Vendéglősök Lapja, 1896 (12. évfolyam, 1-14. szám)

1896-08-05 / 6. szám

1896. augusztus 5. Vendéglősök Lapja 7 az egyik felügyelő, miután úgy intézkedtem, hogy semminemű alkoholt tartalmazó italt ne kapjon, eczetet, azután vorcesterhirei saucet és utoljára petróleumot ivott.“ Krokse őrnagy nemrégen arról értesített, hogy vizsgálatot tartott zászlóaljánál, mert feltűnt, hogy roppant sok petroleum fogy el. A megejtett vizs­gálat során kiderült, hogy az egyik katona min­den éjszaka sorra vette a zászlóaljnál levő lám­pákat és a petróleumot kiitoa belőlük. Egyik kollégám, dr. Krasnovo, aki néhány nappal ezelőtt érkezett meg Texasból, a követ­kezőket beszélte el az ott uralgó iszákosságról: „Texasban Eau de Colognet isznak vízzel keverve. A texasi férfiak az iszákosság ellenes egyesületek miatt szégyellik magukat a vendég­lőbe vagy korcsmába menni inni. Bemennek tehát az üzletbe s azt mondva, hogy nejeiknek viszik, vesznek egy-két üveg kölni vizet. A bolt­ból kilépve, a legközelebbi ház kapujában, ahol nem látják őket, megiszszák a kölni vizet. A nők éppen úgy tesznek, azzal a különbséggel, hogy azok nem szólnak a kereskedésben semmit, mert az egészen természetes, ha egy nő 3—4 üveg kölni vizet vesz.“ Roppant sok Eau de Colognet isznak meg az uráli kozákok is. Miután szégyelnek sok pálin­kát inni vagy venni, tehát kölni vizet vesznek és azt iszszák meg, még pedig a boltban. Ezrekre megy azoknak a kölni vizes üvegeknek száma, amit a kozákok elhasználnak. Hogy ez az Eau de Cologne német vagy orosz kószitmény-e, azt nem tudjuk. Felolvasása során megemlítette még Joest tanár, hogy éppen egy nappal előbb egyik kar- társától, Wászlertől, a Madeira szigetek egyiké­ről levelet kapott, melyben Wäszler azt Írja, hogy mert tudja, hogy Joest az ilyen dolgok iránt érdeklődik, tehát elküldi neki a funchali „Santa-Clara szállodau italárjegyzékét, amelyen •a lkjueurök közt ott szerepel az Eau de Cologne s. Üvegje 1 shilling 8 pence. Joest azonban izt hiszi, hogy ez csak tévedésből kerülhe- aett oda. KÜLÖNFÉLÉK. A „Vendéglősök Lapja“ t. olva­sóit kérjük, szíveskedjenek lapunkat minél szélesebb körben terjeszteni s ismerőseiknek kikről feltehető, hogy lapunkra előfizetnének, lakczimeit hozzánn beküldeni szíveskedjenek, hogy részükre a lapot mutatványul megküld- hessiik. Mutatvány számokkal kívánatra ingyen szolgálunk. Mindazon t. szaktársaink, kik lapunk ezideig megjelent számait elfo­gadták, tisztelettel felkéretnek, hogy előfize­téseik beküldésével ne késsenek, miután ezentúl csak is azon t. szaktársainknak küldjük a lapot, kik* azt megrendelték. Tisztelettel a „Vendéglősök Lapja“ kiadóhivatala. — Uj vendéglő. Budapesten a Károly-körut 14. sz. alatt Győri Simon és fia díszesen berendezett vendéglői üzletet nyitott, hol a főpinczéri állást Steiner Lajos tölti be. — Személyi hir. Kovács Imre fő­városi vendéglős szaktársunk, mint részvét­tel értesülünk, ismét ágyban fekvő beteg. Legutóbb Balatonfüreden gyógykezeltette magát, honnan egészségesen tért vissza Budapestre, gyengéd neje a nemesen érző honleány nagy szomorúsággal ápolja bará­tunkat. kinek egészségét — hogy az Isten mielőbb helyreállítsa — őszinte szívből kívánjuk. — Kolozsvári vendéglő Buda­pesten. A kerepesi-ut és klauzál utcza sar­kán levő régi Bányai-féle vendéglőt, a ven­déglő uj tulajdonosa Walter Károly, „Ko­lozsvár városáéhoz czimezte el. Kitűnő erdélyi étkei és italai nagy kelendőségnek örvendenek. — Kávésok gyűlése. A budapesti kávés ipartársulat legutóbb tartott rendkívüli közgyűlésén a társulat ügybuzgó, derék elnöke Schidtlieisz Mór kijelentette, hogy a békesség érdekében lemond az ipartársulat vezeté­séről. A jelen voltak nyomban egy bizott­ságot választottak, melynek jelölése követ­keztében az uj tisztikart a következőleg ala­kították meg: Elnök lett Némái Antal, alel- nök Pickier Ármin, pénztáros Harkai Mór; Választmányi tagok: Kleinlein K. Lankó Pál, Glaser F., Weingruber J., Kolb F., Kolm B., Franki Schovanetz J., Pertl István Simon Pál. Póttagok: Tihanyi József, Sztanoj Miklós. Éder Antal, Gfelner J., Gansterer J., Drechsler B. Felügyelők: Steuer Sándor, Weisz Gyula, German Jenő. Mi őszinte szívből sajnáljuk, hogy a kávésok között ki ütött a vallási gyűlölet (antiszemi­tizmus) Olyan nemesen gondolkozó, müveit lelkű vezérembert mint Schulthcisz Mór m egyhamar nem nyerhetnek meg ügyüknek. A zsidó ép oly hazafi lehet, mint más ember, de jobb mind a szájhős, ki maga-magát tartja legelhivatottabbnak s nem ért sémihez még a legkezdetlegesebb szakbéli ismerethez sem, mert aki a rendes áruczikkül használt cognacot „czognak“-nak nevezi, az ne lár­mázzon ha a közbizalom egy müveit, olva­sott és szakképzett zsidót emel az elnöki polczra. — Figyelmeztetés. Alapszabályaink értelmében csakis oly jelentkező jön figye­lembe, ki a díjszabályainkon megállapított előjegyzési dijat beküldi, és pedig: főpincér, szobapincér 1 frt, többiek 50 kr. Tekintet­tel a tömeges üzletbejelentésekre ajánlhat­juk szaktársainknak, hogy mindig minél előbb jelentkezenek mivel az elhelyezés sorrendbe történik. Kik pedig irásilag jelentkeznek, nagyon célszerű ha megírnák, hogy eddig micsoda üzletbe voltak alkal­mazva, hogy némileg képesitvényükről fogal­mat alkothassunk magunknak. A szombathelyi pincér-egylet helyeszlcözlö osztály vezetősége. — Mennyibe kerül egy ember élelme ? Egy augol statisztikus számítása szerint az élelmezés költsége évi átlagban az angolnál 96, a francziánál 92, a németnél 82, a spanyolnál 66, az olasznál 48, az orosznál 46 forint fejenkint. E nagy különbség nem­csak az áraktól függ, hanem a mennyiségtől is. Így az angol 190, az olasz 200, a spanyol 240, a franczia 270, a német 280, az orosz 328 kgr. kenyeret fogyaszt, ellenben a húsnál majdnem fordítva áll a viszony a népeknél. Az angol 55, a franczia 19, a német 32, az orosz 26, az olasz pedig 13 kgrot eszik évente. A magyar fogyasztásról nem találunk adatokat. — Hajdan és most. Regi idők em­lékei egyre kivesznek a haladó korral. Hajdan a jó régi világ pénzszóró, mulató vendégei a szál­lodáknak, korcsmáknak, csárdáknak csak amúgy fokossal vagy fütykössel adták tudtul kívánságai­kat, csinálván nagy lármát és zűrzavart. Ma bizony amaz őskori állapotokat a modern felvilá- gosodottság szellője hatotta át. így a szállodák, vendéglők egyik szükséges kelléke lett: a csen- getyü. Hazai iparunk egyik legjelesebb művelője a harangöntés terén a lelkes, igazi magyar Tliury János és fia ezég, melynek millenniumi kiállítási harangjai úgy a megnyitáskor, mint mindenkor a látogató közönség és szakértők tet­szését megnyerte. A sok kitüntetési érem mellett a mi jókivánatunk is kisérje a derék gyárosokat, kiknek gyárát ajánljuk olvasóink b. figyelmébe. — Pákh. György a szombathelyi pinezér egylet névsorából egy és mindenkor törültetett és tőlünk el nem helyezendő. — Erdélyi vendéglő Budapes­ten. A kiállítás megtekintésére utazó vidéki közönség gyakran aggodalmaskodik azon, hogy elterjedt hírek szerint Budapesten drágán lehet a vendéglőkben étkezni. A Budapestre utazó erdélyrészi közönség érdekében szükségesnek talál­juk megemlíteni, hogy a hir csak részben felel meg a valóságnak, mert Budapesten több helyen lehet jutányosán étkezni. így kitűnő és rendkívüli jutányos erdélyi konyhát és jóminőségü, tisztán kezelt borokat tart Pülöp Károly kolozsvári ven­déglős, kinek étterme a kiállítási területhez közel eső Lövölde-tér 2. sz. a. van. A legkisebb vidéki városban sem lehet olcsóbban étkezni s e mellett kitűnő minőségű erdélyi konyha van. Fülöp Károly borait erdélyi termelőktől szerezte be s azoknak tisztasága és finom ize általánosan megnyerte tetszését budapesti vendégeinek is. — Halálozások. A nagytekintélyű Reisenleitner-családot fájdalmas veszteség érte. A családfő, az ősz Reisenleitner Jakab juh 21-én jobblétre szenderült, 23-án pedig el- temettetett. Legderekabb és legtekintélyesebb kávésaink egyike, Reisenleitner Antal (Hunnia kávéház a Kalvin-tér és Királyi-Pál utca sarkán) édes atyját gyászolja a boldogultban. Enyhítse fájdalmát ismerőseinek és barátainak osztatlan részvéte. — Czoczuly Ágoston Czoczuly Károly fővárosi vendéglős szaktársunk testvér öcscse múlt hó 20-ikán életének 30-ik évében hosszas szenvedés után jobblétre szenderült. Béke poraira! Kalocsai Sámuel szatmári ven­déglős egy az orrán támadt s gyoisan ter­jedő daganat következtében hirtelen meghalt. Temetésén, melyen Fürth Ignácz nagykárolyi rabbi magyar nyelven mondott imát és gyász­beszédet, jelen voltak a szatmári vendéglősök és pinezérek nagyszámban. A megboldogul­tat gyermekein és feleségen kívül testvére Kalocsai Zsigmond szállodás siratja. —- Kávéház átvétel. Rágg Mihály a budapesti keleti pályaudvari vendéglő fizető- pinezére megvette a csőmöri-ut 24. sz. alatt levő Bahr-féle kávéházat. Sok szerencsét! — üzleti liirek. A budapesti központi vasúti pályaudvar IlI-ik osztályú vendéglő­jében^ főpinczéri állást Wallner Samu nyerte el, mig az I. osztályú étterem fizető pinezérei Binder Mihály és Pauker Jenő lettek. — Az iszákosság meggátlása. Angliában tudvalevőleg rettenetes pusztítást okoz az iszákosság. Hogy ennek némileg gátat vessenek, egyes vidékeken a következő módot eszelték ki. Minden községben létesítettek egy korcsmát, a melyben az italt mérő közegnek semmi érdeke nincs abban, hogy az italból sok fogyjon el. Az italt kiszolgáló közegeket felelőssé teszi azért, ha valaki a korcsmában leissza magát. így aztán elérik azt, hogy a szegény ember csillapítja a szomját, de nem pusztítja el a testi és lelki erejét. — Budapesten. 1896. január 1-én 653 kávés és 429 kávémérő volt, a mely szám azóta szaporodót*. — Magyarország-Ausztria fürdő- vendégei július hóban: Pőstyén 2322, Abbá­zia 8372, Reichenhall 4731, Karlsbad 26839, Marienbad 10322, Teplitz 3147, Gieszhübl 157, Gräfenberg 1126, Barlangliget 1143, Csorba 1630, Hársfáivá 464, Élőpatak 547.

Next

/
Thumbnails
Contents