Uj Budapest, 1938 (16. évfolyam, 1-48. szám)
1938-04-02 / 13. szám
1938. április 2. HI BUIiABEST 3 Csilléry, Petrovácz és Müller a választójog parlamenti vitájában------ ■ — Nem kell félteni a javaslattól a parlamentárizmus jövőjét — Az Uj Budapest tudósítójától — A kereszténypárti országgyűlési képviselők, akik egyben a városházi keresztény politika vezető egyéniségei, élén) c és értékes működést fejtettek ki a képviselőház előtt folyó választójogi vitában. A Keresztény Községi Párt vezető egyéniségei közül Csilléry András dr., Petrovácz Gyula és Müller Antal országgyűlési képviselők voltak a vita legnagyobb figyelemmel hallgatott szónokai. Csilléry András dr. beszédével bőségesen foglalkoztak a napilapok, főképen azért, mert Csilléry beszéde a mai magyar politika egyik legfontosabb problémájával: a zsidókérdéssel foglalkozott legnagyobb részében. Ezzel szemben Petrovácz Gyula és Müller Antal beszédeit, amelyekben kevesebb volt az érdekesség a liberális közönség számára, szinte agyonhallgatta a napisajtó, természetesen a keresztény lapok kivételével. Az alábbiakban Petrovácz Gyula beszédét ismertetjük, Müller Antal beszédének ismertetése lapunk jövő heti számára marad. — Minden ilyen választójogi javaslat — mondotta Petrovácz — egy sok ismeretlennel bíró egyenlet, de minden ilyen egyenletnek több megoldása van. Nekünk meg kell keresnünk, hogy ezen egyenlet megoldásai közül a lehető legkedvezőbbet válasszuk ki, ami a matematikában sem könnyű feladat, de a politikában még sokkal nehezebb. Petrovácz néni viseltetik bizalmatlansággal a javaslattal szemben, mert a négy választás alatt Budapesten 40.1 százalékról 52.6 százalékra emelkedtek fel a jobboldal szavazatai, ugyanakkor a baloldal szavazatai 49 százada, az illetékes tényezők sem. Szó volt róla, hogy az egyik ügyosztályt vezető tanácsnok rövidesen — még szolgálati ideje lejárta előtt — nyugalomba vonulna és egy fővárosi középüzem vezetői stallumát kapná meg. Ez a megoldási mód azonban meghiúsult, mert a tanácsnok nem akar menyi. Be ami késik, nem múlik és bizonyosra vehető, hogy Beliczay hamarosan visszakerül a központi városházára. — Mi újság a betegfronton? — Németiig tanácsnok állapota javul. Öméltósága rövidesen Olaszországba utazik utó-üdülésre. — Házasság? — Sinay Cipi-t eljegyezte ifj. Salamon Géza dr. székesfővárosi segédfogalmazó. A menyasszony édesapja aktív ezredes, a vőlegényé Salamon tanácsnok, akit nagyobbik fia eljegyzése alkalmából gratulációk tömegével árasztottak el. Vőlegény és menyasszony életkora különben együttesen alig több harmincöt esztendőnél. — Halálozás? — Általános részvét fogadta Véssey Ede dr. kormányfőtanácsos, a gázgyár vezérigazgatója édesanyjának elhúnytát. Öméltóságát a gyászeset alkalmából a baráti részvétnyilatkozatok egész tömege kereste fel. Egyéb hírem erre a hétre nincsen. — A viszontlátásra a jövő héten, kedves dr. Városházy! lékről 41.3 százalékra estek le. Vidéken a eredmény szintén jó lesz, igazolva azt a körülményt, hogy a lajstro- mos választás nem sötétbe ugrás. Petrovácz ezután a női választójog kérdésével foglalkozott, megállapítván, hogy a női választójog nem is a nők, hanem a keresztény őskonzervatív politika szempontjából fontos, mert hatásosan véd a baloldal ellen. A nő mindig konzervatív és nemzeti érzésű — Az Uj Budapest tudósítójától. — G a m p e József vendéglős és G a. m p e László föpincér Forgács Béla dr. ügyvéd útján pert indítottak a székes- főváros, valamint özv. Farka® Bélá né földbirtokos, Farkas Gábor do- hánykisárus és Farkas Béla cukrász ellen keresetükben 13.560 peng'ő kártérítés megfizetését kérve. A kereset szerint Gampeék még 1935. februárjában bérleti szerződést kötöttek Farkas Bélánéval a Lágymányosi Dunaparton 327 hisz. alatti lévő csárdára vonatkozólag. Ekkor Farkasné és fiai kijelentették, hogy nekik a fővárossal nemcsak a csárda épületére, hanem az ahhoz tartozó mintegy 420 négyszögöl területű ingatlanra nézve is bérleti szerződésük van. A megállapodás értelmében a bérletet addig folytathatják, amíg a Horthy Miklós- híd rendezésével kapcsolatban ezt a területet ki nem sajátítják, amire tíz év előtt sor nem kerülhet, de ekkor is nekik 25.000 pengő kártalanítás jár s ennek 25, illetve 50%-át Farkasné Gampeéknek ígérte. Ezen előadásban bízva Gampeék megkötötték Farkas Bélánéval a szerződést. Egyben mivel vendéglői üzemet is akartak folytatni, a fővárostól erre iparengedélyt kértek. Ennek megadását a főváros bizonyos beruházási feltételekhez kötötte, amelyeknek az új tulajdonosok eleget is tettek és a csárdát ennek megfelelően átalakították. Majd 1936. áprilisában a csárda felépítményét özvegy Farkas Bélánétől megvették. Ekkor tudták meg azután G a m- p é é k azt a való helyzetet, hogy a fővárosnál nem is Farkas Bé'áné. ha- i nem Farkas Gábor van bérlőként be-' marad. Petrovácz ezután arra mutatott rá, hogy a parlament számára szükség van bizonyos nívóemelésre. Túl nagy többségben vannak itt a folyosó-képviselők, a büffé-képviselők és azok a képviselők, akik a teremben sohasem halaltják szavukat. Az elmúlt, ciklus után készített statisztika kapcsán megállapították, hogy a képviselők 10 százaléka az egész ciklus alatt ki nem nyitotta a száját a ház üléstermében. jelentve, de kötelezte magát Farkas Gábor, hogy jó összeköttetései révén ki fogja vinni, hogy a főváros Gampe Józsefet elfogadja bérlőtársnak. Ámde a főváros ezt a kérelmet elutasította, ezt az elutasító határozatot a főváros Gampééknak nem kézbesítette, noha címük a kérvényben közölve lett. A kereset szerint ezzel a főváros mulasztott, de mulasztott azzal is, hogy Farkas Gábornak sem kézbesítette ezt a határozatot, noha a vétíven jelentve volt, hogy Gyomára költözött és így a fővárosnak ez a határozatot ott kellett volna kézbesíttetnie. Ezt követően azután, — folytatja a kereset, — az történt, hogy a főváros Farkas Gábornak indokolatlanul felmondott azért, mert a csárda területére a Horthy Mik- lós’-híd építésével kapcsolatban szüksége volt. E felmondási kereset Farkas Gábornak kézbesíthető nem volt, mert közben Gyomára költözött, ezt azonban a fővárosnak a kereset szerint tudnia kellett, mert előzőleg neki a felmondást szabályszerűen ott kézbesítették. E perben tudták meg csak Gampe- é k, hogy őket Farkasék megtévesztették atekintetben, hogy bérletük a csárda melletti területre is kiterjed, mert ez valótlannak bizonyult. A perben ugyanis kitűnt, hogy Farkasék. nak csak egy elhagyott örbódéra volt bérletük, de a körülötte lévő területre nem. Ily körülmények között Gampeék a vámörbódét átengedték a fővárosnak,, ahol ismét bejelenteitfék, hogy a területnek ők a bérlői. Erre a főváros egy megfellebbezhetetlen közigazgatási határozattal az új tulajdonosokat eltávolította a vámörbódékörüli területekről is. Ily körülmények között őket tetemes kár érte, s ezt érvényesítik most az új perben. A főváros képviseletében eljáró Tóth Péter dr. tiszti ügyész a kereset elutasítását leérte, és az időelőttiségre hivatkozott. A törvényszék a fővárossal szemben ezokból elutasítaná ónak találta a keresetet anélkül, hogy a tényállást felderítette volna abban a vonatkozásban, hogy tényleg fennforogtak-e a főváros részéről azok a gondatlan eljárások és magatartások, amelyeket Gampéék panaszoltak. Az ítélet indokolása szerint a törvény kifejezetten kimondja, hogy a főváros kártérítésiig csak akkor felelős, ha tisztviselői által okozott károkért, ha ezek szándékos, vagy gondtalan eljárásából eredő károkat az azt okozó tiszviselőn behajtani nem lehet. A főváros tehát a tisztviselői által okozott károkért csak másodlagosan felel, csak abban az esetben, ha felperesek igazolják azt, hogy a mulasztásukkal nekik kárt okozó tisztviselőkön eredménytelenül kísérel - ték meg a káruk behajtását. Ami pedig Farkasékat illeti ide- vonatkozóan azért utasította el a keresetet a törvényszék, mert a kisajátításból előálló kárt Gampéék maguk kötelesek viselni azért, mert ők annakidején ilyen esetleges kárveszély tudatában belementek ebbe a rizikós vállalkozásba, így tehát a kárt alperesekre át nem háríthatják, legfeljebb azt igényelhetnék, hogy ha a főváros F a r k a- s é k n a k adni fog valamelyes kártalanítást akkor azon megállapodás szerinti mértékben osztozkodjanak. Igaz, ugyan, hogy Gampéék azt is panaszolják, hogy Farkasék azt is állították, hogy a főváros fog nekik kisajátítás esetére kártalanítást adni. Ámde, ha ez még így való is, akkor is ez a puszta állítás nem alkalmas alap Farkasék kártérítö kötelezettségének megállapítására, mert Gampéék nagykorú kereskedő emberek, akiknek megtévesztő sére ilyen puszta állítás nem elegendő. Különösen nem akkor, amikor legkisebb és pedig őket kötelező utánjárás esetén meggyőződhettek volna a fővárosnál arról, hogy az állítás való-e, vagy sem, annál is inkább mert legkisebb előrelátás mellett is, kétesnek tűnhetett fel az az állítás előttük, hegy a főváros egy ilyen elhagyott terület kisajátításáért 25.000 pengő kártalanítást adjon akkor, amikor a befejezéshez közeledő hídépítésénél a területre elengedhetetlenül .szükség volt. A fellebbezési bíróság miután G a m- p é é k érdemi fellebbezést nem adtak be, helybenhagyta a törvényszék ítéletetek A Kúria T é r f f y tanácsa azonban figyelemmel volt Forgács Béla dr. felülvizsgálatában előterjesztett perjogi érvelésére és most ez ügyben feloldó végzést hozott, amelynek nyomán a tábla az ügyben megfelelő bizonyítást fog lefolytatni s csak majd ezen bizonyítás lefolytatása után hoznak újabb ítéletét. Vásároljon oszíálysorsjegyel bankháznál Főárusitás: Budapest, Vili., Üllöi-ut 6 sz. Tel.: 132-293 Póstacsekksz. 20.056 1. oszt. húzás április 9.-én és 12.-én Nyolcad Negyed Fél Egész I> 3-50 P 7 — P 14— P 28*Legnagyobb nyeremény aranvnenbö szerencsés esetben € aranypengö UJ Játékterv — nagy nyeremények Harc a vámbódéért Ä törvényszék feltűnést keltő ítéletben sze^azte le, hogy a főváros csak akkor felel az alkalmazottai által okozott károkért, ha a behajtást a kárt okozó tisztviselőn eszközölni nem lehet
