Vendéglősök Lapja, 1896 (12. évfolyam, 1-14. szám)

1896-08-05 / 6. szám

Vendéglősök Lapja. 1896. augusztus 5. Melléklet a „Vendéglősök Lapja“ 5-ik számához. Bécsi vendégeink. Í Üdv! Minden jó a mi kedves vendégeink­nek, kik a hasznost a jóval, látást a tapasz­talatokkal összekapcsolni érkeztek hozzánk az osztrák fővárosból. Szivünk melegségével, a legnagyobb legmelegebb szeretetével fogadjuk a kedves vendégeket. Mert a magyar vendégszeretet mindig azt parancsolja, hogy az idegent is befogadd házadba, a magyar vendégszeretet parancsolja, hogy ősi idők óta fennálló szokásai alapján egy udvarias nemzet fejlődjék a kor szín­vonalán. Mi tehát a kedves bécsi vendégeinket az ismert barátsággal, magyaros vendég- szeretettel fogadjuk igaz szivünkből. Nálunk sokat, szépet, jót tapasztalnak, de a mi édes hazánknak virányos mezőit, gyártmányait még nem ismerik. Ez az ezer évet átélt nemzet dicső múltja, fenséges kiállítása oly fényes, nagyszerű, hogy a kül­föld bámulatát is méltán fölkeltette. Í Most, hogy egyre-másra érkeznek ven­dégeink ezrével, bizony kellő alapossággal kell áttekinteni a mi kedves bécsi ven­dégeinknek az egész ezredéves kiállítást, I mert ott láthatják meg iparunk, kereskedel­münk, haladásunk minden mozzanatát. Ott pontosul össze az a küzdelmekben nem fáradt, de edzett Magyar nemzet jelene. Mikor mi igaz szívből fogadjuk a bécsi kedves vendégeket, egyúttal azon kívánsá­gunknak adunk helyet, hogy a tapasztaltak után ne legyenek irányunkban félreértük mert mi a testvér hazát mindig szeretjük és becsüljük, Ezekután nem szólhatunk egyebet, mint azt, hogy az osztrák föld jólelkü lakóit teljes megelégedés kisérje ut- jokban ! Ihász György. (Szabadka), Szávits Döme (Újvidék), Walter Károly (Tövis), Weisz Henrik (Pancsova), Julier Vilmos (t) (Nagyvárad), Lakner Ferencz (Nyitra), Kneffel Ede (Kunfélegyháza), Beretrás Pál (Kecskemét), Marosi Pzidor (Eger), Gundel János, Wirtli Ferencz, Walter Ferencz (f), Kammer Ernő, Glück Frigyes, Kommer József G. (f), Kommer Ferencz, Bara­bás József, Stőri Adolf, Wrabetz Frigyes, Fánzler János, Ment András (t), Holzwarth György (t), Morbitzer Lőrincz, Kriszt Ferencz, Herman Ferencz, iíj. Kommer Antal. Löffelmann Vilmos, Hell Ferencz, Fritz Henrik, Steinbeisz János, Schwáb Antal, Csalányi Károly, Blaschka István, Reuter Nándor, ifj. Feitli István, Pavelka Antal, Stamm András (f), Hölzl József, Eibel Károly (f), Spalt Mátyás, Stadler Károly. Ezúttal megemlítjük, hogy a fentemlitettek voltak az elnökségi,pénzügyi, köz­vetítési, nyugdíj, tcmonczügyi és regálügyi szak­osztályok tagjai. Előadók: Stadler Károly, Glück Frigyes, Walter Károly ipartárs. titkár; az orszá­gos értekezlet jegyzői pedig Ihász György, e lapok szerkesztője és dr Barabás Béla ügyvéd, jelenleg országgyűlési képviselő, mint az aradi ipartársulat ügyésze voltak. * Vajha, mint sok szunnyadó intézmény, e közhasznú s iparunk életében korszakokat alkotni hivatott szövetség is az ujjá- ébredés küszöbén, felelevenednék. Ihász György. Étkezés az ezredik évben. — Tanulmány. — Régi idők, dicső múlt. Hazánk ma ünnepli ezeréves fennállását; fényes múltra hivatkozik Árpád népe, viharedzett, háborúkban el nem fá­radt, sors által üldözött nemzedék tartja ma fen­séges ünnepét. Millenáris életünk keretébe nagyon beillik azon kis tanulmány, melyet a nemzeti múzeumból, kutatásaink alapján gyűjtöttünk egybe. Szaklapunk a vendéglősök érdekeit karolja fel. Ennél fogva igen érdekes, hogy az ezredik évben, mikor Szent István megkoronáztatott, milyen étkezési rend folyt. Első sorban azon őskori állapotokat kell figyelembe venni. Azon korban bizony még vándor törzsekből állott a magyar, (hunyor) nép. Sáto­rokat ütöttek itt-ott és eledelük leginkább vadász­zsákmányból állott. István király volt, ki mint első magyar király eltörülte az állatok véráldozatát. Ez a dicső király volt az, ki udvarában és népei között meghonositotta a többi más művelt népek szokásait es étkezési rendszerét. Tehát ki lett küszöbölve a kézzel való evés, vagy más szóval étszereket alkalmaztak. Ezer év! Nagy idő! De épen ezért kell meghajolnunk tisztelettel a mostani haladókor előtt. Mert ezredéves múltúnknak hű tükre a millenáris kiállitás, hol már mindenkép láthatjuk művelődésünk haladását. De midőn azon időkről szólok, melyek ezer év előtt voltak, egy hazafias sóhajtás fakad ki honfiúi keblemből: — Legyünk vendéglős iparunk gyarapítá­sára és igyekezzünk azon, hogy felülmúljuk a külföldet ! Ha a magyarok bejövetelekor nem is volt etikett étkezésünk, öt újjal ettünk, most hála Istennek, oly sok szépet mutatunk be a ven­déglős és kávés ipar terén, mely büszkeségünk az egész világon. Most van kanalunk és villám-, csak adjon hozzá a magyarok Istenre bort, búzát, békességet, szép asszonyt és muzsikát, saját termő földünkből sok körmőczi aranyat, vígan járó lovat és jó dohányt, akkor azután csak elvi­seljük az élet viharjait. Ihász György. O Petőfi szobra. A magyar nemzet édes szavú dalnoka, a ki bű­bájos dalaival fényt és dicsőséget szerzett a ma­gyar névnek — jeltelen sírban alussza örök álmát, de emléke él minden magyar szivében. Az ő emléke és az ő örökbecsű költeményei lelkesítették Szalády Antalt, a ki a halhatatlan emlékű köl­tő és szabadsághős iránti rajongó szeretetének az­zal adott kilejezést, hogy egy kis szoborban öröki- tette meg annak alakját. A szobor köpenybe burkoltan ábrázolja a költőt, a mint gondolatokba merülve űl, tollat tartva a kezében, mintha írásra készülne. A szobor alján egy kis tábla van ezzel a felírással: „Boldogta­lan voltam teljes életemben“ A szobornak ilyen felfogásban való megalkotásához az impressziót az idézett költemény adta és a költő életének az az időszaka, a mikor Debreczenben színész volt és ezt a fájdalmas hangú költeményt irta. A szobor igen sikerült, az ember el sem hinné, hogy nem hivatásos művész, hanem csak mű­kedvelő munkája. — Ezt a kis szobrot Szalády Antal most az ezredéves ünnepély alkalmából sokszorosittatta és elárusittatni fogja. Felhívjuk erre olvasóink becses figyelmét, mert a szobor minden magyar család lakásának díszére válik. Finom kivitelű sárgaréz öntvényben igen szolid álban darabonként öt forintért kapható a tulaj­donos Szalády Antal-néü Budapesten, Andrássy-ut 86. szám alatt, postán utánvéttel is megrendel­hető. Könyvnyomdászok és könyvárusok nagyobb vételnél megfelelő kedvezményben részesülnek. Programm. Az „Österreichische Gastwirthe Verband“ tagjai, kedves bécsi szaktársaink és vendégeink tiszte­letére a budapesti szállodások-, vendéglősök- és korcs- márosok ipartársulata által rendezendő ünnepségek sorrendje a következő : Aug. 3-án. Érkezés a bécsi hajóval. Ismerke­dési estély a „KqyaZ“ nagy szállodában, esteS órakor. Aug. 4-én. Reggel 8 órakor találkozás az Er- zsébet-téren (Egerváry-kioszk.) Háromnegyed kilencz órakor földalatti vasúton kiutazás a kiállitásba. Dél­után 3 órakor diszebéd az ünnepélyek csarnokában. Aug, 5-én. Az uj országház és az összes lát­ványosságok megtekintése. Aug. 6-án. Kirándulás a Svábhegyre, délután a kiállitásba. (Jegyek válthatók aug. 2-ig a két ünnepnapra aug. 4. és 5-ikére — Förster Konrád (Alkotmány-utca és Váci-körut sarkán) és Löwenstein Mihálynál (Eskü-tér.) Levelezés. Szombathely, 1896, julius 24-én. Igen tisztelt szerkesztő ur! Fogadja köszönetemet megbízóim a szom­bathelyi szállodások, vendéglősök és korcsmárosok érdekcsoportja nevében azon hazafias fáradozá­saiért, amelyekkel az országos vendéglős kon­gresszus eszméjét becses lapjában támogatni és diadalra segíteni kegyes volt. Egyúttal van szerencsém értesíteni arról, hogy a budapesti szállodások, vendéglősök és korcs­márosok ipartársulatának az országos vendéglős kongresszus létesítése érdekében kibocsátott fel­hívását a szombathelyi szállodások, vendéglősök és korcsmárosok nagy örömmel tudomásul vévén el­határozták, hogy azon nagy számmal részt fognak Ritka jubileum. Az ünneplések és ünnepélyek korsza­kában nem vélünk hibásan cselekedni, midőn szaktársaink figyelmét egy nagy eszmékben gazdag, végeredményében messzeható intéz­mény meg nem alakulásának 10 éves jubi­leumára felhívjuk. Nem keressük az okokat, csak konsta­táljuk a tényt, hogy 10 éve mult' ama fontos társulati határozat hozatalnak, mely a magyarországi vendéglősök országos szövetségének megalakulását jobb időre halasztotta. Midőn a nemes ambiczióból vezé­relt férfiaknak, iparunk kiváló alakjainak, akik a szövetség megalakításán fáradoztak, a keserű csalódás és kiábránduláson kivid egyébb elismerés akkoriban nem jutott: ez alkalommal fölelevenitésiil itt közöljük a kez­deményezők és küzdők névsorát: Az „Első Magyar Országos Vendéglős Szövetség“ szer­vezése és működési rendszabálya: Központi igazgatóság: Elnök: Gioidel János, I. alelnök: Wirtli Ferencz, II. alelnök: Nagy Gábor (Kolozsvár). — Pénztárnok: Glück Frigyes. Ügyész (betöltetlen). — Ülnökök : Walter Ferencz (f), Káss János (Szeged), Kepp Ármin (Komárom), Kommer Ferencz, Kammer Ernő, Holzwarth György (f). Igazgató tanács : Nagy Gábor (Kolozsvár), Kass János (Szeged), Kepp Ármin (Komárom), Lőrinczy József (f) (Kolozsvár), Boór József (Komárom), Stumpf Dózsa (Győr), Knortzer Fri­gyes (Nagy-Kanizsa), Novottny Lajos (Arad), Buthy Vincze (f) (Párád), Lichtneckert Károly

Next

/
Thumbnails
Contents