Uj Budapest, 1938 (16. évfolyam, 1-48. szám)

1938-03-19 / 11-12. szám

Budapest, 1938. március 19 VÁROSPOLITIKAI Előfizetési Orale s Egész évre.................................. 30 pengő a*ei évre ....................................... 13 pengő Eg yes szém Óra 60 filier FELELŐS SZERKESZTŐ: DOB Y ANDOR DR Szerkesztőség es kiadóhivatal: Budapest, IV-, Kacs Ivor-ulca O. Telefon: 1^8ZS^23. Posiafakarékp. csekkszámla 30.013. asm» »mm mmm A& avAvzi Ua(és tízekben a sorsdöntő napokban, minikor Ausztriának a német biroda­lomhoz való csatolása révén önkénte­len tanúi, talán részesei is lettünk a világtörténelem egyik Igfontosabb fe­jezetének, érdekes képet festhetünk Budapest hangulatáról. Mint egyetlen ember, izgult, érdeklődött, kritizált és következtetéseket levont ez a milliós város, Magyarország székesfővárosa. Az egyéni jelegzetességek minden vo­nását millió példányban megtalálhat­tuk a legutóbbi héten a rádiókészüléke mellett ülő, újságokat lázasan olvasó, hitekre szomjas Budapestben. tízekben a nagy napokban azonban nemcsak kiváncsi újságolvasó és rá­dióhallgató volt a pesti polgár, hanem öntudatos magyar hazafi is. Azzal a komolysággal és méltósággal, amely annyira, jellemzője magyar fajtánk­nak, azzal a kritikai szemmel, amely­re a világtörténelem nagy színpadán lejátszódó fontosabbnál-fontosabb ese­mények az utóbbi húsz esztendőben megtanítottak bennünket, értékelte Budapest a bécsi eseményeket, meg­hallgatta Hitler és Mussolini rádiószó- zaiait, olvasta a francia képviselőház és az angol parlament üléseiről szóló ujságtudósitásokat. Töprengő szívvel a végzet útjai fölött szőttük ezekben « napokban vágyálmainkat: nemzeti aspirációinkat mennyiben segíti elő az osztrák szövetségi állam eddigi kere­teinek összeom lása ? Az általános bizonytalanságban a ka/eidoszkop-szerűen változó esemé­nyek közepette biztos révet, mentő horgonyt, nyugodt szigetet keresett a lázas Budapest. Amikor az események­nél: alig tizedéről szereztünk tudomást és csak nagyon keveseknek adatott ostályrészül, hogy tisztán és mellék- szempontok nélkül tudjanak jeleket keresni Európa felhős horizontjain, a gyámoltalanságnak, a tévelygésnek ebben a káoszában, az egymásralorló- tló események bolonditó perceiben Budapest szeme az egyetlen fix pon­tot, a jövőt illetően a kormányzó sze­mélyében találta meg. Amiképpen éppen száz esztendő előtt a nemes erdélyi báró volt Budapest árvízi ha­jósa, most Horthy Miklós a mi árvízi hajósunk, aki a férfikor bölcseségével, lapasztaltságával és hideg nyugalmá­val áll a hajóhídon, hogy nyugodt ki­kötőbe vezesse a vizek sodrában orszá­gunk hánykodó hajóját. És az a tudat, hogy a kormányzó mindent tud, amit tudnia kell és mindent megtesz az mdott helyzetben, amit tehetnie ada­tott, a nyugalom biztos érzetével töl­tötte el ezt a milliós várost, de az egész országot is, megszüntette a resz- kelést, reményt adott a jövendőre, biztonságot az életre! Készül a nagy beruházó program Háromezer kislakás, uj iskolák, az uj Rókus, a Nagyvágóhid meg^ építése szerepelnek Szendy polgármester nagyszerű elgondolásában — Eddig százhúsz millió pengőre rugó beruházási szükscgleíeí jelenteti tek a tanácsnokok a pénzügyi ügyosztálynak — Reményi^Schneller Lajos pénzügyminiszter koncepciózus állásfoglalásától várja a főváros a nagy program pénzügyi fedezetét — Az Uj Budapest tudósítójától. — Legutóbbi számában foglalkozott az Uj Budapest azokkal a híresztelé­sekkel, amelyek szerint a 400 millió pengős belső állami kölcsönből része­sedne a, főváros. Bódy László dr. ta­nácsnok, a pénzügyi ügyosztály veze­tője közölte az Uj Budapest munkatár­sával, hogy az állami kölcsönben való részesedéo egyelőre szóba sem került. tehát messzemenő kombináció lenne az állami kölcsönakcióhoz beruházási terveket szőni. Arra is rámutatott az Uj Budapest, hogy külön fővárosi kölcsön-akcióról annál kevésbé lehet beszélni, mert pénzügy-politikai szem­pontok tiltják, hogy a piacot egyszer­re két kölcsönnel: a miniszterelnök által bejelentett 400 milliós állami köl­csönnel és a főváros által felveendő külön kölcsönnel terheljék. Az elmúlt napokban a polgármester hivatalos cáfolatot is kiadott a tekin­tetben, mintha a főváros külön köl­csön felvételét tervezné a legközelebbi időben. Ez a polgármesteri cáfolat azonban természetszerűen nem akadá­lyozza a takarékossági bizottság ha­tározata szerint elkészítendő nagy beruházási terv előkészítő munkálatait. Amint erre vonatkozóan a polgármes­ter a takarékossági bizottságnak ígé­retet tett a Nemzeti Egység Pártja fővárosi szervezete részéről kért be­ruházási program megalkotását illetően, még az 1939-es költségvetés összeállí­tása előtt abban a helyzetben lesz a takarékossági bizottság, hogy a nagy beruházási tervet a polgármester elő­terjesztése alapján megalkossa, hogy az azután az önkormányzat illetékes szervei elé kerüljön. A polgármester utasításához képest az ügyosztály-vezető tanácsnokok ál­talában elkészültek a program rész­leteinek kidolgozásával és Bódy László dr. tanácsnok, a pénzügyi ügyosztály vezetője, valamint helyettese: Homo- iyai Rezső dr. főjegyző az ügyosztályt vezető tanácsnokok bejelentései alap­ján, amelyeket a tanácsnokok részle­tesen elreferáltak a polgármesternek és azokat a csütörtökönként összeülő tanácsnoki grémium elé is terjesztet­tek — rövidesen elkészítik a teljes összeállítást. Természetesen nem zárt, fix határidő alatt megvalósítható, megváltoztathatatlan célkitűzésekről van szó, hanem rugalmas tervről, melynek sem határai, sem megvalósí­tási ideje nincsen megszabva. A terv, amelynek alapvető tételeit az aláb­biakban ismerteti az Uj Budapest, .magában foglalja azokat a vágyálmo­kat és-, elgondolásokat, amelyek az egyre jobban fejlődő Budapest számára igazán világvárosi rangot, ezenfelül azonban munkaalkalmat és moderni­zálódást is jelentenek! Áttérve a tervek részleteire, az üt­és csatornaépítési ügyosztály program­járól számolunk be elsőnek. Király tanácsnok az ősz folyamán elkészítet­te a 30 milliós útépítési programot, a legutóbbi napokban pedig a nyilvá- nossáig :elé került a csatornaépíitési program, amelyet mai lapszámunk gazdasági rovatában részletesen is­mertetünk. Félkay ^tanácsnok terve­zete a tanügyi ügyosztály szükségle­teit illetően mintegy 10 millió pengőt reprezentál. Az iskolaépítési program­ban elsősorban új iskolák építése, ezen­felül azonban meglevő iskolák kibő­vítése, majdpedig a háború alatt épült barakk-iskolák megszüntetése szere­pel. Nagy fontosságú beruházási szük­ségletet jelentett be Rosta János dr. tanácsnok, a közélelmezési ügyosztály vezetője. Az ügyosztály szerint a leg­sürgősebb beruházások közé tartozik a Nagyvágóhid megépítése. Az 1872- ben épült marhaközvágóhíd és az 1902- ben épült sertésközvágóhíd teljesen elavultak. Rosta tanácsnok számításai szerint a Nagyvágóhid megépítése 30—31 millióba kerülne. Egyéb kisebb összegű beruházási szükségleteket is bejelentett a közélelmezési ügyosztály, mintgy 5 millió pengő értékben, közü­lük a legfontosabb a nagy vásártelepi hűtőház megépítése. A szociálpolitikai ügyosztály a be­ruházási programot illetően háromezer új kislakás építésére tesz javaslatot. Horony-Pálfi Aurél dr. tanácsnok szá­mításai szerint a háromezer kislakás megépítése tizenhárom és fél millió pengőbe kerülne. A kislakások meg­építésének szükségességét nem kell külön megindokolni, ez annyira bele­vág a főváros lakásépítő tevékenysé­gének folyamatosságába, amelyet a törvényhatóság minden pártja öröm­mel üdvözöl. Salamon Géza dr. tanácsnok, a köz­egészségügyi ügyosztály vezetője az új Rókus megépítésére, továbbá a Szent László és Szent István kórházak modernizálására tesz javaslatot. Az új Rókus négy és fél millió pengőbe, a két kórház-modernizálás másfél- más­fél millió pengőbe kerülne. A közegész­ségügyi ügyosztály bejelentése tehát hét és fél millió pengőt reprezentál. A városrendezési ügyosztály külön bejelentést a beruházást illetően nem tett. A beruházási programban szük­ségként mutatkozó telekszerzések az ügyosztályok beruházási programjai­ban nyernek fedezetet. A tervezetben egyelőre csupán az Elektromos Mü­vek beruházási szükséglete szeremül Morvdy tanácsnok bejelentése alapján tizennégy millió pengő értékkel. Az üzemek beruházási szükségleteit illető­en a takarékossági bizottságnak kell döntenie a tekintetben, hogy az üze­mek is a nagy beruházó programban szerepeljenek-e, vagy saját maguk gondoskodjanak-e beruházási szükség­leteik fedezéséről. A fent ismertetett tervezet mintegy száztíz—százhúsz millió pengő értékel reprezentál. Más lapra tartozik termé- zsetesen, hogy a beruházásokra szük­séges összegeket honnan teremti elő a főváros. A takarékossági bizottság­nak kel lelsősorban eldöntenie, azután pedig az önkormányzati fórumoknak, hogy szóba kerül-e — mindenesetre a. nagy állami kölcsön-akció lebonyolítá­sa után — külön fővárosi kölcsön felvétele, vagy pedig más úton esetleg mégis az állami kölcsönben való része­sedés valamilyen formájában fog-e gondoskodni a főváros a nagy beru­házási program megvalósításának anyagi fedezetéről. Erre vonatkozóan rövidesen megindulnak a konkrét tár gyalások — részben már folyamatban is vannak — a főváros vezetősége és az illetékes kormánytényezők között. Tek.Fővárosi Nyilvános K.önyvxar, Bpest,Vlll.Revltzky-u.l*

Next

/
Thumbnails
Contents