Vendéglősök Lapja, 1896 (12. évfolyam, 1-14. szám)
1896-09-05 / 8. szám
4 Vendéglősök Lapja. 1896. szeptember 5. Petőfi Sándor szobra. A magyar nemzet édes szavú dalnoka, a ki bűbájos dalaival fényt és dicsőséget szerzett a magyar névnek — jeltelen sírban alussza örök álmát, de emléke él minden magyar szivében. Az ő emléke és az ő örökbecsű költeményei lelkesítették Szalády Antalt, a ki a halhatatlan emlékű költő' és szabad- ságho's iránti rajongó szeleteiének azzal adott kifejezést, hogy egy kis szoborban örökítette meg annak alakját. A szobor köpenybe burkoltan ábrázolja a költőt, a mint gondolatokba merülve ül, mintha írásra készülne. A szobor alján egy kis tábla van ezzel a felírással : „Boldogtalan voltam teljes életemben.“ A szobornak ilyen felfogásban való megalkotásához az impressziót az idézett költemény adta és a költő életének az az időszaka, a mikor Debreczenben színész volt és ezt a fájdalmas hangú költeményt irta. A szobor igen sikerült, az ember el sem hinné, hogy nem hivatásos művész, hanem csak műkedvelő munkája. — Ezt a kis szobrot Szalády Antal most az ezredéves ünnepély alkalmából sokszorositatta és elárusitatni fogja. Felhívjuk erre olvasóink becses figyelmét, mert a szobor minden magyar család lakásának díszére válik. Finom kivitelű fém öntvényben igen szolid árban darabonként 4 forintért kapható a tulajdonos Szalády Antal-nál Budapesten, Andrássy-ut 86. szám alatt, postán utánvéttel is megrendelhető. Nagyobb vételnél megfelelő kedvezmény. A kongresszust elá'készíto bizottság ülése. — Saját tudósítónktól. — Yezérczikkünkben beszámoltunk már a jelenvoltakról, e helyen csak az ülés határozatát óhajtjuk szives olvasóinknak feltárni. A budapesti szállodások-, vendéglősök és korcsmárosok ipartársul aia egybehivására összegyűltek f. évi augusztus 28-án d. u. 4 órakor tartották meg az István föherczeg szállodában a kongresszus napirendjét meghatározó ülésüket. Az ülést Gundel János elnök nagyszámmal összejött szaktársak előtt megnyitotta. Lelkes szavakkal üdvözli a vidékieket, kik nem sajnálva fáradságot és anyagi áldozatot, már a kongresszus előkészítő tanácskozásra is eljöttek, hogy a kongresszusnak annál nagyobb sikert biztosítsanak. Vissza tekintve a kongresszus előnyeire, erkölcsi kötelességének tartotta a kongresszus egybe- hivását. Amely hivatva lesz bajainkon segíteni. Az ülést megnyitottnak nyilvánítván, a jegyzőkönyv veretésére ifj. Ács Károly ügyvéd, társulati ügyészt, hitelesítésére Fritsche Vilmost, Juranovics Ferenczet és Kepp Ármint kéri fel. Most a napirend első pontja értelmében a kongresszus szükségességének és a kongresszus czimének megállapítása következett. Gundel elnök által javaslatba hozott czim: „ 1 endéglősök országos kongresszusau, mi ellen Dr. Flóris Endre és Sugár Ignácz szólották fel, kik „szállodások, vendéglősök, korcsmárosok kongresszusának“ óhajtják elnevezni. Számtalan felszólalás után, a kérdést szavazásra bocsátja az elnök, mire a többség az elnök javaslatát fogadta el. A második pontnál ajánlja Gundel János elnök, hogy a kongresszus, az ezredéves országos kiállítás területén az ünnepélyek csarnokában 1 890. évi szeptember lió 2S. és 29-dik esetleg SO-dik napján délelőtt 9 órakor tartassák meg Több felszólalások és indítványok megvitatása után az elnök határozatilag kimondja, hogy a kongresszus 1896. évi szeptember hó 28., 29. és 30-dik napján délelőtt 9 órakor tartaiik meg. A harmadik pont a kongresszus költségei fedezésének módját állapítja meg. Ugyanis Gundel János elnök javaslatára határoztatott el, hogy minden kongresszusi tag 2 o. é. Irt részvételi dijat fizet, mely összeg lehetőleg összegezve a budapesti ipartársulat czimére (Himző u. 1. szj feltétlenül szeptember hónap 18-adi- káig beküldendők. A negyedik pontban a kongresszus tisztikarának megválasztása került sorra, Bolcross Károly ajánlatára egyhangúlag Gundel János ipartársulati elnököt választották meg a kongresszus elnökévé. Társelnököknek választattak: Wirth Ferencz, Priváry Pál, Kuncze János, Pollák Lajos, Schleifer Lajos, Fritsche Vilmos, Dollin- ger András, nagyajtai Körmöczy József, Petz Károly. Kepp Armin. Jegyzőknek jelöltettek: Dr. Flóris Endre, Dr. Szabó László, ifj. Ács Károly, Boor József, Poppel Miklós. Kongresszus pénztárosa Förster Kornél. Ifj. Acs Károly az indítványokat előterjeszti. Gundel ajánlja a bizottságnak, hogy az indítványok részletes tárgyalásával ne foglalkozzék, hanem szorítkozzék annak közérdekű természeténél fogva a kongresz- szus tárgysorozatába felvenni. E javaslatot egyhangúlag elfogadva, a társulati ügyész szóbeli indítványt tesz; tekintettel a nagymérvű visszásságokra, melyek a vasúti vendéglősök érdekeinek megvédésére, a szatócsoknak bor, sörrel való kereskedésére, a pinezérek szakszerű kiképzésére, a Bodegák záróráinak rendezésére vonatkoznak: e tárgyakhoz előadókul jelöltettek, az italmérési ügyekkel Dr. Szabó László és Dr. Flóris Endre, a vasúti vendéglősök ügyét Dohnányi József, a képesitéshez-kö- töttség ügyét Koch József a tanoncz-képzésre Schalkliáz Lipót, az országos vendéglősszövetség és nyugdíj egylet ügyét Bokross Károly stb. fogják előadni és határozati javaslataikat a kongresszus alkalmával beadni. Mindezekután ifj. Acs Károly a kongresszus tárgyalási napirendjére vonatkozó tervezetét terjeszti elő; melyet nagy lelkesedéssel elfogadtak, és az annak idején a kongresszus tagjai között szét osztatni fog. Gundel János javaslatára elhatároztatott, hogy a kongresszus tárgyalásaira a nagy méltóságú m. kir. kereskedelmi, pénzügyi és belügyi minisztérium is meghivassék, és a fenti kormány hatóságokhoz küldöttségek menesztessenek. Miután több tárgy nem lévén, elnök a jelenlevők egetverő éljenzése közepette az ülést bezárta. Sugár Ignácz indítványára Gundel János elnöknek és ifj. Acs Károlynak jegyző- könyvi köszönetéit szavaztak. E szépen léfotyt ülés után az egész társaság Gundel János vendége volt. Az esteli folyamán Gundel János, mint házigazda gyönyörű tosztja befejezésével a vidéki szaktársainkra emelve poharát egyúttal éltette a budapesti ipartestület tagjait, akik őt most is, mint mindig, igazi lelkesedéssel és odaadással támogattak nehéz munkáiban. Mondott felköszöntőt még: Schleifer Lajos Kommer Ferenczre, Kommer Ferencz a vendéglős ipar virágzására és fejlődésére, Bokross Károly Glück Frigyesre, Dr. Flóris Endre Gundel Jánosra, Juramovics Ferencz Gundel Jánosnéra, Kern Ferencz és Prindl Nándor Gundel Jánosra, ifj. Acs Károly Wirth Ferenczre és Förster Kon- rádra. Elhangzott még sok számtalan szebb- nél-szebb felköszöntő, amit a sok pezsgös palaczkok durrogásai némitottak el. Briedman Lajos. (Mai képünkhöz.) Mai számunkkal Briedman Lajos szaktársunknak a budapesti József föherczeg szálloda vendéglősének jól sikerült arczképét mutatjuk be t. olvasóinknak. Briedman Lajos született Berettyó-Ujfaluban 1856. évben. Iskoláit Nagyváradon végezte, a ven- déglői-ipar terén pedig Török-Becsén, hol a „Római császárihoz czimzett szállodának 14 éven át tulajdonosa volt, a legnagjmbb buzgalommal működött. Volt kávéháza is Szegeden. 1883-ban pedig megnősült, nőül vevén Zentán a széleskörben ismert és tiszteletreméltó Glückstál családnak női erényekben gazdag, szellemdus és szép leányát, kivel boldog családi életet él s ezideig 5 gyermeküket a legnagyobb szeretettel neveltetik. Gyermekeiknek nevelőt tart s minden igyekezetük azon van, hogy hasznos és müveit polgárokat neveljenek gyermekeikből a hazának. A József föherczeg szálloda éttermét f. évi május hónapban vette át s ezidő alatt óriási lendületet nyert, nagy gonddal berendezett díszes üzlete. Jó konyhája már is hírnevessé lett a fővárosban s a vidéken s mondhatjuk, hogy Ízletes ételei s italai, valamint a nála fenálló rend és tisztaság bámulatra ragadja az oda özönlő vendégközönséget. Nemes igyekezetéhez sok szerencsét kívánunk s éltesse az Isten öt kedves családjával együtt soká! I. Gy. KÜLÖNFÉLÉK.- - Lajos napja a kiállításon. — A Karikás csárda ünnepe. Nem mulaszthatjuk el szaktársunk nevenapján összejött szép társaságról megemlékezni. Karikás Lajos és Boldog Lajos bátyánk voltak az ünnepeltek. Boldog bácsi sietett a házigazdát felköszönteni. megelőzve sok nálánál fiatalabb akak. Erre Karikás bátyánk válaszolt éltetve az érdemekben megőszült munkáshazafit, ki Boldog bácsi szavait idézve, ma 51 éves korában is úgy szereti a hölgyeket, mint életének viruló tavaszán. A jelenlevő hölgyek egészségére üritve poharát éltete az egész társaságát. Újra Boldog bácsi boldogan szeretett házi asszonyunkat köszöntötte fel. Toasztiroztak még Déry Gyula, éltetve a Lajosokat. Bartos Tivadar, Irányi Imre és többen, mi közbe ami kedves Radó bácsink mulattatott bennünket, a még mindig szép csengésű dalaival, a vigyorgó czigány pedig húzta, csak úgy izadott belé. A vigtársaság a lukulusi lakoma után vígan szürcsölte a Karikás bácsi jobbnál-jóbb szőlőnedüjét, nektárját. Nem is kell mondanunk, hogy egetverő éljenzés közepette oszlott szét éjfél után a szép társaság.
