Vendéglősök Lapja, 1896 (12. évfolyam, 1-14. szám)

1896-10-05 / 10. szám

4

Vendéglősök Lapja.

1896. október 5.

Mondja ki az országos magyar vendéglős-kongresszus, hogy a szállodás-, vendéglős- és korcsmáros-ipar. mely az 1884. évi XVII. t.-cz. 10., illetőleg 13. szakasza szerint az engedélyhez kötött iparágak közé tartozik, egyúttal a képesítéshez is köttessék.

A határozati javaslatot Glück Frigyes hozzászólása után egyhangúlag elfogadták.

Schalkház Lipót kassai vendéglős a tanonczok (borfiuk) egészségi ügyének rendezéséről. a tanonczképzésröl és a tanoncz- iskolák szervezéséről tartott teljesen szakavatott, de kissé hosszú felolvasást. Határozati javaslata igy hangzik:

Mondja ki a magyar vendéglősök országos kongresszusa, hogy azok az állapotok és viszonyok, melyek borfiuink kiképzése tekintetében nálunk ezideig fennállottak, nemcsak, hogy tűrhetetlenek, de egyúttal ránk nézve a legnagyobb mértékben megszégyenítők is és hogy egész erőnkkel és tudásunkkal oda fogunk hatni, hogy’ ezek teljesen és gyökeresen megváltoztassanak. Ennélfogva szükségesnek tartja a képesítéshez kötött ipartörvénynek kiterjesztését a vendéglői iparágra is. Ezenkívül, még az esetben is, ha e közóhaj be nem teljesülne, indíttatva érzi magát, mint különálló szaktestület a következő határozathozatal elfogadására :

1. Tanulóink testi kiképezésére vonatkozólag elhatározandó, hogy azok 13-ik évkorukon alul semmi szín alatt sem vehetők fel. Az első felvételnél orvosilag a legszogorubban megvizsgálandók, ha vájjon iparágunk gyakorlására elég erős és egészséges szervezettel bir- nak-e ? A vizsgálatról külön bizonyítvány állítandó ki. ami még külön a munkakönyvbe is bejegyzendő.-■ A szellemi kiképzésre vonatkozólag a felveendő fiútól meg kell körtelni, hogy legalább a négy elemi iskolát végzett legyen, vagy ennek megfelelő képzettséget igazoljon.

3. A tanidő tartama legalább három évre terjedjen és a tanonezfogadó vendéglős köteleztessék az iparhatóság előtt a tanuló szüleivel rendes tanszerződést kötni.

4. Hozassék be az általános iskolakényszer a tanidő tartamára. Ahol a szakiskola nincs, ott a fiuk a tanoncziskolába küldendők.

5. A szakiskolák szaporítása a vidéken borfiuink szakszerű kiképezésére, igen nagy fontossággal bírván, ily iskolák létesítését a kongresszus föltétlenül szükségesnek és kivánatosnak tartja.

G. Bizassék meg a kongresszus nevében a budapesti szállodások, vendéglősök és korcsmárosok ipartársulata az ezen határozatok érvényesitéseérdekébenszükségessé vált további intézkedések megtételével.

Az elnök azt proponálja, hogy az ügyet, melyet nagy fontosságánál fogva a kongresszuson röptében letárgyalni nem lehet, adják át további tanulmány czéljából Glück Frigyes szállodásnak. Glück Frigyes a megtisztelő megbízást örömmel elfogadja és azt az indítványt teszi, hogy az ügyet bízzák egy felügyelőbizottságra, amely állana az' államilag segélyzett tanoncz- iskola felügyelő-bizottságból, valamint a kongrosszuson képviselt ipartársulatok egy egy megválasztott kiküldöttéből. Ezt az indítványt nagy lelkesedéssel egyhangúlag elfogadtak, amivel a mai ülés véget is értEzek után az elnök köszönetét szavazott dr. Kovácsnak, a pénzügyminisztérium kiküldöttének az élénk figyelemért, a mely- lyel a tanácskozásokat követte.

*

* *

Az ülés berekesztése után a congresszus tagjai Lippert Lajos kiállítási vendéglőjében jöttek össze ebédelni, hol Lippert Lajos jeles szaktársunk kitűnő konyhájáról volt alkalmunk meggyőződhetni. Elnök az ebéd folyamán lelkes szavakban üdvözölte a jelenvoltakat s felkérte őket, hogy a congresszus megörökítése czéljából készítendő csoportfényképek felvételéig ne távozzanak. Ennek megtörténte után a tagok részint a kiállítás megtekintésére, részint Budafokra Törley pezsgőgyárának megszemlélésére indultak. Törley József szokott, magyaros vendég- szeretettel halmozta el vendégeit, kiknek nevében Schleiffer Lajos esztergomi szaktársunk mondott a házi gazdának köszönetét. Este a m. kir. opera díszelőadására gyűltek össze, az előadás után pedig Petánovics József Andrássy-uti nagy vendéglőj ében ültek vacsorához. Zajos éljenzéssel fogadták Gun- del János elnök és kedves neje ő nagysága, valamint családtagjaiknak megérkezését; ezen nem várt kitüntetést sietett is az elnök a vacsora közben megköszönni. Pollák Lajos, a miskolezi vendéglősök ipartársulatának tevékeny elnöke gyönyörű beszédben üdvözölte a jelenvoltakat és a távollevő ama szaktársakra — kik most is fáradoznak, mikor mi jó hangulat közepette együtt vagyunk — emeli poharát. Dr. Szabó László (Szombathely) a budapesti ipartársulatot éltette. Ezután a Hymnust állva énekelték el a jelenvoltak. Bózsa József (Pécs) Gundel Jánosné úrasszony ő nagyságára és a jelen volt számos szép hölgyekre ürítette poharát, melyet a jelenvoltak zajosan megéljeneztek. Sillay József a vendéglős ipar fontosságát méltatva, Gundel Jánost mint fővezért és Kommer Ferenczet, mint legbuzgóbb hadsegédjét üdvözli. Erre Kommer Ferencz meleg szavakban válaszol s örömének ad kifejezést, hogy az ország minden részéből idesereglett vidéki szaktársakat üdvözölheti. Seres Márton (Kassa) hosszabb beszédben üdvözölte a fővárosi vendéglősöket s a szombathelyi szaktársakat, kik az eszmének meg- penditöi voltak. Priváry Pál (Szeged) legnagyobb örömének ad kifejezést, hogy a két napi tanácskozás oly higgadtan folyt le, a mit csakis a munkában soha el nem fáradó és nem csüggedő elnöki tapintatnak tulajdonit. Édes emlékkel távozik a congresszusról. Goldner Károly (Püspök-Ladány) a magyar konyha és szakácsmüvészet nagyszerűségét és világhirüségét méltatja, azokra emeli poharát, kiknek részük volt a magyar konyha elért vívmányaiban. Schleiffer Lajos (Esztergom) az astronomia és a gastronomia összehasonlításával sikerült felköszöntőt mondott, melyet remekül alkalmazott a jelen nem levő Stadler Károly és Glück Frigyes urakra, értük üríti poharát. Zajos éljenzés

követte e szép felköszöntöt. Sikerült felköszöntőket mondtak még: Könyves Sámuel (Nagy-Lak), Floegel Antal (Eperjes), Nogel Sándor (Piszke), Kronschnabel Kudolf (Törökbecse), Iíittaller Ede (Szt.-Gotthárd), Afarossi Izidor (Eger), Csitkovits Pál (Sopron, Bollinger András (Pécs), Berta József (Eger), Fekete József (Dévaványa), Gábriel György, Köhler György és }'arga Sándor (Szombathely) stb. Ezután Bokros Károly sokoidalulag képzett szaktársunk engedve a jelenvoltak közkívánatának, művészi tudással hegedült néhány szebbnél szebb magyar nótát. E kedélyes esteli után a jelenvoltak a legjobb hangulatban hagyták el Petánovits József vendéglőjét.

3-ik nap.

— Szeptember 30 —A záró ülés lefolyásáról következő tudósításunk szól:

Gundel János megnyitó szavai után Goldner Károly (Püspök-Ladány) a vasúti vendéglők rossz kezeléséről értekezett. Indítványa az. hogy az országos kongresszus által kiküldött bizottság hasson oda a kereskedelemügyi minisztériumnál, hogy a vasúti vendéglők pályázati hirdetésben az igazgatóság ne választhasson a pályázók közül szabadon, tekintet nélkül az ajánlott bérösszegre, de tűzze ki azt is feltétlenül, hogy csakis szakavatott, igazolt bizonyítványokkal ellátott vendéglősöknek adja bérbe.

A javaslatot a kongresszus egyhangúlag elfogadta.

Bokros Károly (Esztergom) volt az utolsó előadó. Egy létesítendő országos vendéglős-szövetség és nyugdíjintézet eszméjét vetette fel. Hatáozati javaslata ez: Mondja ki a vendéglős-kongresszus, hogy elodázhatatlan szükségét látja egy országos vendéglős-szövetség és ebből kifolyólag nyugdíjintézmény életbe léptetését; kebeléből egy bizottságot választ, mely az előmunkálatokat teljesiti és időről időre a budapesti anyaegylet elnökségének tüzetes jelentést tesz eljárásáról. Az előforduló előmunkálati kiadásokat a már létező vendéglős-egyletektől kölcsönzött pénzzel fedezi, mit, ha az intézmény életbe lép, minden egyes egylet pénztárának viszatérit.

(Az előadás értékéből nem veszített volua semmit, sőt az előadó köztiszteletben álló egyéniségének értéke csak fokozódott volna, ha előadásában megemlékezik azon férfiúról, a kit a vendéglős-szövetség apjának nevezhetünk és a ki már 10 év előtt munkálatával a szövetség körül elévülhetetlen érdemeket szerzett magának. Igaz Stadler Károly szerénységét bántotta volna, de a szövetség igaz és önzetlen barátait a valódi érdem elismerése, a jövő munkára csak sarkallotta volna. Szerk).

Dr. Szabó László indítványozza, hogy a szakiskola létesítése, valamint az országos vendéglős szövetség elnökéül egyhangúlag megválasztott Glück Frigyesnek jegyző- könyvi köszönet szavaztassák. Indítványa egyhangúlag lelkes éljenzéssel elfogadtatott.

(Sajnáljuk és csakis a tehetséges fiatal ügyész vidéki voltának — a ki mint ilyen, a fővárosi ipartársulat viszonyaival talán csak kevéssé ismeretes — tudjuk be, hogy a midőn megemlékezett köszönet szavazó indítványában az egyik érdemes férfiúról,"ugyanakkor egy árva szóval sem méltatta a másik érdemeit. Ezt azonban jóvá tehette volna a határozat kimondása alkalmával az elnök, a mit hogy nem tett, a kongresszus berekesztése után, a teremből való távozáskor hal-