Vendéglősök Lapja, 1896 (12. évfolyam, 1-14. szám)

1896-05-20 / 1. szám

1896. május 20,

sörraktárak gyári tulajdonosaihoz, hogy a szombathelyi kis mértékben elárusítóknak palaczksört ne szállítson, mert ellenkező esetben a vendéglősök ezen gyárakkal minden üzleti összeköttetést megszakítanak.

2) Azon szombathelyi kereskedők és szatócsoktól, kik palaczksör és palaczkbor elárusitásával foglalkoznak, a vendéglősök bevásárlásokat nem eszközölnek, — hanem szükségleteiket azon kereskedők s szatócsoktól szerzik be, akik kötelezőleg kijelentik, hogy palaczksör és bor árusítással

Vendéglősök Lapja.

egyáitaljában vagy többé nem foglalkoznak.

3) Az egész ország vendéglősei s vendéglős ipartársulatai felhivatnak hasonló eljárásra s a mozgalom támogatására.

4) Budapest vendéglősei, élükön a budapesti vendéglős-ipartársulattal, felhivatnak arra, hogy a millenniumi országos kiállítás tartama alatt hívjanak össze egy országos vendéglős kongresszust a czélból, hogy meghatároztassanak a kismértékben való sör és bor elárusitásnak gátat vető eszközök s fellnvassék a kormány figyelo.

me a vendéglősük sérelmeire s esetleg törvényhozásilag módosíttassanak az ital- mérési jövedékről szóló törvénynek a kis mértékben való sör és bor elárusitást szabályozó részei, de különösen annak 8-dik §-a, amely a kismértékben való elárusitá- sok számát korlátlannak mondja ki.

Ezen határozatok foganatosításával a végrehajtó bizottság bízatott meg, amely eljárásának eredményéről a f. hó 29-én tartandó értekezleten fog jelentést tenni.

Dr. Szabó László.

Karikásék csárdája a kiállításban.

Fényes csarnokok, vasból, üvegből és kőből épült magas falak, tornyok és kupolák közt idillikus egyszerűségben húzza meg magát a kiállítás körútja mentén egy egyszerű faoszlopos, verandás épület: az öreg Karikás Mihály csárdája.

— Hát ez a vityiló micsoda itt ? — kérdezte a múlt héten a miniszterelnök, mikor a kiállítást körüljárta.

— Ez a legelső épület a kiállításban; már a múlt évi szeptember óta fennáll: az üreg Karikás Mihály csárdája, — válaszolta valaki a kíséretből.

— No, ha a Karikás Mihályé, akkor ide még be kell térnünk, szólt a miniszter- elnök; valaha nagyon jó bort mért az öreg s •a konyhájának is nagy hire volt.

ügy látszik, a miniszterelnök ifjúkori emlékeire gondolt vissza, mikor ezt a megjegyzést tette. Kevés előkelő magyar ember van ma a fővárosban, a ki jogászkorában, a hatvanas években, a Karikás Mihály vendéglőjében meg ne fordult volna. Ha szerény volt is az a vendéglő, volt egy hason- lithatatlan jó tulajdonsága a borán meg a

konyháján kívül, a kifogástalan magyar szellem, mely benne uralkodott s mely a vidékről feljövő ifjúságot szinte ellenállhatatlanul vonzotta magához.

Abban az időben tudniillik kevés volt vendéglő Budapesten, a hol magyarul beszéltek volna.

Csak a Karikás Mihály rKispipa“ vendéglőjében volt magyar minden. A vendéglős, j a háza népe, a konyhája, a pinczérjei, étlapjai és magyarok voltak a vendégei. E tekintetben még később jó sokáig unikum is maradt ez a vendéglő; a vendéglők, kávéházak idegen jellegét csak másfél évtizeddel későbben sikerült megváltoztatni.

Minden vendéglőbeli kifejezésre irt naponta kifogástalan magyarságu étlapot s ezen a réven lassankint olyan teljes gasz- tronóm szótárt állított össze, a mely a többi vendéglők megmagyarosodásának egyik leghatalmasabb tényezője lehetett később. Mert ennek hiányában csakugyan nagyon is bajos is volt magyar étlapot követelni; a német vendéglős némi jogosultsággal mondhatta rá: „Előbb arról gondoskodjanak az urak, hogy magyar nevük legyen a vendéglői

ételeknek s csak azután követeljenek magyar étlapot !“

Vendéglőjét, honnan e mozgalom kiin- j dúlt, 1859-ben alapította Karikás Mihály.

! Ez idő óta e vendéglő folj'tonosan közép- pontja volt egy előkelő és széleskörű, társa- 1 Ságnak, mely nagyobbára csupa olyan tagokból állt, a kik „képviselnek valamit.“ Irodalmat. tudományt, művészetet, ipart, kereskedelmet vagy akár egyetemi ifjúságot; szóval, a kik valami téren, vágj’ valami szélesebb körben tekintélylyel, befolyással bírnak és bizonyos szerepet játszanak vagy a politikában, vagy a társadalomban.

*

Karikás Mihály ma már 77 éves öreg I ur, de még mindig fáradhatatlanul dolgozik.

! A kiállítási csárdában valóságos jobb keze legidősebb fia, Karikás Lajos feleségével í együtt, ki a jó magyar gazdaasszonyok mintaképe, s a Karikás-konyha hagyományos jó hirncvének fentartására saját maga vigyáz fel. Ki munkaközben látja meg, sehogyse | hinné, hogy egy többszörös fővárosi háztulaj- ! donosné áll előtte...