Uj Budapest, 1938 (16. évfolyam, 1-48. szám)

1938-04-12 / 14-15. szám

4 1938 április 12. UimWAPJEST Városatyák a Manrézában Mely halasi kelteti az Isten szolgálatában eltöltött három nap — Az Uj Budapest tudósítójától — A törvényhatósági bizottságnak feb­ruár végén az Újvárosháza közgyűlési termében megalakult Eucharisztikus Kongresszus-különcsoportja egyhan­gúan elhatározta, hogy lelkigyakorla­tok tartása céljából a Manrézába vo­nul be. Ennek a magasztos tervnek a ke­resztülvitelére pénteken, április 1-én került sor. amikor a katolikus bizott­sági tagok Karafiáth Jenő főpolgár mester vezetésével nagyszámban jer íentkeztek a Manrézában a lelkigya­korlatok megkezdése céljából. Három napon keresztül: szombaton, vasárnap és hétfőn tartott a lelkigyakorlat, ame­lyet P. Zborovszky Ferenc S. J. veze­tett és amely kedden reggel szent 41 dozással végződött. Az Úristen szolgálatában eltöltött eme három nap. olyan mély hatást gyakorolt! a résztvevőkbe, hogy az utolsó estén egyhangúan elhatározták, hogy a jövő esztendőben a lelkigya­korlatot megismétlik és azon a kato­likus bizottsági tagok ismét külön cso­portban vesznek részt. A lelkigyakorlaton a következők jelentek meg: Karafiáth Jenő főpolgármester, Aichner Albert, K. Császár Ferenc, Cselényi Pál dr., vitéz Csík László dr., Deményi Aladár dr., Divényi Ká­roly dr. Halmay Zoltán, Hencz Lajos dr., Uüttl Károly dr., Köve síig ethy Miklós dr., Kronberg József, Nagy László dr., vitéz Pesthy Müller Jó­zsef Leó, Petzrik Jenő dr., Sümegi Vilmos, Szabó József, Szántay István, Szentesi József, Usetty Béla és Zsil- vay Tibor törvényhatósági bizottsági tag-ok és Szebeny József dr. főjegyző, a főpolgármesteri hivatal érdemes ve­zetője. pengőnek egy bizonyos hányadát a kisiparosok öregségi biztosítására le­hetne fordítani és ezzel megkönnyí­teni a kisiparosság részére is az öreg­ségi biztosítást, tehát megvolna a le­hetőség a kisiparosság részére is. Erre nézve már javaslatot is ké­szített az Ipartestületek Országos Központjának alelnöke s konkrét ja­vaslatokat terjesztenek a kormány elé, épp ezért kérem úgy, mint a me­zőgazdasági munkásoknál meg tudta oldani a kormány,, tegye ezt meg a magyar kisiparosságnál isi 1/nnri/ r Aszfalt-, utéptö, KllKrK I" szigetelő és tetö- íVUllLil üLl fedő v á 11 al a ta Budepest, roda VI., Agyag-u. 75. Telep Telefon : 2-928-32 [• serépkéiyhák nagy raktára átrakást, javítást jutányos áron vállal J jurger József kályhásmester » 1 utóda uiiitl Budaoest, IX , Mester u. 6 Telefon —342—29 Steiner és Szimpar Cégtulajdonos: Steiner Mór Disz-, templom-, szobafestők és mázolók Budapest, IX., Üíiői-út 57. Telefon: 1-306 -29. Mégegyszer a kisiparosság öregségi biztosításáról Az Uj Budapest legutóbbi száma részletesen ismertette a képviselőház­ban benyújtott indítványomnak a kis­iparosság öregségi biztosításról szóló részét. Erről a nagyfontosságú problé­máról kívánok ez alkalommal bőveb­ben írni. A mai parlament tagjainak szociális érzékére vall az a tény, hogy több mint három héten keresztül a legna­gyobb szeretettel, megértő odaadás­sal és jóakarattal tárgyalták a gaz­dasági munkavállalók kötelező öreg­ségi biztosításáról szóló törvényt. Ez a törvény gazdagítja szociális törvény­tárunkat és igazi keresztény szociá­lis törvényalkotásnak mondható. Hisz a legszebb emberi hivatásban kifáradt, a mezőgazdasági munkában megrok­kant, öreg magyar parasztokon van hivatva segíteni. Darányi Kálmán ez­zel is beigazolta, hogy méltó a híres Darányi névre és büszkén sorakozik az ő ténykedése is Darányi Ignácnak munkáihoz, amely munkák eredményé­nek sokat köszönhet a magyar mező- gazdaság* A miniszterelnök megmutatta, hogy erős akarattal meg lehet oldani egy hihetetlenül nehéz kérdést. S ha egy­előre nem is nyújt annyit, mint ameny- nyit mindnyájan szeretnök, de ezen téren is megtette az első lépést, ke­resztény felebaráti szolidaritást nyújt a munkájától kiöregedett és önhibá­ján kívül elesett, de nagyon értékes mezőgazdasági munkásosztálynak. Az öregségi biztosítás az emberi munka megbecsülését jelenti s mivel ellenszolgáltatás révén történik, azt mindenki önérzettel veheti fel. Ter­mészetes az, hogy a biztosítás csakis kényszer mellett lehet, vagyis köte­lező és nem fakultativ, mert csak akkor éri el a , megkívánt eredményt. Bár a kötelező biztosítás terheli a gazda­sági életet és a termelést, azt mégis meg kell csinálni. A javaslat mérsé­kelt járulékot állapít meg a munka- vállalók részére s tűrhető a munkálta­tók részére is. Mint mezőgazdasági ál­Irta: Müller Antal lám, figyelemmel kell lennünk a világ- viszonylatban kiéleződött versenyre, vagyis, hogy exportképességünket megtarthassuk. Nagy morális hatása lesz ezen törvénynek, hisz százezreket fog oltalmazni- Fontos, hogy az ad­minisztráció ne legyen drága s az ér­dekeltek által befizetett és az állam által nyújtott, összeg a biztosítottaké legyen. Nagy hálával kell megemlékezni néhai Vass József népjóléti miniszter társadalombiztosítási alkotásairól. Százezrek köszönhetik egészségük visszaállítását és öregségükről való gondoskodást. De úgy érzem, hogy az Országos Társadalombiztosító túl lett méretezve, nagy és drága az admi­nisztráció s ezáltal súlyos tehertételt jelent a termelésnek. Főleg a kisipar érzi a társadalom- biztosítás súlyosságát s ugyanakkor a súlyos helyzetben vergődő kisiparos, öreg napjaira ezidőszérint még nem részesül semmiben. Éppen ezért amilyen örömmel szavaztam meg a mezőgazdasági munkásság és jóvaj előbb a gazdatisztek öregségi biztosí­tásáról szóló törvényt, épp olyan szük­ségesnek tartom a kisiparos öregségi biztosítását is. 4 Vass József már 1920-ban egy or­szágos statisztikai felvétel után ké­szített öregségi biztosításról szóló tervezetet a kisiparosok részére. Ez azonban a súlyos gazdasági évek miatt eddig nem került letárgyalásra. Ezért ragadom meg az alkalmat és hí­vom fel a miniszterelnök figyelmét, legyen gondja a kisiparosság öregségi biztosítására is- Minden iparoskon­gresszuson feljajdul a kétségbeesett kérő szó a kormányzat felé, hogy mi lesz velünk? Keszthely, Kecskemét, Szolnok, Szekszárd, Miskolc, stb. kon­gresszusai mind foglalkoztak e kér­déssel. A Fa.ss József-féle tervezet olyan súlyos terhet róna a kisiparosra, amit az elviselni nem tud, hisz a terv legalsó kategóriája 11 pengőt köve­telne a biztosítottól. Tehát ezt mérsé­keltebb járulékokkal kell megcsinálni. Az ő terve szerint 50 éven át évi 7.2 milióval járulna hozzá az állam. Hogy képet alkossak a kisipar ezidőszerinti teherviseléséről, ide kell vetítenem a következőket: a Társadalombiztosító évente mintegy 70 millió pengőt vé­telez be a gyáripar, a kisipar s egyéb érdekeltségektől. A betegségi bizto­sítási ágazat kb. 41 millió, a baleset- biztosítási 12 millió, öregségi biztosí­tás 15 millió* Megállapítás szerint a gyáripar és kisipar között a megoszlás kb. 50—50 százalék. Mindezek dacára a törvény rendelkezése szerint a kisipar egyhar- madrészt vesz részt az igazgatásban, ami azt mutatja, hogy a kisipari ér­dekeket az OTI önkormányzatában eredményesen képviselni alig lehet. Ami pedig a szolgáltatásokat illeti, a betegségi biztosításnál a kézmű­iparosság közel sem veszi annyira igénybe az OTI-t, mint a gyáripar. 30—70 százalék arányban oszlik meg. A balesetbiztosításnál még nagyobb az aránytalanság. A gyáripar 85 szá­zalék erejéig veszi igénybe a biztosí­tást, míg a kézműipar csak 15 száza­lék arányban. Az öregségi biztosítás­nál szintén nagy az aránytalanság. En­nél az ágazatnál ma körülbelül 120 millió pengőre növekedett a biztosítási alap az elmúlt kilenc esztendő alatt* Amit szerintem a gyáripari alkalma­zottak 100 százalékig vesznek igény­be, míg a kézművesiparosoknál lévő alkalmazottak 10—15 százaléka, azért, mert a kézműipari munkások önálló­sulásra törekszenek s rendszerint az 5—10 esztendei segédi minőségben fi­zetett öregségi biztosítást veszni hagy­ják. Bár a törvény módot ad a további önkéntes biztosításra, de ezt alig ve­szik igénybe, öregségi biztosítás ki­lenc éve áll fenn s alig van önkéntes tag’, hisz az évi járulékok 6—7000 pen­gőt tesznek ki. Éppen fenti indokoknál fogva az OTI öregségi alapban a kézművesek részéről befizetett kb. 50—60 millió Kényelmessé tsszl otthonát a jó ülőbútor. Székek, rekamiek, fotelok kárp to'.va minden stylben. Kombinált és irodaberendezések nagy választékban Magyar Bőrszékiparnál Budapest V., Mérleg-u. 4. Telefon • 1—Sin W lavifást vállalunk Kősxénbánya 's Téglagyár Társulat Pes/en (H1ZJ1S*ZHE) Budapest, V., Kloilld-utca 3. Telefon.- 114-644 Padozati munkák elsőrangú kivitelben szlavóniai tölgy- és bükkparkét, tábla parkét, egyszerű és díszes kivitelben aszfaltparkét és hajópadlók Pestszentlőrinci Parkétgyár és Gőzfűrész Részvénytársaság Budapest, V., Rudolf-tér 1. Telefon: 1—212-44 LISKA JENŐ okleveles gépészmérnök vállalkozó Budapest, Vili., Orczy-ut 22. Telefon • 1-429-51. Havas Gyula kefe- és ecsetgyáros A'anykoszorus master Gyári VII., Rózsa utca 24. szám. Telefon : 30^2^-43. .. ..I Biehn János R. t. Budapest, V., Alkotmány-u. Telefon: 1—1SS—50. Aszfaltozás, szigetelés, fedéllemez - tetőfedés, motorbenzol, parafln.

Next

/
Thumbnails
Contents