Uj Budapest, 1938 (16. évfolyam, 1-48. szám)
1938-02-26 / 8. szám
1938. február 26. UJ BUDAPEST 5 A főváros és a sajtó Várospolitikai és &irlapiró körökben élénk visxOangot kelteit a* Vj Budapest cikke a főváros saftó-kiaáásairól HÍREK fogászok és mérnökök A FANSz égisze alatt nem tartható olyan előadás, amely alkalmas a karok közötti jóviszony megzavarására — Az Uj Budapest tudósítójától — A Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége legutóbbi választmányi ülése a mérnöki kar előterjesztésére foglalkozott Nyékhegyi István dr.-nak „A »korszerű megelőző közigazgatás“ címen az Országos Kaszinóban tartott előadásával, amelyben az előadó a közigazgatásban ma is fennálló jogászi vezetés mellett foglalt állást. A mérnöki kai* sérelmezte, hogy a FANSz rendezésében tartott előadás a mérnöki követeléseket tette bírálat tárgyává, nevezetesen azt, hogy a jövőben a közigazgatás vezető áüásai mérnökökkel is betölthe- tök legyenek. A FANSz választmánya ügy döntött, hogy az egyes karok közötti harmónia biztosítása érdekében a jövőben nem tartható oly előadás a FANSz- égisze alatt, amely alkalmas a karok közti jóviszony megzavarására. Ezenkívül foglalkozott a kérdéssel a mérnökök érdekképviseleti lapja is és állást foglalt Nyékhegyi előadásának ama részével szemben, amelyben a jogásevetzetés fenntartását hangsúlyozta. A szóbanforgó probléma kapcsán Nyékhegyi István dr. a következő nyilatkozat közlésére kérte fel az U j Budapestet: —• A mérnöki karnak állásfoglalása kötelességemmé teszi, hogy rámutassak arra, miszerint a közigazgatási eljárá- soltnál legtöbb esetben dönteni kell az orvosi és mérnöki szakvélemények meghallgatása után, amelyek lehetnek ellentétesek is. Amennyiben a döntés jogát mérnök kezébe tennék le, megnyugtató, a közérdeket egyedül figyelembe vevő elhatározást nem várhatnánk, mert a mérnök, — ha jó mérnök — természetszerűleg a mérnöki álláspontot tenné magáévá, amely esetleg az egészségügyi szempontokat figyelembevevő orvosi szakvéleményt akkor is háttérbe szorítaná, ha a közérdek .szempontjából annak megvalósítása lenne indokolt. ' — - De még a mérnökök szempontjából is helyesebb, ha az univerzális érdekeket figyelembevevő objekii- vebb jogásSzi döntéstől teszik továbbra is függővé a közigazgatási ténykedéseket, mert ha a mérnök-vezető történetesen okkor döntene a mérnök* szakvélemény mellett, amikor a közérdek is emellett szól, megvádolnák, hogy a kollégája álláspontját tette magáévá és nem az orvosnak az álláspontját. A mai jogászvezetés fenntartása tehát egyedüli biztosítéka annak, hogy közmegnyugvásra objektív szempontok figyelembevételével hozzák meg a köz gazgatási határozatokat, mert ennek a mai helyes állapotnak felborítása veszélyeztetné az abszolút igazságot a közigazgatási ténykedésekben és mérhetetlen sok ódiumot szórna sokszor igazságtalanul is a mérnöki karra. Zománctáblákat csak Beér Sándornál rendeljen. Budapest. V.. Gróf Tisza István *. 8. Telefon: 18-34-29. — Az Uj Budapest tudósítójától — Egyik legutóbbi számában az 'Uj Budapest a takarékossági bizottságban elhangzott felszólalások kapcsán arra az álláspontra helyezkedett, hogy új alapokra kell fektetni a főváros és a sajtó anyagi kapcsolatait. Azon az alapon, hogy szigorúan és pontosan meg kell határozni, melyik sajtóorgánumra mekkora mértékben van a fővárosnak szüksége, az önkormányzat feladatául jelöltük meg, hogy pártközi bizottságnak kell elhatároznia, minden politikai elfogutságtól és protekciótól mentesen, kizárólag a közérdeket tartva szem előtt: melyek legyenek azok a sajtóorgánumok, amelyekkel a főváros üzleti összeköttetésben kíván maradni. Az Uj Budapest cikke úgy város- politikai, mint sajtókörökben élénk érdeklődést váltott ki. A keresztény újságírás egyik régi oszlopa, az Uj Gazdaság igen komoly és tárgyilagos cikkben foglalkozik az Uj Budapest által fölvetett esezmékkel. Az Uj Gazdaság cikkét, amely józanságával és komolyságával még sok visszhangot fog érdekes és értékes okfejtéseivel kelteni a politikai életben és az újságíró társadalomban, az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük: — A főváros sajtőldadásairól az utóbbi időben egyre több szó esik. Nemrégen a többségi községi pártok vezetői tették kritika tárgyává a székesfőváros sajtóköltségeit és azt kívánták, hogy ezeket a. kiadásokat vegyék gondosabb rev'zió alá. A községi pártok vezetői nyíltan hangoztatták, hogy a főváros sajtópolitikája terén alapos reformra van szükség és e cél érdekében a pártvezérek személyes közreműködést és felelősséget is vállaltak. Nem tudjuk, hogy milyen eredménnyel jártak ezek a sajtópolitikai törekvések, de bizonyára nem tévedünk, ha azt hisszük, hogy, ha eredményekről eddig nincs is szó, a főváros és a sajtó viszonyának rendezése komoly és megoldásra váró probléma lett. Ezt igazolja az az érdekes cikk is, amelyben a főváros ügyeivel mindig komolyan és felelősségteljesen foglalkozó laptársunk: az Uj Budapest számolt be a takarékossági bizottság- legutóbbi ülésén e tárgyban elhangzott krit'kákról. Kitűnő laptársunk ezzel kapcsolatban behatóan ismerteti a főváros sajtókiadásainak szerepét, mikénti alakulását és tárgy'lagos érvekkel sürgeti a főváros és a sajtó anyagi kapcsolatainak új alapokra való fektetését. — Ezt a kívánságot természetesen mi is csak helyeseljük. Régi és komoly tapasztalatok alapján szerzett meggyőződésünk, hogy a főváros viszonyát a sajtóhoz csakugyan rendezni kell. Nem is annyira a sajtó, mint inkább a főváros jól felfogott érdekében. Ezért mindenekelőtt tisztázni kell a kérdést, vájjon csakugyan túlsókat költ-e a de- f'cittel küzködö főváros a sajtóra és van-e szüksége olyan sajtóköltségre, mint a minőről ma csak a — fáma suttog? Mert milliós sajtókiadásokról beszélnek, de ezek valóságáról a főváros költségvetésében nem lehet meggyőződést szerezni. Mondják, hogy a m'lliós kiadás több forrásból tevődik össze és csak a legbenfentesebb fővárost vezetők tudnak maguknak alkotni. — Ha ez csakugyan így van, akkor bizony hibásak az ^alapok“, amelyekre a főváros sajtópolitikáját felépítették. A fővárosnak semmi szüksége sincs arra, hogy ttkolja .sajtókiadásait és ezeknek tényleges keretét. A fővárosnak,, mint az ország egyik legnagyobb munkaadójának, a legkülönbözőbb üzemei, vállal, kozásai és üzleti érdekeltségei vannak, amelyeknek érdekében éppúgy szüksége van sajtópropagandára, reklámra és üzleti közleményekre mint bármely más magánvállalkozásnak. Ez a propaganda, amely tájékoztató cikkek, hirdetések, közérdekű közlemények formájában a sajtó hasábjain folyik, természetesen pénzbe kerül és ha nincs csodálkozni való azon, hogy a bank, vagy az áruház a lapok tarifái szerint rendszeresen megfizeti az ilyen propagandát, miért volna meglepő, hogy a főváros is csak ellenszolgáltatás fejében veheti igénybe a lapok nyilvánosságát ? Ez a kereskedel. mi szellemű kapcsolat a főváros szempontjából teljesen indokolt és nélkülözhetetlen, az ekként kötött kétoldalú megállapodások legitim és kornmerc'á- lis jellegű juttatásokat jelentenek, amelyeket egyik félnek sem kell lepleznie, titkoln:a, vagy pláne röstelinie. Ilyen értelemben senki sem kifogásolhatja azt sem, ha a főváros sajtó költségei a pénzügyi és gazdasági érdekek fejlődésének arányában megnövekednek és az év végén esetleg túllép'k az előirányzatot is. Ilyen értelemben lehet akár többmilliós sajtókiadásról is szó, ha ezt komoly üzleti érdekek indokolják. — De vájjon ezt a józan gazdasági szellemet demonstrálja-e a főváros mai sajtópolitikája? És lm már a községi pártok vezetői a maguk személyében felelősséget is kívántak vállalni ebben a csakugyan felelősségteljes kérdésben, gondoskodtak-e arról, hogy e princípiumok érvényesülése érdekében is történjék valami? Mert ne méitózt&ssék azt hinni, hogy a sajtópropaganda intézése csak épen az eddigi tételek technika* vagy ,,politikai“ átírását jelentheti és nem kíván különleges szakértelmet Ahogyan a hajdúra nem lehet rábízni a harangöntést, iiyképen nem vállaikoz. hátik eredményes és közérdekű sajtópropagandára az, ki nem tanulta meg ezt a speciális mesterséget. — Nem akarjuk mi most a szállongó hírek, a suttogások nyomát követni amelyek egészen torz képét adják a főváros mai sajtók'adásainak. Egyszerűen meg-valljuk: nem győződhettünk meg arról, hogy milyen rendszer alapján és milyen arányban kerülnek elosztásra a sajtóköltségek, ennek kiderítése nem is a mi feladatunk. Az azonban bizonyos, hogy ezeket az összegeket nem lehet kényre-kedvre vagy protekc ós befolyásra elosztani s e részben tökéletesen osztjuk az Uj Budapest álláspontját. Részrehajló bánásmóddal és mjáitánytalan mellőzéssel közpénzekből .sajtópropagandát csinálni, szerintünk súlyos deliktum a közérdek ellen. A főváros ós a köz érdeke jgenis azt kívánja, hogy a sajtötételek kezelése a legnagyobb gondossággal történjék. Ég természetes, hogy azolcat a lapokat kell a fővárosnak is előnyben részes!em, amenyilvánosságuk van, tiszta képet a sajtópénzek kiutalásáról lyeknek elismert dfä/fml *ÍPf.K (liPKftftttl* WJUteOt_Y KUX it. loci* u 5 maim ftÖVÉSZi K£9 ÉS HOFFMAH8 KftPKfMET tt IMS omwfc BISZB 2&SÍrendes időközökben és nem ötletszerűen jelennek meg, amelyeknek cikkeit hivatásos újságírók írják, ak:k állandóan napirenden tartják és a közérdek szempontjai szerint világítják meg- a fövá ros aktuális problémáit. — Mindent összevéve, csak helyeselhetjük a főváros sajtókapcsolata :nak tervbevett reformkísérleteit. Mert azt reméljük, hogy gondos szelekcióval, a komoly ás elismert sajtótermékek becsületes kiválogatásával, egyrészt — a deficit idejé'g — csökkenteni lehet a főváros sajtókiadásait, másrészt meg fogják akadályozni, hogy holmi problematikus összeköttetések és illetéktelen protekciók révén komolytalan és minden létjogosultságot nélkülöző lapok vonják el a főváros pénzét a valóban közérdeket szolgáló sajtóorgánumoktól, amelyek csak legális módon szerzett jövedelmekkel tartják fenn magukat ós nem kenyerük — a titkos üzleti manipuláció. Fényképpályázat A Balatonkenesei Fővárosi Üdülőhely propaganda l'ényképanyagának kibővítésére fényképpályázatot hirdetek. A pályázaton bárki résztvehet, a Balatonkenesei Fővárosi Üdülőhely természeti szépségeiről, kultúrájáról és» sportéletéről készült fényképpel, illetőleg fényképekkel. Általános balatoni tárgyú képek pályadíjra nem számíthatnak. — Pályázni csak oly képekkel lehet, amelyeket még se» nyomtatásban, sem más úton nem sokszorosítottak. A pályázatra beküldött fényképek 18x2< méretnél kisebbek nem lehetnek. A beküldött fényképek hátlapján a pályázé nevét, lakcímét és a kép címét fel kell tüntetni. A pályázatokat a Székesfővárosi Alkalmazottak Segitőalapjához (IV., Calvin-tér 3.) kell beküldeni. — A pályázat határideje 1938. évi április hó 2. A pályamüveket bizottság bírálja felül, melynek tagjai a Segítőalap intézőbizottságából kiküldött 6 tag és a BSB fotoszakosztá- lyából kiküldött 2 tag. A bírálóbizottság yaga választja az elnököt és a díjak odaítélése tárgyában végérvényesen határoz. -- A bizottság a nyerteseket a pályázat eredményéről levélben értesíti. Pályadijak: 1. díj 100 P, II. díj 50 P, IS díj á 10 P = 150 P, összesen: 300 P. A Segítöalap fenntartja magának a jogot, hogy a pályadíjat nem nyert képek közül azokat, amelyeket a Balatonkenesei Fővárosi Üdülőhely propaganda céljaira alkalmasnak talál, darabonkint 10 pengőért megvásárolja. A pályadíjak, illetőleg a megvásárolt képekí vételára csupán a negatívok beszolgáltatása után kerülnek kifizetésre. Minden résztvevő pályázati képeinek beküldésével a pályázati feltételeket és a bírálóbizottság döntését magára nézve elismeri. A pályadíjat nyert, valamint a megvásárolt' képek szerzői és sokszorosítói joga a Székesfővárosi Alkalmazottak Segítőalapja tulajdonába mennek át, ezeket a Segítőalap balatonkenesei üdülőhelyi propaganda céljára felhasználhatja és a kép szerzőjét kiadmányaiban lehetőség szerint megnevezi. A beérkezett pályaműveket a BSE fotokiáJ- lításának keretén belül mutatja be a nagyközönségnek. Dnláeska Jenő igazgató.
