Vendéglősök Lapja, 1896 (12. évfolyam, 1-14. szám)

1896-10-05 / 10. szám

2 Vendéglősök Lapja. 1896. október 5. a közönséget oly közelről és érezhetően, mint épen a vendéglősök kongresszusa, mert a vendéglősök és a közönség közt szerfölött siirii az érintkezés. Ezért a kormány is a legnagyobb figyelemmel fogja kisérni e tár­gyalásokat és ha ezek során oly óhajok nyil­vánulnak, hogy a kormány azokat érvényre emelheti, a legnagyobb készséggel fogja megtenni. |Azok a sérelmek, melyeket az elnök említett, nem léteznek mindenütt, de ha léteznek, ám tárja fel azokat a kong­resszus és a kormány megteszi a bajok or­voslására azt, a mi tőle telik. (Éljenzés.) Poppel Miklós az ügyrendet felolvas­ván, az indítványozókra került a sor. Szabó László szombathelyi ügyvéd volt az első előadó. Köszönetét mond a buda­pesti vendéglős ipartársulatnak a kong­resszus rendezéséért, de ezen társulat néze­tével szemben megjegyzi, hogy itt nem helyi, de országos bajról van szó, arról, hogy a kereskedők és szatócsok benyúlnak a ven­déglős-ipar körébe; nemcsak zárt palacz- kokban, hanem kicsiben is mérik a bort és a sört, sőt valóságos éttermeket rendeznek be; hogy a kismértékben való elárusitásra az engedélyeket korlátlan számban adják meg a vendéglős-ipar nagy kárára, holott a törvény értelmében azok számát a fogyasz­tási, közlekedési, forgalmi és gazdasági vi­szonyokhoz mérten meg kellene állapitani. A szatócsok országszerte valóságos kiméré­seket nyitnak és a fogyasztó közönséget mindinkább elvonják a vendéglőktől, a nélkül, hogy a pénzügyi közegek alkalmaznák a törvényt. Éhez képest szóló a következő hatá­rozati javaslatot terjeszti elő: Mondja ki az országos magyar ven­déglős-kongresszus, hogy 1. az állami ital­mérési jövedékről szóló 1888. évi XXXV. t.-cz. azon rendelkezései, amelyek szerint kis mértékben való bor és sör elárusitásra nem-vendéglősök, iparosok, kereskedők, és szatócsok is nyerhetnek engedést és ezen engedélyek száma nem korlátozható — a vendéglős-ipar érdekeit veszélyeztetik, a jövedéki ellenőrzés hiánya folytán kimé­réssé fajuló kis mértékben való bor és sör elárusitások pedig a vendéglősök meg­élhetését lehetetlenítik: 2. ezen 1. pontban foglalt sérelmek orvoslása czéljából kéressék fel kellő for­mában a magas kormány és különösen a nagym. pénzügyminisztérium arra, mikép e sérelmek s panaszok megvizsgálása és tanulmányozása után odahatni kegyesked­jék, miszerint az 1888. évi XXXV. t.-cz. és különösen a 8. §-a önképen módosít­tassák. hogy a) a bor és sör kis mérték- beni elárasztására vonatkozó engedélyek csak vendéglős iparosoknak adassanak meg és b) ennek mellőzése esetén is ezen en­gedélyek korlátolt minimális mérvben adas­sanak ki. 3. Mindezek megtörténtéig pedig kéres­sék meg ugyancsak a magas pénzügyi kormány arra, hogy a pénzügyigazgatósá­gokat a kismértékben elárusitások szigorú jövedéki ellenőrzésére utasítani kegyes­kedjék. Az indítványhoz számosán szóltak hozzá. ISózsa József: (Pécs). Saját meg­győződése szerint a szatócsok mig egy hek­toliter bort bejelentenek, addig eladnak 5 hektolitert s igy minket vendéglősöket, vala­mint a magas kincstárt megkárosítják. Klein Lajos: (Diós-Győr.) Megjegy­zi. hogy a szatócsoknak és fűszereseknek régente szabad volt külföldi borokat eladni, de hazai bort nem volt szabad. Annak az óhajának ad kifejezést, hogy legyen ez igy ezután is. Weisz Mátyás : (Miskolcz.) Kifejti, hogy annyira elharapódzottak a szatócsok Miskolczon, hogy alig van száz forint érté­kű áruezikkük, de rengeteg pálinkát adnak el, sőt olyan hallatlan konkurencziát képez­nek, hogy italaikat kocsin házhoz szállítják s az utczán mérik ki a kocsiról. Elnök kijelenti, hogy miután a tárgy­hoz több hozzászóló nem jelentkezett hanem az előadó ur óhajt még az ügyhez szólam. Kovács Gyula osztálytanácsos meg­jegyzi. hogy a kismértékben való árusítás megszüntetését a kormány nem helyezheti kilátásba. A kongresszus ezután a határozati ja­vaslatot egyhangúlag elfogadta. Következett a napirend második tárgya, melyet Cínndel János adott elő : az italmé­rési jövedékre vonatkozó 1888. XXXV. t.-cz. 4. és 7. §-ának intézkedéseiről van szó, mely a kiméi ési engedélyek kiadásánál kö­vetendő eljárást szabályozza. Ezen két szakasz szerint a vendéglős az engedélyért csak akkor folyamodhatik, ha van üzleti helyisége, de a kimérést csak akkor kezdheti meg, ha az italmérési enge­délyt megkapta; és az előadó kimutatja, hogy az engedély megtagadása esetén az iparos mily tetemesen károsodik, amennyiben a helyiséget meg kell fizetnie, noha az üz­let folytatásától eltiltják. Szóló kiterjeszkedik az italmérési tör­vény 5. §-ára, mely szerint kimérésre csak teljesen megbízható egyének kaphatnak en­gedélyt ; szóló azt óhajtaná, hogy kimérésre vagy kis mértékben való italárusitásra csak olyan kapjon engedélyt, a ki megfelelő va­gyonnal rendelkezik és kellő szakképzett­séggel bir ; akkor nem fog előfordulni, a mi most történik a fővárosban, hogy t. i. éven- kint 100—150 korcsmáros és vendéglős megy tönkre. A következő határozati javaslatot ter­jeszti elő ; Mondja ki a kongresszus határozatiig, hogy a pénzügyminiszter ur ő exczellen- cziájához azon alázatos kérelemmel fordul, miszerint a nevezett két szakaszt t. i. a törvény 5. és 6-ík szakaszát rendeleti utón oly értelemben magyarázni kegyes­kedjék, hogy italmérési engedély csak oly egyéneknek adható, kik minden irányban teljesen megbízhatók, t. i. kik kellő va­gyonnal és szakképzettséggel bírnak. Az en­gedély kiadása előtt szakképzet bizalmi fér­fiak véleménye volna meghallgatandó. Az üzleti helyiség fekvésére nézve oda volna utasitandó az illető kapitányság, hogy minden esetben három nap alatt tegyen je­lentést a pénzügyi igazgatóságnak arról, hogy a helyiség megfelel-e a törvényben előirt igényeknek, vagy sem s egyúttal a pénz­ügyigazgatóság is záros határidő alatti in­tézkedéstételre lenne utasitandó. Szóló a következőképp végzi beszédét: Csak ott lehet jólét és boldogság, a hol a mi iparunk virágzik és fejlődik. Az első benyomás, melyet az idegen egy ország­ról, egy városról kap, ez a vendéglő, a szál­loda. A mily fokozatosan azokat találja, azután bírálja meg az illető ország vagy városnak műveltségi fokozatát. A határozati javaslatot vita nélkül el­fogadták. Ezután Boór József, a komáromi ipartestület ügyésze hosszabb indokolás után a következő határozati javaslatot terjesz­tett elő: Mondja ki az országos vendéglős-kon­gresszus meggyőződéseként, hogy az ital­mérési engedély az ételek kiszolgáltathatási és vendégek befogadására szállodatartási jogot is magában foglalván, érette egyszer s mindenkorra az illeték az üzlet minősége és terjedelméhez mért összegben az illeté­kes kerületi pénzügyigazgatóság által kisza­bandó illeték kivető és felszólamlási bizott­ságok e részben megszüntettetvén. Az enge­délyt királyi és más nagyobb városokban a városi tanács, a megyékben a főszolgabíró az arra hivatott kizárólag italméréssel fog­lalkozóknak, a hol vendéglős ipartársulat van, annak meghallgatása után állítja ki és arról a kir. pénzügyigazgatóságot illeték- kiszabása végett értesíti. Magával az ital­mérési engedélylyel élhessen — annak tulaj­donosa bárhol bármikor egész haláláig — esetleg az engedélynek alapos okokbóli leendő megvonásáig. Az engedély tulajdonos özvegye vagy más örököse vagy akárki mint igazolt utódja egyszerű bejelentés alapján az illetékes városi tanács vagy főszolgabírói hivatal által az engedély élvezetében meg­hagyandó. A kongresszus ezt a határozati javas­latot is elfogadta és ezzel a mai ülés napi­rendje ki volt merítve. A diszebéd. Az ülés végeztével d. u. 3 órakor az ünnepélyek csarnokában bankettre gyűltek össze a kongresszus tagjai, a „Menu“ melyet Kommer Ferencz szaktársai számára Ízlé­sesen állított össze jó is volt. A Magyar Vendéglősök Országos Kongresszusának DISZEBÉDJE 1S96. szeptember hó 28-án. jVIJEDNU Potage créme de volaille Esturgeon et Sterlet Sauce vert Filet de boeuf ä la Colbert Legumes macedonne Aspic de foie gras Dindonneaux et Poulards röties Saladé Glace Fruits F romage Café noir A sört a Dreher serfőzde, a borokat a budapesti kar­társak és a pezsgőtt a következő ez egek ajánlották fel: Braun testv. „Domino“ * Francois „Monopole“ Hölle „Prinz of Wales“ Hubert „Gentry Club“ Lenard & Laban „Admiral“ Littke „Sport“ Willibald „Préda“ Prüekler „Elite sec“ Törley „Talisman“ HeidsieGk & Co. „Monopole“ & „Monopole sec“ Gőczy Rezső „Montebello“ Ko nt m er F. * A borok a fővárosi vendéglősök ven­dégszeretetéből ingyen kerültek az aszta­lokra, mig a pezsgőt az öszes pezsgő­gyáratok szolgáltatták a legjavából. A lakó­

Next

/
Thumbnails
Contents