Vendéglősök Lapja, 1896 (12. évfolyam, 1-14. szám)
1896-09-05 / 8. szám
1896. szeptember 5. Vendéglősök Lapja. 7 Hogy egy hordó jó borocskát Hengerit a házhoz; Mert bor is kell, még pedig jó A szép áldomáshoz.“ Mindezeket rabbi Áron Megköszönte szépen, Es tovább ül, várakozván A nagy zsöllyeszékben. * % * „Tik-ták, tik-taklí — abroncsolnak, Jó hordó kell a jó bornak; Kiforrázzák, megfürösztik, Mindjárt, mindjárt tele töltik. Megfogadta minden ember, Hogy beléönt egy literrel, Egy literrel a javából, Ki-ki a legjobb borából. Hozza is már egyik-másik, Ez szaladva, az meg mászik, — No az ifjú, csupasz állal, Ez meg öreg, nagy szakállal. Csupasz állu nem sokat vár, Kity-koty, kity-koty, önti is már, Önti, önti s mondogatja : „Egy liter ke el nem rontja !il Nagy szakállu is beballag, Olyan öreg, mint a pallag ; Azért o is mondogatja: „Egy literke el nem rontja /“ ,, Tik-tak, tik-t ak “, dugaszolják, Elgöritik háziszolgák; Rabbi Áron zsöllyeszékben : „Köszönöm — mond — ujna szépen.“ * % íjC Nyolczadik nap rabbi Áron A gyertyáját kapja; Más kezében kis pohárka Meg a hordó csapja. Most az egyszer szive vágya Ötét is lehúzza, No de jó bor a pinczében, Bárkit is lehúz a’! Szállá alá rabbi Áron Lelke és a teste Mély pinczébe, jó borokhoz Nyolczadik nap este. „ Úgy örülök, hű a népem, Mondja rabbi Áron. Hej nem is mennék lcözülök, Oh nem semmi áron. Hol is az a kis pohár ka, Hadd köszöntök rájok: Áldd meg őket nagy Jehovah, Mig közöttük járok!“ Es hörpent ... és majd elájul — Mint a bálvány áll ott: „Uram bocsáss! mi a bűnöm, Hogy ez vízzé válóit !?“ Kulcsár Ernő. „Bocsánat már nem szolgálhatok." Sok éthordó hálás lenne, ha tudtára adnák neki, milyen módszerrel lehet legjobban „túl adni“ azon ételen, mitől a konyhában szeretnének szabadulni. Ép úgy mikor az eső esik a vendég nem a kész paprika rostélyost rendeli, hanem megrendeli a írissen sütőt hagymás rostélyost, gondolva, esernyőm nincs, mire az étel elkészül már nem esik. Iyenkor lesz az éthordó a „ténsasszonytól és a szakácsnő kisasszonytól“ irgalmatlanul kigunyolva s hallani: szép éthordó maga, nem szégyeli magát? még kínálni sem tud a vendégnek. A vendég pedig, kinek az illető ételt elakarjuk adni, de ki a szomszédjától, ki azt ette, lebeszélve lesz, azt mondja: „maga egy szép éthordó? még azt sem tudja mi ajánlható !“ Nem csak nálunk, hanem az egész -világon előfordul, hogy olvik ételen szeretnénk „túl adni“ Itt az éthordó elmésségétől függ, hogyan lehet leghamarább „túl adni“. Az en szavam pedig az, hogy én azt az ételt — keresztül húzom. Tapasztalásból tudjuk, hogy a vendég mindig azt akarja ami már nincsen s igy nekem az utolsó adag után mindig van „egy még“ amit különben X urnák eltettem“. Egy eredeti ötletre találtam a minap egyik étteremben. Ottan a konyha, a szutereinen van s a pinczérek nem mennek a konyhába, hanem beszélő csőbe rendelik s az ételt felhúzó gépen kapják. Alig hogy a megemlített étteremben leültem, hallottam, hogy a beszélő csőből még öt féle hangok jönnek, s mindegyik borjú becsináltat rendel. Honnan van egyszerre itten anyi pinczér? ide még nem is volt számítva az engem kiszolgáló pinczér, ki épen „nyúl czombot gombóczczal“ hozott s a merre csak néztem, mindenütt ezt ették. Honnan jön egyszerre az a nagy „borjú becsinált“ forgalom? a pinczér kit ismertem, észrevette, hogy én ezen gondolkozom s megsúgta, hogy eddig mindenki gulyást, sertés karajt és nyúl sültet rendelt s már részben ki is fogyott, ellenben a „borjú becsinált“ még mind megvan, tehát ki kellett adni a “jelszót.“ Épen most jött be egy vendég, ki leült s mikor az éthordó megjelent nála, kérdezi tőlo: Ma biztosan mindenki borjú becsináltat eszik? Ma rendkívül: jó is ! volt a felelet. No hozzon nekem is egyet. „Egyszer borjú becdnált“ hallotam mindjárt, ez az egyszer szó volt a jel, hogy nem reklám czéljából hanem tényleg kell. Mikor már ez is elkel , sorra jött a „borjúiéi- s ismét hallottam „borjufej, borjufej, borjufej“, stb. ügy, gondoltam most ezen van a sor. Most azt is észrevettem, hogy az egész konczert Ciak kettőtől lesz rendezve, azok pedig hol az üres sörös hordóba szólva, hol a tölcsérbe kiabálva csinálták. Probatem észt. Németből fordította : Piambos. A SZÍNÉSZ. Az ábránd fellcgo eloszlott; Oh! tisztán lát kisirt szemem: Kár volt színpadra vinni lelkem, Kár volt e pályán küzdenem ! Itt állok im a vég határnál Tovább nem törhet emberi ész, Vége van minden alkotásnak Ravatalon van a színész. Ujváry Károly. Szerkesztői üzenetek. Deutlich Gyula Szombathely. Költeményét helyszűke miatt, csak a jövő számunkban közöljük, Ldvö- zöljük! Novak és Kanka uraknak Budapest. M. L. barátunktól levél érkezett, készüljetek az útra. Mészöly Lajos urnák Sárbogárd. A kongresz- szus programmját a jövő számunkban közöljük, miután az ipartársulat még nem állította sorrendbe össze. Szervus a viszontlátásig. Gál ffy L. urnák Budapest. Hogy mire jó az anyós? megmagyarázza ezt Vámosy Mihálynak erre vonatkozó költeménye, mely ha jól tudjuk, a következő- képen hangzik: „Mire jó az anyós A férj életéhen? Hogy ez majd a pokol Tüzében ne égjen. Az anyós a vöDek Purgatóriuma, Holta után ez hát Nem juthat pokolba. Meganyósozott vő ; Tűrj e földi létben ; Inkább itt szenvedj, mint A pokol tüzében. Az anyós a máglya, Te vértanú azon; Holtod után vár a Boldog paradicsom.“ Dreiszker Miklós r. fop. urnák Győrött. Levelét bírjuk, tartalmát a kellő időben felhasználjuk. Ez idő szerint korai. Üdvözlet. Novotny Károly Csömöri ut. Értesültünk, hogy lapunk tendencióját elismerve, előkelő kö/önsége előtt méltatta. Midőn lapunk régi barátját szívből üdvözöljük egyúttal kérjük, hogv a „Vendéglősök Lapja“ iránti nyilatkozatát, minél szélesebb körben terjeszteni szíveskedjék. Üdv az Urban ! Bányász Béla urnák Bpst. Szíveskedjél felkeresni bennünket a „Vénus“ forrás viz érdekében, miután nagyobb mennyiségű „Vénus“-ra van szükség. Áldás békesség ! mLTTÉRü) Az „Első Magyar Részvény Serfőződe“igazgatósága Kőbányán, akövet- kezö körlevelet küldte szét szaktársainkhoz: Tisztelettel tudatjuk, hogy serfözödénk városi képviselője, Fenkl Gyula ur, számos évi odaadó működés után egészségi okoknál fogva legnagyobb sajnálatunkra f. évi szeptember 30-án vállalatunk kötelékéből kiléj). Minél fogva van szerencsénk T. Czi- medet tisztelettel értesíteni, miszerint Fenkl Gyula ur utódjául Rajágh Lajos urat városi irodánk jól ismert főnökét, ki már számos éveken át vállalatunknál működik, neveztük ki, és őt a helybeli piaczon az ügyletek folytatásával és a pénzbeszedéssel megbíztuk. Kérjük, uj képviselőnket, kinek főtörekvése leend, t. ez. vevőink jó indulatát kiérdemelni, becses bizalmával megtisztelni. Első Magyar Részvény Serfözöde. Mendl s. k. Natter s. k. Vendéglő bérbeadások, szállodai, vendéglői és kávéházi üzletek, úgy a fővárosban mint a vidéken eladandók vagy bérbevehetők. Bővebb értesítést IH Á S Z GYÖRGY „országos közvetítő intézete“ nyújt. Budapest, VII. kerület, Klauzál-utcza 2 sz. Szüretelésre eladó egy 8 holdas nemesfaju szőlőnek a termése. A, termés körül-belül 100—12G hektoliter. Értekezni lehet a tulajdonossal. Szele Fidrí úrral Jász-Félszarun, vagy e lapok kiadóhivatalában. Eble Lajos az „Első Magyar Kártya- gyár“volt utazója a Stern J. győri majolika- és porczelán-festészeti-gyár képviseletét Magyarország részére átvette. * E rovat alatt közlőitekért felelősséget nem vállal a Szerk. Felelős szerkesztő : IHÁSZ GYÖBGY.
