Uj Budapest, 1938 (16. évfolyam, 1-48. szám)
1938-06-04 / 21-22. szám
1938. június 4. 3 Merre Irin Bezáródott az Eucharisztikus Kongresszus a maga nagyszerű diadalával. Megnyilt a Szent István jubileumi év a nemzet fényes ünneplésével. Előttünk Pünkösd ünnepe a megértés kegyelmének a várásával. A letört nemzet nagy szenvedései közepette is bizalommal tekint a jövőbe, mert őszinte mély vallásosságával hisz az isteni igazságosságban és hisz a lei- emelkedésben. A reményteljes várás azonban nem lehet a pusztulás lassú tűrése, a fatális végzetszerűség elfogadása. Ez a várakozás újabb bizalom a vezetőknek, akikről hisszük, hogy ezt a bizalmat megértették és szolgálni kívánják. Az országházban és a főváros parlamentjében is politikai szélcsend van. Az elvi nyilatkozatok megtörténtek, az irány törvényhozásilag megszavaztatott. Most következik a gyakorlati ténykedés. Ennek egyik mozzanata Budapest Székesfőváros törvényhatóságában az uj költségvetés összeállítása, uj közmunkaalkalmak teremtése, a polgárság megélhetésének biztosítása és a folyton emelkedő drágaság megszüntetése: az élet szükségleteinek a gazdasági lehetőségekkel való össz- hangbahozása. Mi a Keresztény Községi Partban az élet munkásainak bizalmával iá’- juk, hogy jő utón jártunk, amikor keresztény véreink gazdasági és szo- ciá’is helyzetével úgy foglalkoztunk, hegy annak megjavítása nemcsak programunkat alkotta, de mindennapi kötelességünk egy része volt. És amíg más pártok és közületek, egyesür letek és társulatok mind revideálják álláspontjukat és a .mi elveinket jelszavakként állítják a saját szervezetűik élére, mint a jövő biztosításának egyik eszközét, mi nyugodt lélekkel hangsúlyozzuk, hogy városházi urat fog érni a közeljövőben magas pápai kitüntetés. — Meg is érdemli mindenki, különösen\ ‘Schuler alpolgármester úr, aki valóban éjt-napot együttéve dolgozott, mint a kongresszus városházi fővezére, az ünnepségek sikerén. Most pedig a városházi sajtó-irodából én{ jelentek bizottsági tag urnák egy érdekes újságot: Pogány Béla barátunk, a Budapesti Hírlap városházi szerkesztője, aki egyik legrégebbi tagja a városházi sajtóirodának, a Budapesti Hírlap felelős szerkesztője lett. Az érdemes régi kolléga tiszteletére a városházi újságírók a jövő héten bankettet rendeznek! — Éljen a kitűnő Pogány Béla! Meg- hatottan jelenjek két halálozási hírt: néhány napi szenvedés után váratlanul elhunyt Honffy István irodafőtiszt, aki a Segítőalapnál töltött be fontos munkakört. Az elhunytban Honffy Lajos nyug. adóhivatali igazgató fiát, Mayer Kálmán főjegyző vejét gyászolja. Elhunyt nagykürthy és kisjókai Takách Gyula, néhai Pálffy Miklós herceg bátorkeszi uradalmának nyug. jószágfelügyelője. Az elhunytban Felkayy Ferenpné, szül. Takách Erzsébet édesatyját gyászolja. — A viszontlátásra, kedves dr. Vá- rosházy. — Isten önnel, szerkesztő ur! _________UJ BUDAPEST iM MMMHMMWHwMBMMktM»SW**«« frala&junlí ? Ssöke Gyula «fr. a megértés szelleme minket évtizedekkel előbb már megihletelt, mi a meglátás lehetőségét már munkánk kezdeti időszakában megkaptuk, mi a meggyőződés ajándékában már kora ifjúságunkban részesültünk és most nyugodtan visszanézve évtizedes munkánkra megállapíthatjuk, hogy nemcsak a főváros, de az egész ország immár azt tartja a legnagyobb szükségletnek, amit mi hirdetünk és azokat tartja a megoldandó feladatoknak, amelyeket.1 mi sürgetünk. Nekünk sem eszméinket, sem terveinket, sem programunkat, sem célunkat, sem eszközeinket nem kell revideálnunk. Amint a Keresztény Községi Párt első fellépésekor is a keresztény magyarság megélhetését hirdette, amint a szentistváni magyar nemzet egész életét a krisztusi szeretet és igazság'osság követésében látta, amint a gazdasági életben is ezt a keresztény és nemzeti gondolat érvényesülését sürgette, úgy ma is ezen az alapon áll és a jövőben is ezen az utón fog haladni. < Sokan nem értettek meg bennünket. A hatalom és arany birtokában sokan csak az ejnimádatnak hódoltak és elfelejtették, hogy az erő és a töke sem mindent boldogító cél, sem minden lelkiséget elnyelő uralkodó nem lehet. Mások csak azt látták, hogy a mj tempónk nem olyan gyors, mint az ő képzeletük sasszárnya, vagy saját rossz helyzetük megjavítása iránti kívánság, mert ők csak a vágyak teljesülésével számoltak, de nem a gazdasági és szociális, valamint a politikai lehetőséggel. Ma már legalábbis szavakban egyek vagyunk a célkitűzésben és az igyekezetben. Még mindig nem vagyunk azonban egyek a keresztülvitel lehetőségeinek a felismerésében. Nem elegendő, hogy csak hirdesssük az erkölcsi magasságot, a keresztény szerete- tet és igazságot, ha ugyanakkor a köz- terhekben való részesülés arányosságait nem alkalmazzuk. Ma még mindig csak külső máz az erkölcsök hangoztatása azoknál, akik mammonimáda- tukban hátramaradnak az áldozatok hozásában és a kötelesség teljesítésében. Ma még mindig csak szólam a felebaráti szereteti azoknál, akik a keresztény és nemzeti ideálok túlságos hangoztatásában csak egyéni célokat szolgálnak. Úgy a milliárdos beruházásról szóló törvényjavaslat, mint az úgynevezett zsidótörvény tárgyalásánál külön is hangoztattam a felszólalásomban, hogy elvi kijelentések, formai rendelkezések és a gazdasági adottságok és lehetőségek határán kívül mozgó intézkedések, végül a csak egy irányban ható rendelkezések sem általános megnyugvást, sem szociális, sepa gazdasági emelkedést nem hozhatnak. Hiszem, hogy a kormány jóakarata, igyekezete és meglátása megértéssel fogadta indokolásaimat és a felvetett gondolatoknak kimunkálásával és gyakorlati megvalósításával a köz javát fogja szolgálni. Bizonyára ezt kívánja a. főváros vezetősége is, amikor a közmunkák érdekében száz- és százmilliós újabb beruházásokkal foglalkozik. Alig fejeztük be az egyik kölcsön lebonyolítását, már előttünk volt az uj javaslat. És alig nyugodtak meg a kedélyek az újabb és újabb kölcsönök terheinek láttára keletkezett izgalmaktól, megint újabb kettőszázmillió pengős beruházási kölcsönről beszélnek. Uj iskolákat, kórházakat, utakat, csatornákat, vágóhidat és sok egyéb mindent kívánnak építeni, hogy munkaalkalmakat teremtsenek. Feltétlenül helyes a munkanélküli segély helyett a munkabíró embereknek a megélhetést biztosító foglalkozást nyújtani. Feltétlenül szükséges a megrendeléseket váró kisiparosságnak munkaalkalmat teremteni. Feltétlenül kötelességünk a társadalom olyan helyzetbe hozása, hogy vásárlási képessége emelkedésével megindulhasson azon erősebb kereskedelmi élet, amely a javak forgalmában kinek-kinek meghozza az életszükséglet kielégítését. De vájjon lehet-e egységes városfejlesztési programi nélkül részletberuházásokat teljesíteni, amelyek, — sajnos, ■— igen gyakran nem szolgálják a főváros jövő fejlődésének sem szükségességét, sem a lehetőségét, hanem csak az eladósodásunkat emelik, amiből pedig úgyis elég van. A Tabán egyébként szép látképe, a fürdőüzemi elgondolások szakadatlan sikertelensége, az óbudai kisajátítások és tervezések legjobban mutatják, hogy komoly, átgondolt, a realitásokra alapí— Az Uj Budapest tudósítójától. — Vasárnap reggel látott napvilágot a hivatalos lapban a kormány azon rendeleté, amely szerint köztisztviselő, vagy más közszolgálati alkalmazott nem lehet tagja oly pártnak, amely a párttagok részére megkülönböztető öltözet, vagy olyan öltözködési módot rendszeresít, amely egyenruha látszatát kelteni alkalmas, avagy a párthoz való tartozást szembetűnően kifejezésre juttatja. Nem lehetnek tagjai a köztisztviselők olyan pártnak sem, amely akár nyílt, akár titkos úton folytatott propagandával, álhírek terjesztésével, céízatos híresztelésekkel a tekintélyek megingatására, az épitömunkáhez szükséges társadalmi nyugalomnak és fegyelmezettségnek megzavarására törekszik, vagy ha ez a propagandája hatásaiban ide vezet. És végüli nem lehetnek tagjai olyan pártnak, amely szóval vagy írásban oly irányú propagandát folytat, amely a tömegszenvedélyek vagy az általános nyugtalanság' kiváltására alkalmas. A kormány ezen rendelete közelről érinti a fővárost is, annál is inkább, Zománctáblákat csak Beér Sándornál rendeljen. UiuluiM-bt. V.. Gróf Tisza István u. 6Telefon: 18-34-29. tott városfejlesztési program nélkül a kölcsönvett milliárdok nem a főváros gazdagodását emelik, hanem a polgárok elszegényedését szolgálják. Vigyázzunk a statisztikára. A százmilliós kölcsönök számoszlopa, a beruházások és a megrendelések számtalan mennyisége még nem mutatja a helyes irányt és az egyetemes gazdagodást, mert ez legfeljebb csak a pénzek kiadását és egyesek túlságos emelkedett jövedelmét biztosítja. A helyes irány, a jól megalkotott város- fejlesztési program, a gazdasági lehetőségek határain belül eszközölt olyan beruházási megrendelésben nyilvánulhat meg, amely a nagyvállalkozói nyereségek helyett a kisebb iparosok nagyobb számának ad munkát és a munkásoknak száraz kenyérnél több napi jövedelmet nyújt. Az eladósodás maga nem feltétlenül baj, de a nem célirányos beruházásra felvett kölcsönök, a felesleges vagy nem időszerű építkezésekre fordított pénzösszegek csak rontják a költségvetés képét, emelik az eladósodás mértékét, nehezítik a polgárság életét és nem szolgálják a közűiét helyes gazdasági fejlődését. Itt van a megértés ünnepe. A Szentlélek sugallata megadta az apostolok- I nak és tanítványoknak, hogy minden I nemzetnek a saját nyelvén hirdessék a megismert igazságot, hogy megértvén őket az igaz utón utón kövessék. Adja meg vezetőinknek is a felvilágosodást, hogy a helyes utat felismerve a nagy, egyetemes cél érdekében kellő meggondolással, lehető javaslattal, szorgalmas keresztülvitellel szolgálják a rájuk bizott közérdeket és az egyesek boldogulását. mert a főváros alkalmazotti karához, tartozó az utóbbi időben több alkalommal szerepeltek különféle mozgalmakban. Az ossz,minisztérium rendeletének végrehajtását illetően illetékes helyen a következőket mondották az U j Budapest munkatársának: — Természetes, hogy a minisztérium rendeletét nemcsak a legszigorúbban végrehajtjuk abból a szempontból, hogy azok, akik a rendeletben megjelölt fajtájú egyesületek tagjai, onnét azonnal kilépjenek, hanem azt is a legmesszebb- menöen ellen fogjuk őrizni, hogy a jövőben se léphessenek alkalmazottaink be ezekbe a pártokba. A miniszteri rendelet szigorú végrehajtásáról és annak alapján a tisztviselők és az egyéb fővárosi alkalmazottak állandó ellenőrzéséről az elnöki ügyosztály fog gondoskodni. Természet szerűen azt is ellenőrzi az elnöki ügyosztály, hogy olyan pártnak se lehessenek tagjai fővárosi alkalmazottak, amelyek hivatalos miniszteriális nyilatkozat szerint ellentétben állanak a kormányzatnak rendelkezéseivel. Szigorúan ellenőrzi a főváros, hogy az alkalmazottak mely egyesületeknek tagjai Az elnöki ügyosztály hajtja végre á kormány erre vonatkozó rendeletét
