Vendéglősök Lapja, 1896 (12. évfolyam, 1-14. szám)

1896-09-05 / 8. szám

1896. szeptember 5. Vendéglősök Lapja. 7 Hogy egy hordó jó borocskát Hengerit a házhoz; Mert bor is kell, még pedig jó A szép áldomáshoz.“ Mindezeket rabbi Áron Megköszönte szépen, Es tovább ül, várakozván A nagy zsöllyeszékben. * % * „Tik-ták, tik-taklí — abroncsolnak, Jó hordó kell a jó bornak; Kiforrázzák, megfürösztik, Mindjárt, mindjárt tele töltik. Megfogadta minden ember, Hogy beléönt egy literrel, Egy literrel a javából, Ki-ki a legjobb borából. Hozza is már egyik-másik, Ez szaladva, az meg mászik, — No az ifjú, csupasz állal, Ez meg öreg, nagy szakállal. Csupasz állu nem sokat vár, Kity-koty, kity-koty, önti is már, Önti, önti s mondogatja : „Egy liter ke el nem rontja !il Nagy szakállu is beballag, Olyan öreg, mint a pallag ; Azért o is mondogatja: „Egy literke el nem rontja /“ ,, Tik-tak, tik-t ak “, dugaszolják, Elgöritik háziszolgák; Rabbi Áron zsöllyeszékben : „Köszönöm — mond — ujna szépen.“ * % íjC Nyolczadik nap rabbi Áron A gyertyáját kapja; Más kezében kis pohárka Meg a hordó csapja. Most az egyszer szive vágya Ötét is lehúzza, No de jó bor a pinczében, Bárkit is lehúz a’! Szállá alá rabbi Áron Lelke és a teste Mély pinczébe, jó borokhoz Nyolczadik nap este. „ Úgy örülök, hű a népem, Mondja rabbi Áron. Hej nem is mennék lcözülök, Oh nem semmi áron. Hol is az a kis pohár ka, Hadd köszöntök rájok: Áldd meg őket nagy Jehovah, Mig közöttük járok!“ Es hörpent ... és majd elájul — Mint a bálvány áll ott: „Uram bocsáss! mi a bűnöm, Hogy ez vízzé válóit !?“ Kulcsár Ernő. „Bocsánat már nem szolgálhatok." Sok éthordó hálás lenne, ha tudtára adnák neki, milyen módszerrel lehet legjobban „túl adni“ azon ételen, mitől a konyhában szeretnének szabadulni. Ép úgy mikor az eső esik a vendég nem a kész paprika rostélyost rendeli, hanem megrendeli a írissen sütőt hagymás rostélyost, gondolva, esernyőm nincs, mire az étel elkészül már nem esik. Iyenkor lesz az éthordó a „ténsasszonytól és a szakácsnő kisasszonytól“ irgalmatlanul kigunyolva s hallani: szép éthordó maga, nem szégyeli magát? még kínálni sem tud a vendégnek. A vendég pedig, kinek az illető ételt elakarjuk adni, de ki a szomszédjától, ki azt ette, lebeszélve lesz, azt mondja: „maga egy szép éthordó? még azt sem tudja mi ajánlható !“ Nem csak nálunk, hanem az egész -világon előfordul, hogy olvik ételen szeretnénk „túl adni“ Itt az éthordó elmésségétől függ, hogyan lehet leghamarább „túl adni“. Az en szavam pedig az, hogy én azt az ételt — keresztül húzom. Tapasztalásból tudjuk, hogy a vendég mindig azt akarja ami már nincsen s igy nekem az utolsó adag után mindig van „egy még“ amit különben X urnák eltettem“. Egy eredeti ötletre találtam a minap egyik étteremben. Ottan a konyha, a szutereinen van s a pinczérek nem mennek a konyhába, hanem beszélő csőbe rendelik s az ételt felhúzó gépen kapják. Alig hogy a megemlített étteremben leültem, hal­lottam, hogy a beszélő csőből még öt féle hangok jönnek, s mindegyik borjú becsináltat rendel. Honnan van egyszerre itten anyi pinczér? ide még nem is volt számítva az engem kiszolgáló pinczér, ki épen „nyúl czombot gombóczczal“ hozott s a merre csak néztem, mindenütt ezt ették. Honnan jön egyszerre az a nagy „borjú becsinált“ forgalom? a pinczér kit ismertem, észrevette, hogy én ezen gondolkozom s megsúgta, hogy eddig mindenki gulyást, sertés karajt és nyúl sültet rendelt s már részben ki is fogyott, ellenben a „borjú becsinált“ még mind megvan, tehát ki kellett adni a “jelszót.“ Épen most jött be egy vendég, ki leült s mikor az éthordó megjelent nála, kérdezi tőlo: Ma biztosan mindenki borjú becsináltat eszik? Ma rendkívül: jó is ! volt a felelet. No hozzon nekem is egyet. „Egyszer borjú becdnált“ hallotam mindjárt, ez az egyszer szó volt a jel, hogy nem reklám czéljából hanem tényleg kell. Mikor már ez is elkel , sorra jött a „borjúiéi- s ismét hallottam „borjufej, borjufej, borjufej“, stb. ügy, gondoltam most ezen van a sor. Most azt is észrevettem, hogy az egész konczert Ciak kettőtől lesz rendezve, azok pedig hol az üres sörös hordóba szólva, hol a tölcsérbe kiabálva csinálták. Probatem észt. Németből fordította : Piambos. A SZÍNÉSZ. Az ábránd fellcgo eloszlott; Oh! tisztán lát kisirt szemem: Kár volt színpadra vinni lelkem, Kár volt e pályán küzdenem ! Itt állok im a vég határnál Tovább nem törhet emberi ész, Vége van minden alkotásnak Ravatalon van a színész. Ujváry Károly. Szerkesztői üzenetek. Deutlich Gyula Szombathely. Költeményét hely­szűke miatt, csak a jövő számunkban közöljük, Ldvö- zöljük! Novak és Kanka uraknak Budapest. M. L. barátunktól levél érkezett, készüljetek az útra. Mészöly Lajos urnák Sárbogárd. A kongresz- szus programmját a jövő számunkban közöljük, miután az ipartársulat még nem állította sorrendbe össze. Szervus a viszontlátásig. Gál ffy L. urnák Budapest. Hogy mire jó az anyós? megmagyarázza ezt Vámosy Mihálynak erre vonatkozó költeménye, mely ha jól tudjuk, a következő- képen hangzik: „Mire jó az anyós A férj életéhen? Hogy ez majd a pokol Tüzében ne égjen. Az anyós a vöDek Purgatóriuma, Holta után ez hát Nem juthat pokolba. Meganyósozott vő ; Tűrj e földi létben ; Inkább itt szenvedj, mint A pokol tüzében. Az anyós a máglya, Te vértanú azon; Holtod után vár a Boldog paradicsom.“ Dreiszker Miklós r. fop. urnák Győrött. Leve­lét bírjuk, tartalmát a kellő időben felhasználjuk. Ez idő szerint korai. Üdvözlet. Novotny Károly Csömöri ut. Értesültünk, hogy lapunk tendencióját elismerve, előkelő kö/önsége előtt méltatta. Midőn lapunk régi barátját szívből üdvözöljük egyúttal kérjük, hogv a „Vendéglősök Lapja“ iránti nyilatkozatát, minél szélesebb körben terjeszteni szíveskedjék. Üdv az Urban ! Bányász Béla urnák Bpst. Szíveskedjél felke­resni bennünket a „Vénus“ forrás viz érdekében, mi­után nagyobb mennyiségű „Vénus“-ra van szükség. Áldás békesség ! mLTTÉRü) Az „Első Magyar Részvény Serfőződe“igazgatósága Kőbányán, akövet- kezö körlevelet küldte szét szaktársainkhoz: Tisztelettel tudatjuk, hogy serfözödénk városi képviselője, Fenkl Gyula ur, számos évi odaadó működés után egészségi okoknál fogva legnagyobb sajnálatunkra f. évi szeptember 30-án vállalatunk kötelékéből kiléj). Minél fogva van szerencsénk T. Czi- medet tisztelettel értesíteni, miszerint Fenkl Gyula ur utódjául Rajágh Lajos urat városi irodánk jól ismert főnökét, ki már számos éveken át vállalatunknál műkö­dik, neveztük ki, és őt a helybeli piaczon az ügyletek folytatásával és a pénzbesze­déssel megbíztuk. Kérjük, uj képviselőnket, kinek főtö­rekvése leend, t. ez. vevőink jó indulatát kiérdemelni, becses bizalmával megtisz­telni. Első Magyar Részvény Serfözöde. Mendl s. k. Natter s. k. Vendéglő bérbeadások, szállodai, ven­déglői és kávéházi üzletek, úgy a fővárosban mint a vidéken eladandók vagy bérbevehetők. Bővebb értesítést IH Á S Z GYÖRGY „országos közvetítő intézete“ nyújt. Buda­pest, VII. kerület, Klauzál-utcza 2 sz. Szüretelésre eladó egy 8 holdas nemesfaju szőlőnek a termése. A, termés körül-belül 100—12G hektoliter. Értekezni lehet a tulajdonossal. Szele Fidrí úrral Jász-Félszarun, vagy e lapok kiadóhivatalában. Eble Lajos az „Első Magyar Kártya- gyár“volt utazója a Stern J. győri majolika- és porczelán-festészeti-gyár képviseletét Ma­gyarország részére átvette. * E rovat alatt közlőitekért felelősséget nem vál­lal a Szerk. Felelős szerkesztő : IHÁSZ GYÖBGY.

Next

/
Thumbnails
Contents