Vendéglősök Lapja, 1897 (13. évfolyam, 1-24. szám)
1897-09-20 / 18. szám
2 Vendéglősök Lapja. 1897. szeptember 20. A kérdés tehát csak az, hogy mi a kongresszus teendője ? A tárgyalás rendje az 1896-diki kongresszus alapján a szombathelyi meghívóban helyesen és szabatosan meg van állapítva : ott kell kezdenünk, a hol végeztük. Az 1896 iki kongresszus kérelmeinek elintézését kell a szombathelyi kongresszusnak tudomásul vennie. A kérelmeknek azt a részét, mely kulturális és közigazgatási érdekeinket illeti, a mint tudjuk, visszautasította a kereskedelmi miniszter; azt a részét pedig, mely anyagi érdekeinkre közvetlenül vonatkozik, ha nem is adták még hivatalosan tudtunkra, el lógja vetni a pénzügyminiszter. Hogy úgy lesz, kitetszik ennek a minisztériumnak indirect nyilatkozataiból s igy ellenkező reményben csak az ringathatja magát, a ki bizakodni szeret, vagy a ki nagyképüsködve, érdekből, szándékosan akar áltatni másokatA kongresszusnak tehát az a teendője, hogy minden teketória nélkül szakítson azzal az irányzattal, mely testületünkben eddig a siker sírásója volt: a csúszás-mászással, a felsőbbek kegyének, tetszésének szolgai könyörgésével, szóval, a hitvány lesipuskás- s ággal. A kongresszusnak ki kell mondania: ,,Minthogy eddig hiába kopogtattunk, alázatoskodtunk a miniszter urak előszobáiban, mint szabad és önérzetes polgárokhoz illik „haladéktalanul a törvény- hozáshoz fordulunk sérelmeikkel és kívánalmainkkal.^ Ez méltó fellépés hozzánk, magyar vendéglősökhöz, szabad ország szabad fiaihoz. Ezt a lépést annál könnyebben és sikeresebben teheti meg a szombathelyi kongresszus, mert megelőzőleg már az országgyűlés előtt lesz a „Vendéglősök Lapja“ mozgalmához csatlakozók kérvénye, melyről a sajtó és törvényhozás hivatottjai közül már többen nyilatkoztak elismeréssel. Ez a kérvény, illetőleg emlékirat alapjául szolgálhat a kongresszus memorandumának, úgy, hogy a két kérvény egymást mintegy megerősítve, kiegészítve, növeli a vendéglősök kettős, de egy czélu fellépésének súlyát és erejét. Szerintünk a szombathelyi kongresszus más álláspontra nem helyezkedhetik s erre helyezkedve, nagy mértékben elősegítette reményeink valósulását. Vannak a kongresszusnak egyéb teendői is, de azok inkább házi ügyeinket illetik. Ihen a nyugdíj kérdésének rendezése : de a mi ennél is fontosabb: kritika a kon- resszus eddigi vezetősége felett s a menynyiben ez a kritika kedvezőtlen ítéletre vezetne: uj vezetőség választása. Ez szerény nézetünk, mely'et azonban oktroyálni senkire sem akarunk, mert csak egy az óhajtásunk, az, hogy a kongresszus meglegyen s a vendéglősök ügyét előbbre vigye. Az országgyűlés előtt. Az országgyűlés nemsokára megkezd1 uj ülésszakát, mely remélhetőleg csöndesebb s hasznosabb munkálkodásu lesz, mint a bezárult volt. Eánk ez az uj ülésszak különös fontosságú lesz, mert mindjárt az elején kerül színe elé a mi kérvényünk, melyet a múlt ülésszakban az obstrukcziós zavarok miatt inoppor- tunus lett volna benyújtanunk. A kérvény beadója, mint már annak idején tudattuk, dr Horváth Adám, a kiváló jogász s a jeles publiczista, Kecskemét országgyűlési képviselője s a 48-as függetlenségi párt nagy tekintélyű tagja lesz, a ki erre való hajlandóságát még márczius hóban a következő levéllel adta tudtunkra: Tekintetes Ihász György szerkesztő urnák Budapesten. Tisztelt Barátom! Szives felszólításod, hogy a vendéglős urak emlékiratát annak idején a képviselőhöz elé terjeszszem s támogassam, megtisztelő bizalom részemre, miért is első sorban köszöne- temet íogadd. Megértve az ügy helyes, igazságos és okos voltát, felszólításodnak a legnagyobb örömmel és készséggel teszek eleget. Szívből üdvözöl. Budapest. 1897. márcz. 3. tisztelő barátod : H o rváth Ád ám, orsz. képv. Lapunk szerkesztője a múlt hó folyamán otthonában, Kecskeméten is tisztelgett a nagy_ érdemű képviselő urnái, hogy vele a kérvény beadásának részleteit megbeszélje. Örömmel tapasztalta ekkor, hogy Horváth Adám képviselő ur nemcsak a törvényhozásban, hanem otthon is mily fáradhatlan munkása tollal és tettel a közjónak s hogy mily szilárd alapja van annak a szeretetnek és tiszteletnek, mely őt kerületében környezi. Ölömmel értesült arról is, hogy a képviselő ur a vendéglősök kérvényének mily nagy fontosságot tulajdonit s különös ambiczióját helyezi abba, hogy mentői hathatósabb szószólója lehessen kér elmünknek. Ez a körülmény azt a nem alaptalan reményt kelti bennünk, hogy fellépésünknek meglesz az a sikere, hogy ügyünk helyet foglal a megoldandó kérdések sorában s helyzetünk ezentul nem részesül oly mostoha elbírálásban, mint eddigelé. Ennélfogva újólag felhívjuk szaktársainkat, hogy azok, a kik még a kérvényt nem írták alá, siessenek az aláírással. E végből még egyszer és utoljára lenyo. matjuk a szavazólapot, kérjük azt aláírva postafordultával beküldeni, mert az emlékirat még e hó folyamán nyomdába kerül, a mikor már a beérkező aláírásokra nem reflektál* hatunk. Szavazó-lap. ^ Alulírott kívánatosnak tartom, hogy a ^ ^ magyar országgyűlés oly törvényt, illető- ^ ^ leg törvényeket alkosson, hogy ^ < í. a regále, különösen a regále-bérlet ^ ^ megszüntettessék; ^ ^ 2. a szegény népnek a pálinkától való ^ ^ elszoktatására a bor-, különösen a sör- £ ^ adó tetemesen leszállittassék; ^ ^ 3. az italmérési jog dija mérsékeltessék; ^ 4. a pálinkamérések száma korlátoz- ^ ^ tassék; £ ^ 5. a palaczkozolt sörrel és borral való ^ ^ kereskedés szabályoztassék; £ ^ 6. a mübor-készités megakadályoz- ^ ^ tassék; £ ^ 7. a záróra országos törvénynyel egyen- £ £ lősitessék; ^ ^ Egyúttal óhajtom, hogy a r Vendéglősök ^ ^ Lapja“ szerkesztősége ily értelemben a ^ £ magyar országgyűléshez emlékiratot, ille- ^ ^ tőleg kérvényt nyújtson be. 2 4 Kelt ..'.... 1887. ... V > ^ ..................................... ^ /. (a szavazó aláírása.) 5 í A szavazólap levelezőlapra, vagy ivpapirra is ragasztható s akkor bár- liányan aláírhatják. Hangok a végrehajtó-bizottságból. A congresszusi végrehajtó-bizottság jogtalan határozata ellen intézett támadásunk a mily lesujtólag hatolt a basáskodni szerető klikkre, éppen oly lelkesitőleg hatott a vendéglősök független táborára. Érveink helyessége, bizonyítékaink igazsága annyira szembeötlő volt, hogy magából a végreható-bizottságból többen, még pedig igen tekintélyes tagok, jelentették ki lapunk szerkesztője előtt, hogy tévútra vezették őket s a lapunkban olvasottak után belátták, hogy a végrenajtó-bizottság határozata tapintatlan és jogtalan. A vendéglősök szélesebb köreiben pedig1 az erőszakos s a szombathelyieket sértő határozat oly nagy megbotránkozást keltett, hogy visszahatásul egyszerre nagy érdeklődés támadott a cungresszus iránt s úgy a fővárosból, mint a vidékről sűrűn érkeznek hozzánk tudakozódások a congresszus idejére vonatkozólag. Ez a körülmény, reméljük, buzditólag fog hatni a derék szombathelyiekre, valamint lelkesitőleg hat ránk is, mert látjuk, hogy a magyar vendéglősök nagy többsége nem járomba való, közönyös tömeg, melyet csak az nem használ íöl a maga hasznára, a ki nem akarja. Örömmel látjuk ebből a visszahatásból, hogy immár elmúltak azok az idők, a mikor egyeseknek gazdagsága s jól, rosszul kiérdemelt ordója, elkápráztatott bennünket s nem látva, nem hallva, parancsszóra tipród- tunk a magunk érdekein. Hogy okunk van bízni a szebb jövőben, a vendéglősök öntudatos és egyetértő munkálkodásában, kitűnik az itt következő, igazságérzettől és ügyszeretettől áthatott, hazafias hangú nyilatkozatokból is: Ez a szavazó lap kimetszendő és a „ Vendéglősök Lapja“ szerkesztőségének, Budapest, Y1L, Akáczfa-utcza S. sz. beküldendő.
