Vendéglősök Lapja, 1897 (13. évfolyam, 1-24. szám)

1897-01-20 / 2. szám

\ 4 Vendéglősök Lapja. 1897. január 20. fellelkesitette akkor Petőfit, hogy a védegy­letekhez egy gyönyörű ve’sct irt. Az amc- íikaik midőn összevesztek az angolokkal, inkább medve bőrbe jártak addig, inig maguk nem tudtak készíteni szöveteket mint sem az angoloktól vásároljanak. Szerbiában, az egész balkán félszigeten a maguk készít­ményüket viselik a népek, pedig a géppel sokkal szebben és olcsóbban tudnák előálli- tani a német gyárosok! de sovinisztikus érzéseik nem engedik ezt, büszkék arra. hogy saját készítményüket hordják, üli sokkal előbbre vagyunk kultúránkkal s mégis saját kárunkra dolgozunk, emlékszem egy brünni gyárosra, hogy nagyobb üzletet csinálhasson nálunk, elnevezte vásznát Kossuth vászonnak, s dicsekedve mesélte, hogy milyen jó üzletet csinált Magyarországban. Tirolban ezt a vásznát Andreas Hofernek elnevezte, Galicziába Koszcziuskónak s igy tovább; leleményességével jól megszedte magát s azután kinevetett bennünket, hogy be tudott csapni, persze az ő Kossuth vászna nem volt első rangú. Milyen szép dolgokat csinál­nak Kalotaszegen, s ezt mégsem veszik annyira! Vendéglőseink többnyire külföldiektől vásárolnak, azoktól vesznek: sótartót, poha­rat, edényt, üveget, üzleti berendezést s úgy tovább. Mennyi hasznot kapnak csak a ven­déglőstől ezek a gyárak! Vegyük például a játék-kártyákat, a mennyit elfogyaszt a magyar piacz, ennek a hasznából évente egy vagyont lehetne szerezni; van egy magyar kártyagyár s ez csak tengődik, ellenben vesszük az ausztriai hamis magyar irásu meresz feketesárga papírba begöngyölt kár­tyát, s ami gyárunk itt bukófélben van. Nem vehetnénk mi magyar gyártmányú kártyát? Vegyük például az üvegtárgyakat. A mi honi gyárunk küzd anyagi nehézségekkel, ami természetes is, mivel először nem tud versenyezni a cseh üveggyárokkal (ezekkel csak úgy lehetne konkurálni, ha önálló vám­területünk lenne, jól fnegvámoltatnák azokat az üvegeket), másodszor kevés vagyis szűk- körben mozognak vevői. Lehetne még sok tárgyról megemlé­kezni, de vár mások közleménye is, nem akarnám azokat kiszorítani. Minden jó magyar hazaíi kötelessé­gének tartsa magyar gyártmányokat venni és terjeszteni, s oda hatni, hogy a külföldi czikkeket minél jobban kiszo­rítsuk. Pósch Gyula. IRODALOM. A ..Szőlő- és Borgazdasági-Lapok" hetenkint a körülményekhez képest több, rend­szerint azonban tizenhat oldalon a követkéz«) tar­talommal jelenik meg: I. Vezerczikkei foglalkoznak a törvény­hozási. közigazgatási, közgazdasági vagy társa­dalmi téren felmerülő s a szőlő és a borgazdaság körébe vágó fontosabb kérdések ismertetésével és meg\itatásával. Czélja a hegyközségi, szövetkezeti egyesületi élet s általában a társadalmi tevékeny­ség és az anyagi jólét fejlesztése. A phyloxera ügyre, a bortermelésre és borkereskedelmünkre vonatkozó statisztikának s az ebből szőlősgazdáink érdekében levonható tanulságos következtetéseknek ismertetése. Ií. Tárczaközlemények. III. A „szölögazdasági“ részben a phyl­loxera elleni védekezésnek úgy a tudományos világ, valamint a gyakorlati élőt által elfogadót eljárásait ismerteti. Az amerikai szőlőfajokkal való védekezést, az anyag szaporítását, ojtását, az azokkal való telepítési eljárásokat, a kész szőlők kezelését: az immunis — a pbyloxeriának ellent- álló — talajok szőlővel való telepítési s fentar- tási eljárásait; a szénkéneggel gyérítéssel való védekezést stb. stb. a szőlőfajták tulajdonságainak ismertetését stb. stb. hozza szakszerű közle­ményekben. IV. ..Borgazdasági“ közleményeiben a must s bor okszerű kezelését, egy szóval a helyes i nczekez.elést ismerteti. V. „A szőlő- és bor mellékterményeinek“ értékesítése szempontjából a vesszőanyagnak, a törkölynek, a seprűnek miként teendő felhaszná­lását ismerteti, például a pálinkakészitést, cognac- gyártást stb. stb. VI. A ,,SZÖlÖbetegségek“ alatt az időjárás állatok, (rovarok) élősdi növények által okozott sérülések és az azok elleni védekezési eljárások vannak ismertetve. VII. Az „irodalom“ rovat alatt a könyv- piaczon megjelent s a szőlő- és borgazdaság kö­rébe vágó müvek ismertetnek és bíráltainak. Vili. „Az apróbb közlemények.“ rovat alatt, főleg a külföldi szaklapok közleményei lesz­nek kivonatosan ismertetve és érdekesebb szak- közlések rövidebb közlemények alakjában. IX. „A kérdések és feleletek" rovata pedig, az előfizetők által beküldött kérdések meg­válaszolására nyújt alkalmat, a mely rovatra egyébként a lap szintén nagy súlyt helyez. X. „Heti hírek“ alatt közöljük azon álta­lános eseményeket, illetőleg híreket rövid közle­mények alakjában, amelyek a szőlő- és bo-gaz- das ággal kapcsolatosak s bortermelőinket érdeklik xi. „Hazai és külföldi tudósítások“ rovat alatt a lap első sorban azon mozgalomról tájé­koztatja az olvasót, a mit a szőlő és borgazda­sági kerületekben a szőlők felújítása körül ész­lelhetni a hegyközségek, az egyesületek és ma­gántevékenység körében. Itt hozunk híreket a szólók állásáról, a termésről, a borárakról stb. úgy a hazából, valamint a külföldi6T. XII. „A szerkesztőség üzenetei“ rovat alatt válaszoltatnak meg ,e lap előfizetőitől beér­kezett levelek. Sürgős levelekre a választ a lap postafordultával adja meg, ha a válaszra szüksé­ges bélyegjegvek mellékelve megküldenek. Hirdetési árjegyzéket és mutatványszámot a 1 iadóhivatal (Budapest, V., Árpád-utcza 8 sz.) ingyen küld. KÜLÖNFÉLÉK. — Lapunk szerkesztőségi és Liadöliívatuli helyiségét, valamint közvetítő irodainkat február hó Íjé vei VII. Akáezfa-utcza (5. szám alá tesszük át. — Cselekedjünk! Lapunk vezér- czik kében kifejtettük azokat a kö­veteléseinket. melyeknek valósulá- sát a vendéglősök érdekében elen­gedhetetlennek tartjuk. Alábbi hí­rünkben ismertetjük az osztrák kor­mány kezdeményezését az ausztriai vendéglősipar támogatására, tehát elérkezettnek tartjuk az időt, hogy mi is megmozduljunk. Vendéglősök lépjünk a cselekvés terére. Jöjjetek, szavazatokkal támogassátok törek­véseinket a ti megváltástokra! — Mozgalom a palaczkozott sorrel és a palaczkozott borral való kereskedés szabályzására. Az osztrák kereskedelmi mininisztéiium leiratot küldött Ausztria kereskedelmi és ipar-kamarái­hoz, valamint az ipartestületekhez, melyben felszólítja őket, hogy a palaczkozott sörrel való kereskedésre nézve terjesszék fel hozzá véleményüket. Az alsó ausztriai kamara és az ausztriai vendéglős-szövetség már elkészült közös emlékiratával, melyben határozottan állást foglalnak nemcsak a palaczkozott sörrel, hanem a palaczkozott borral való szabad kereskedés ellen is. Kimutatják, hogy mily roppant kárt okoz a vendéglősöknek az, hogy a kereske­dők s a szatócsok szabadon foglalkozhatnak palaczkos borok és sörök elárusitásával. Ezt a kárt végtére is a közönség szenvedi meg, mert a vendéglősök magukat a kony­hánál kárpótolják s igy csökken az ételek jósága és tápértéke. De veszélyes a jelzett árukkal való szabad kereskedés közegészségi szempontból is, sőt a kincstárra is káros az adózás szempontjából. Mindent összevéve, az emlékirat hatá­rozottan kívánja a palaczkozott sörrel, borral való kereskedés szabályzását, illetőleg meg­szigorítását és szigorú felügyelet alá helye­zését. Nálunk is szükséges volna hasonló intézkedés, minthogy azonban a kormány nem mozog, vendéglőseinknek kellene a kezdeményezést megragadniok. — Eljegyzések. Id. Itcmi Róbert főv. biz. tag fia, Gyula, a Magyar Agrár és Járadék bank tisztviselője és tart. huszár hadnagy elje­gyezte Vecgli Mariskát, füsőeőri Végh Elek te­kintélyes kereskedő leányát Budapesten. — A magyar vendéglős-társaság csütürtöki ozsona összejöveteleit a következő he­lyeken tarja: Január 21-üi Poós István, Rökszi- lárd utcza 2. sz., jan. 28-án Kamarás Mihály, KöztcmetŐ-ut 25. sz., február 4-én JSlitsányi Já­nos, Nagytemplom-utcza 15. sz. — Halálozás. Schodl Mátyás, buda­pesti vendéglős, Kepp Árminnak, a komá­romi vendéglős-ipartársulat elnökének az apósa, elhunyt s múlt hó 21-én nagy rész­véttel kisérték az örök nyugalom helyére. A megboldogult egyike volt a fővárosi ven­déglősök veteránjainak s köztiszteletnek ör­vendett. Áldás emlékére!-— Uj vendéglő Budán. Budán az I. kerületben, a Krisztina-körut és Csaba- utcza sarkán, a Kuntscher-féle házban Nagy I. József szaktársunk Ízléssel és kor­szerűen berendezett vendéglőtt nyitott, mely csakhamar kedvelt helyisége leend nemcsak a budaiaknak, hanem a pesti átrándulóknak is. A vendéglő magyaros étkei bármily igény­nek is megfelelhetnek, nem különben zama­tos borai s frissen tartott sörei a részvény­serfőzde pinezéjéböl. A borkedvelők között már is nagy tetszésre talált a vendéglő egy speczialitása, az 1883-diki termésű, bada­csonyi pecsenyebor, mely noha az 1885-diki kiállításon is ki volt tüntetve, a közönség­nek literenként mégis csak 60 krért lesz kiszolgálva. Az uj vendéglőt tehát melegen ajánljuk a közönség figyelmébe. — Louis Frangois és társa újabb kitüntetése. Jeles pezsgő gyárosunk, ki nem régiben a bordeuxi élelmiszer kiállításon a nagy díszoklevéllel lett kitüntetve, mint öröm­mel említhetjük fel, a párisi kiállításon a „Grand prix“ állami nagy dijat nyerte el. Üdvözöljük!

Next

/
Thumbnails
Contents