Uj Budapest, 1938 (16. évfolyam, 1-48. szám)
1938-05-07 / 18. szám
XVI. évfolyam 18. szám. Budapest, 1938. május 7. UJ BUDAPEST Elöllzelésl Árok : Efli6tz évre.................................. 30 pengő r«l évre....................................... í* pengő Egye. tzőm Ara 60 filler FELELŐS SZERKESZTŐ : DOBV ANDOR DRSzerkesztőség es klndóhlvoinl: Budapest, IV., Kaas Ivor-ulca O. Telefon: 1^828^23. Postalakarékp. csekkszámla 30.913.2 ftuUá divatok A Keresztény Községi Párt éles és határozott állásfoglalása a divergáló törekvések ellen várospolitikai körökben, mély benyomást kelt. A Keresztény Községi Párt leszögezte magát Wolff Károly azon hagyományos állásfoglalása mellé, hogy célkitűzéseiben az ország 0's politikának 'semmi szerepe nincsen. Ennek folytán azonban n,em is engedi a maga egységét megbontani az országos politika efé- rner értékű, vagy állandóbb jellegű jelszavai által. Akarja élni a maga csendes és munkás életét a kereszténu Budapest továbbépítéséért. Azok a megnyilatkozások, amelyek a Keresztény Községi Párt vezető tagjai részéről pártértekezleten és a sajtó 'haóábjain az utóbbi hetekben napvilágot láttak, pregnánsan és félre nem érthetően szögezik le ezt a szikla- szilárd megállapítást. A Keresztény Községi Párt nem követ múló politikai divatokat, a Keresztény Községi Pártot egyedül és kizárólag osan a maga világ szemléleti lobogója vezeti. A Keresztény Községi Párt nem megy kölcsönbe keresztény és nemzeti eszméké> t sehova, mert a maga erkölcsi alapját, az örök krisztusi igazságot olyan, az évezredekkel dacoló, piramisnak tartja, amelyet soha elborítani, sem megváltoztatni nem fog a. számum forró homokja. Ha történelmi távlatba akarjuk állítani a Keresztény Községi Párt, állásfoglalását a. múló divatok ellen és a változhatatlan értékű krisztusi igazságok mellett, meg kell állapítanunk, hogy a jövő szempontjából soha szerencsésebb állásfoglalás a keresztény politika városházi jövendőjét illetően el nem hangzott. E pillanatban hatvankét olyan — parlamenti képviselettel nem rendelkező — párt van Magyarországon, amely a keresztény és nemzeti világszemlélet különböző mértékeivel és fokaival kívánja megváltani hazánkat. Hatvankét párt; mindmegannyi zűrzavar, kiforratlan teória, jól vagy rosszul leplezett ambíció, hatvankét alkalom arra, hogy a köny- nyen, hajlítható és gyenge kritikai érzékkel rendelkező tömegek a politikai káoszban ki ne ismerjék magukat. Ebben a zűrzavarban az egyetlen fix pont, derűs rév, biztos jövendő a Keresztény Községi Párt» Ha majd elkövetkeznek a községi választások és a különféle jobboldali alakulatok túl akarják licitálni nemcsak a Keresztény Községi Pártot, de önmagukat is: fog bebizonyosodni, mennyire helyesen cselekedtek Csilléry András és Petrovácz Gyula, amikor tiszta vized, öntöttek d' pohárba, megállapítván félreérthetetlenül azokat a fogalmakat, amelyeket még rosszakarattal is bajos félremagyarázni és lényegükből kiforgatni! Nagy fontosságú pénzügyi javaslatokat terjeszt a polgármester a közgyűlés elé A Beszkárí 6,100.000 pengő értékben vasúti kölcsönköívényeket bocsájt ki — A főváros hat nagy bérháza a Községi Takarék tulajdonába kerül — Felemelik a főváros hitelkeretét a Községi Takaréknál — Az Uj Budapest tudósítójától — A főváros törvényhatósági bizottságának a jövő hét szerdájára összehívott közgyűlése elé messzekiható jelentőségű pénzügyi javaslatokat terjeszt Szendy polgármester. Az előterjesztés szerint a közgyűlés felhatalmazást ad a Beszkártnak arra, hogy 6.100.000 pengő névértékű, 40 félév alatt törlesztendő, 5 százalékos utólagos kamatozású vasúti kölcsön- kötvényeket bocsásson ki és elhatározza, hogy ezeket a kötvényeket a főváros községi háztartása az 1936. évi MABI kölcsönből a Beszkárt-nak átadott 6,000.000 pengős törlesztéses kölcsönnek teljes és végleges kielé- gítéseképen átveszi. Egyben a főváros az üzemi nyugdíjalapot, a gyámi tarralékalap és a községi háztartás kezelésében levő különböző alapítványok birtokában levő községi takarékpénztári részvényeket Beszkárt-vasúti kötvényekkel kicseréli. A polgármesteri előterjesztés szerint, a közgyűlés felhatalmazást ad a Községi Takaréknak arra, hogy alaptőkéjét. 10.800.000 pengőre felemelje. A főváros a birtokában levő részvény- pakett alapján az elővételi jog gyakorlásával az uj részvényeket átveszi. A közgyűlés a részvények átvételére 11,016.000 pengő kiadást engedélyez olyképen, hogy a községi háztartás 8,140.935 pengő értékű ingatlant teljes leltári értékben. 2.616.381 pengő ér- ékű Beszkárt-kötvényt és végül 258.684 pengő készpénzt ad át a Községi Takaréknak. A főváros a Mester-utca 33—-35, a Mester utca 37—39, a Simor utca 43—45, a Budaörsi út 16—18, a Lenke út 93—95 és a Fery Oszkár utca 55—59. szám alatti ingatlanokat engedi át a Községi Takaréknak. Ezzel kapcsolatban a közgyűlés elhatározza, hogy a községi háztartásnak a Községi Takaréknál igénybevehető forgótőke-hitelkeretét 16.6 millió pengőben állapítja meg. A polgármester nagyfontosságú pénzügyi javaslatait kedden, e hó 10-én tartandó ülésében tárgyalja a pénzügyi szakbizottság. A polgármesteri előterjesztés szerint a közgyűlési határozatot kormányhatósági jóváhagyás céljából fel kell terjeszteni a belügyminiszterhez. Zsidótörvény II. Irtaz Müller Antal A sajtórendészeti javaslat és a zsidóság egyensúlyba hozását célzó törvény- javaslat parlamenti bizottsági és plé- numi tárgyalása közben igen gyakran eszembe jutnak Wolff Károly szavai. Mégpedig az ő eseményszámba menő' újévi beszédei, amelyekben nem a városháza aktuális problémáiról beszélt, mint felejthetetlen költségvetési és zár- számadási beszédeiben, hanem újesz- endei megnyila kozásai, amelyekkel szí véheznőtt második családja: a Keresztény Községi Párt üdvözleteit fogadta. Lapozom az Uj Budapest köteteit, amelyekben gyorsírói feljegyzések alap. ján foglalnak helyet Wolff Károly újévi beszédei. 1934 január 1-én azt mondotta Wolff Károly, hogy a nemzetek életében beállott változások egy új korszak közeledtét jelentik. Megszűntek a m e g. rendíthetetlen értékek, hitelüket vesztették a régi teóriák. A nemzeti társadalom jövőjét anyagi bázisra nem lehet felépíteni^ csak az er- kölcsiségre. A gazdasági rendet gyökeresen meg kell változtatni, mert a k e- reSEtény magyarság joga e földön kenyeret kapni. Meg kell hódítanunk hazánk földjét a keresztény magyarság számára, mert elsősorban ezt illeti meg a kenyér! Még élesebben foglalt állást utolsó újesztendei beszédében 1936. január 1-én Wolff Károly a keresztény magyarság érdekében. — Nemzeti jövendő nincs — mondotta ez alkalommal W o 1 ff Károly — ha a gazdasági javak felett nem kizárólag a magyar, ság rendelkezik. Üzenem azoknak, akik a közmunkák javarészét nem a mi fajtánk részére juttatják, hogy vigyázzanak, mert ezt tovább tűrni nem fogjuk. Én nem vagyok hajlandó azt val. lani, hogy .minden galíciai született szakértő, ellenkezőleg az a meggyőződésem, hogy a magyar fajta különb azoknál! Két esztendőnek kellett eltelnie, hogy a Wolff Károly által elvetett mag sudárba szökkenjen. A Keresztény Községi Párt minden vonatkozásban válozatlanul él é s küzd a Wolff Károly által lerakott alapokon, de örömmel állapítom meg, hogy ugyanezeket az elveket vallja — néhány kisihítü és megalkuvó kivételével - - az egész keresztény Magyarország, egészen pontosan: Magyarország lakossága, nak kilencvenöt százaléka! Ebben a tudatban állapítom meg azonban, hogy nem elég a sajtórendészeti javaslat, nem elegendő az első számú zsidótörvény, meg kell alkotni a .második számú zsidótör. vényt is, amely a keresztény magyarság szupremaciáját kereskedelmi és ipari téren legalább is ugyanazon arányok szerint biztosítja, amint azt Darányi miniszterelnöknek a képviselőbáz plénuma által tárgyalt .javaslata más téren keresztül viszi. A zsidókérdést rendezni kell az önálló iparosok és kereskedők munkaterületén is! Erre vonatkozóan már beterjesztettem határozati javaslatomat is a kép- viselőház illetékes bizottságának. Négy követelése van a keresztény iparosságnak és kereskedelemnek: 1, Az önálló iparosoknál és kereskedőknél, amint azt az értelmiségi pályáknál íervbevették, állapítsák meg a zsidóságot megillető arányszámot. A zártTek.Fővárosi Nyilvános Könyvtár Bpest,VIII.Revitaky-u.l.
