: íme a következő :

Folyó év január hó 8-án éjjeli 11 órakor történt a nagy becskereki pinezér egylet, tiszt- ujitása, midőn választottak uj elnököt, titkárt meg tudom is én, mit is kit nem, a zaj lecsillapulta után, az uj elnök állott föl és meleg hangon meg- I köszönte, a választmányi tagoknak ama szivessé- gét, hogy ily magas polezra emelték.

— Köszönöm — úgymond -—- ennyit nem reméltem télietek ! Beszéde végeztével mély meghajlások közepett beereszkedett helyére, s néma csönd állott be, csak künn a mellék terembe a „bérdudások hangos akkordjaira támadt, egy-egy magasabb nivón álló hahota. Mindenki várta mi lesz /nőst, a kínos csendet megszakította az újdonsült elnök ur föltápaszkodása, mit nagy éljenzés követett — egy kérdést intézett a jelenvolt tagokhoz, melyben fejtegeti, hogy nem-e lenne jó, ha egy „bált“ rendeznénk egyletünk javára? Ez mindenesetre szép és üdvös dolog lenne; feleli egy nehány, de csak abban az esetben, ha többen volnának pinezérek, kik azt rendeznék, nem holmi más egyénekkel egyetértéleg. Mert ha pinezér czimmel „bált“ rendezni akarunk, úgy méltányos volna, ha legalább több nincs, a rendezőség abból állana.

Nem akarom én a pinezérek értékét kise- biteni, de megvagyok róla győződve, hogy a mai korban sokan vannak, kik azt a nevet viselik és nagyobb üzletekbe alkalmazva vannak, kik közül az egyik diplomás suszter, a másik kefekötő, (ez utóbbi persze nagyon szereti a „Czankót.“) Én ugyan nem szenvedek sem idegbetegségben, sem mániáim nincsenek, de szerénységem még sem engedi, hogy az előbb nevezett egyénekkel szimpatizáljak, ha vele egy üzletbe tartozom is.

Tudni való, hogy ilyen esetben a többség győz. Tehát megmarattak annál, hogy bál lesz, de mikor azt a jó Isten tudja csak hogy lesz. Az elnök ur persze kimondta az Ítéletet nagy bölcsen, kinevezte a bál elnököt Achim József ur személyében, ki nyomban a bál bizottságot meg alakította és mindjárt a második,* harmadik, sőt még a tizenharmadik napon is gyüléseztek és még mindig nem határoztak sémit, mindent homály födött, pedig úgy mentek neki mintha valóságos háborúra készültek volna. Ez eddig elég nevetséges. Következik az akadály :

A vigalmi elnök ur, végre is megunta a nyakába dobott igs tovább hordozását, föladatát átruházta AVucsák Sándor urra, ki az egész ügy kivitelére vállalkozott. AVucsák ur aztán folytatta a már megkezdett harezot, mintha csak ugyan igazi háborúról volna szó, pedig dehogy, még hire sem szállingózik a határon. Uj bizottságot állított össze a gyönyörű sorrendben, miért külön dicséretet érdemel ; megrendelte a meghívókat, minden apróbbságot, szóval mindent rendbe hozott úgy, a hogy szive és lelke sugalta. Csak még a „Lady Patronessé“ megválasztása képezte kérdés tárgyát. Ez is meglesz, gondolta magában AVucsák ur igen ám; de ez nem olyan könnyű dolog, mint két kemény tojást a konyhából be\inni az étterembe. Tehát várunk.

Egy szép veró'fényes napon megérkezett a küldöttség N. N. köztiszteletben álló urnö lakásán, bekopognak, de választ nem kaptak, (megjegyzem, hogy a küldöttség jelezve volt) hosszas várakozás után kilép egy jó képű vászon cseléd és ájtatos ábrázattal jelenté : A nagysága a kül*) A czikk hangját nem valljuk magunkénak, de hogy, a kiket illet, tisztábban lássanak, közöljük.

Szerk.