Uj Budapest, 1938 (16. évfolyam, 1-48. szám)
1938-02-26 / 8. szám
1988. február 26. mmrmpjEsr 3 Politizáljanak-e a tisztviselők? Szendy Károly . értékes megállapításai a FANSz ünnepi lakomáján — Az Uj Budapest tudósítóidtól. — A Fövárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetségének tisztviselő osztálya új tiszteletbeli tagjai, Szendy Károly polgármester, Lamotte Károly dr. és Schuler Dezső dr. alpolgármesterek tiszteletére ünnepi vacsorát rendezett, amelyen megjelentek a főváros összes hivatalvezető tisztviselői és helyettesei, s résztvettek a vacsorán nemcsak a közigazgatás, hanem az üzemek vezetői és a tantestület teljes számban. Az ünnepi vacsorán megjelént Karafiáth Jenő dr. titkos itanácsos, főpolgármester is, akit az elnökség üdvözölt. A megjelenteket díszruhás fővárosi hajdúk fogadták az előcsarnokban, a nagyterem pedig ígazdagon fel volt díszítve virágokkal és örökzöld növényzettel. Az üdvözlő beszédet Bódy László dr. tanácsnok, a FANSz elnöke mondotta, aki, üdvözölve Szendy Károly polgár- mestert, beszédében a többi között igy szólt: — Azért ünnepelünk — úgymond — mert lelkesedni akarunk. Az itt megnyilvánuló szeretetből akarunk erősítést, bátorítást adni és kapni. A továbbiakban az ünnepi szónok rátért Szendy Károly polgármester egyéniségének méltatására, s lelkes helyeslés közben állapította meg, hogy ma a polgármesternek voltaképen univerzális tehetségűnek kell lennie. — Bátran elmondhatjuk — mondotta Bódy László tanácsnok — hogy helyre költözött feleségével, menyecske leányuk mellé. Halála mély és osztatlan részvétet keltett mindenütt. — Kitüntetés? __ A törvényhatósági bizottság eg yik legnépszerűbb plébános-tagját: Krizs Árpád dr. szentrókusi plébánost a bíboros-hercegprímás kávai címzetes apáttá nevezte ki. Az új apátúrnak nem ez az első kitüntetése, mint a békési dandár lelkésze a világháborúban tizenegy ütközetben vett részt, négy évi katonai lelkészt szolgálata alatt hét kitüntetést kapott, közük a har- madoszályú katonai érdemkeresztet. A kommün alatt mint krisztinavárosi káplán a nevezetes krisztinavárosi körmenetet vezette, ezért a parlamenti pincebörtönbe került, ahonnan kisza- badulva, mint ellenforradalmár, a kommunisták állandó felügyelete alatt állott. 1920. óta tagja a törvényhatósági bizottságnak, 1938. óta plébánosa a Rókus templomának. — Meleg üdvözletünk és gratulációnk Krizs főtisztelendő úrnak! Egy ünnepi vacsoráról viszont én tudósítom önt, kedves dr. Városházy. A városházi újságírók bankettet rendeztek a két új méltóságos tanácsnok: Felkay és Morvay tiszteletére. A vacsora ünnepi szónoka Lázár József kollégánk volt, a kitűnő Joca, aki ez alkalommal is bebizonyította, hogy nemcsak a tolinak avatott mestere, hanem mint szónok is a legkiválóbbak közé tartozik. Az üdvözlést tanácsnok-társa nevében is Felkay Öméltósága köszönte meg, formás és szellemes beszédben. Ezek után a viszontlátásig szívesen köszöntöm önt, kedves bizottsági tag úr! — Isten önnel szerkesztő barátom! a polgármester hivatása felöleli az összes egyetemi fakultások tanításainak lényegét. A polgármesternek teológusnak kell lennie, hogy a hit erejével vezethesse az ügyeket és hitet ébresszen a jövő iránt a polgárságban. Orvosnak is kell lennie, aki rengeteg szociális sebet gyógyítgat, a jogászi hivatás teendőit is kimeríti a polgármesteri állás, de szüksége van a viselőjének a bölcsész filozófiájára, amellyel az összesség érdekében megszűri a dolgokat. El lehet mondani azt is, hogy a polgármester a legnagyobb műépítész, hiszen munkája nyomán óriási alkotások létesülnek, de mérnök is a polgármester, aki utat épít és így lendíti előre a fejlődés útján a fővárost. Az adminisztráció óriási gépezetének legfőbb irányítása a polgármester feladata, neki tehát gépészmérnök- nek is kell lennie. Vegyészi minőségben gyakran kell közös nevezőre hoznia a polgármesternek a legellentétesebb felfogásokat. De közgazda is a polgármester, aki őre a milliós Budapest ezerfelé ágazó gazdasági boldogulásának. Mindezeken felül pedig diplomatának kell lepnie a polgár- mesternek, mégpedig szinte el sem képzelhető mértékben. — Ha most azt nézzük, — hangoztatta az ünnepi szónok — hogy Szendy Károly polgármester megfelel-e ezeknek a rendkívül sokoldalú követelményeknek, meg kell állapítanunk, hogy teljes mértékben! Ha visszaemlékezünk azokra az időkre, amikor Szendy Károly átvette a város jogarát, azt látjuk, hogy a legjobb pillanatban hivatott el. Nagynevű elődje, aki a romokból újjáépítette a fővárost, ebben az időben már a fizikumára nehezedő betegség hatásaként, fáradt ember volt. Ekkor jött duzzadó energiával, szinte emberfeletti munkabírással és munkakészséggel, a tettekkel való példaadás embere, Szendy Károly, aki egyéniségével felrázta a letargiából a jövőben való hitét mindjobban elvesztő székesfővárost. Munkatársai az alpolgármesterek, átvették az általa diktált tempót és alkalmazkodtak ahhoz mindenben a főváros tisztviselői is. Szendy Károly polgármester emberi lényét nem lehet elválasztani polgármesteri működésétől. Ha a polgármester beszél, akkor megszólal az ember is és viszont. A FANSZ önmagát tisztelte meg, amidőn a főváros három vezető egyéniségét tiszteletbeli tagjává választotta, s önmagát tiszteli meg akkor is, amikor a tiszteleti tagságról szóló .okiratot átnyújtja. A nagy lelkesedéssel fogadott ünnepi beszéd után Szendy Károly polgármester emelkedett szólásra és köszönetét mondva az ünneplésért, rövid beszédében rendkívül érdekes módon világította meg azt a kérdést: szükség van-e arra, hogy a tisztviselők politizáljanak? Véleménye szerint igen, politizáljanak a tisztviselők, azonban a politizálás csak olyan lehet, amely céltudatosan szolgálja a nemzeti érdekeket. Minden egyéni politikának háttérbe kell szorulnia — hangsúlyozta a polgármester — mert a tisztviselőktől ma százszor többet kíván a közélet, mint hajdan. Befejezésül örömmel állapította meg a polgármester, hogy a főváros tisztviselő társadalma mindig hivatásának magaslatán állott, s még 19 évvel ezelőtt is, a legnehezebb időkben sem tántorodott el a nemzet szolgálatától. Ha akadt is szórványosan olyan, aki kivétel volt, büszkén állapíthatjuk meg, hogy ez csak a salak volt. Végül azzal fejezte be beszédét a polgármes- két. tér, hogy bár tiszteleti tagnak választotta meg a FANSZ, ma is rendes, dolgozó tagjának érzi magát, majd rámutatott a polgármester arra, hogy ha fizikailag lehetetlen is, hogy minden tisztviselőtársával közvetlenül érintkezzék: irántuk való megbecsülő sze- retete egy jottányit sem változott. Kérte a FANSZ valamennyi tagját, hogy továbbra is hűséggel, segítő támogatással álljanak mellette, mert csak az ő szolidáris támogatásukkal tudja az ügyeket közmegelégedésre vezetni. Szűnni nem akaró viharos ünneplésben részesítette a vacsora közönsége a polgármestert és az alpolgármestere1937 idegenforgalmi mérlege Irta: Szviezsényi Zolfán dr. A Székesfővárosi Statisztikai Hivatal elkészítette Budapest idegenforgalmáról szóló kimutatását. Ezek a statiszt.kai adaok igen érdekes megállapításokra adnak alkalmat Budapest idegenforgalmára vonatkozóan. A székeföváros által adott kimutatások csupán a szállodákban és penziókban megszállt vendégekre vonatkoznak. Nem szerepelnek a kimutatásban a magánházakban, szanatór.umokban és gyógyintézetekben megszállt idegenek. Köztudomású, hogy egyre többen vannak olyan külföldiek, akik villákat vásárolnak, vagy magánházakban helyezkednek el, különösen olyanok, akik hosszabb időt töltenek Budapesten. Az Eucharisztikus Kongresszus alkalmából körülbelül 50,000 külföldire számít a rendezöbizottság és ezek közül mintegy 9000-ren fognak csak a pen- zóikban és szállodákban lakni, míg a többiek magánházakban és tömegszállásokon nyernek elhelyezést. Ez a körülmény, is arra mutat, hogy stat'szti- kai adatszolgáltatás csak akkor lesz teljes, ha a jövőben ezeket a szempontokat is figyelembe fogják venni. Ez alkalommal tehát csupán a már meglévő adatok birtokában a következő megállapításokat lehet tenni: Budapestnek szállodákban és pénz ók. ban megszállt külföldi vendégforgalma: 1934- ben 110.457 személyből állott, ugyanez a szám 1935- ben 133.089-e tett ki, 1936- ban 167.195-re emelkedett és 1937- ben 182,474 külföldit mutat ki a Statisztikai Hivatal. Ez az 1934. évvel szemben 72.870 személyi többletet jelent, ami körülbelül háromévi átlagot véve alapul, 65.9 százalékos emelkedésnek felel meg. Már nem ilyen kedvező a vidékről Budapestre érkező és ugyancsak szállodákban és penziókban megszállt vendégek statisztikája, mert ezen a címen mindössze 4 százalékos emelkedést tudunk kimutatni. Ami az itt töltött éjt- szakáknak a számát illeti, úgy az 1934. évnek 384.938 éjszakájával szemben 1937-ben 653.363 éjszakát töltöttek itt a külföldiek. Ez körülbelül 69.7%-os emelkedésnek felel meg. Mindenesetre tisztes eredmény ez, ha figyelembe vesszük, hogy az idegenforgalom útjá- b amennyi akadály tornyosul és hegy a különböző korlátozások, a politikai feszültség, egyes államok elzárkózó politikája, devizanehézségek szinte emberfeletti munkát kívánnak az idegen- forgalom vezetőitől. Amellett az idegen- forgalomban mutatkozó verseny örökös küzdelmet jelent a régi piac megtartásáért és az új piacok megszerzésért. Hovatovább már alig lesz ország, amelyben szabad devizagazdálkodás van és amelyben nem korlátozzák a polgárok külföldre utazását. Az idegenek százalékos arányszámának megnövekedésében Finnország tartja a rekordot, mert az 1934. évi idegen- forgalommal szemben finn relációban 376.8%-os emelkedést tudunk felmutatni. Soronköveti őket Svédország 318,1 %-kal. Ezután következnek az Egyesült Államok 259.8%-kos emelkedéssel, Norvégia 227%-kal, a Balti Államok 193% emelkedéssel, majd Nagy-Britannia következik 179.3%-os emelkedéssel, Bel- gum és Jugoszlávia 168%-kal, Hollandit 141.7%-kal, Németország 129.8%- kal emelkdeett, míg Franciaország csupán 78.4%, Olaszország 52.8% és Ausztria 16.3%-os emelkedést mutat. Az emelkedésekkel szemben egyetlenegy államból volt csökkenő idegenforgalmunk ezen idő alatt éspedig Csehszlovákiából, ahol 2.7%-os csökkenés mutatkozott. Az egy hétnél hosszabb időt itt töltött idegenek közül az 1934. év 22 224 személlyel szemben 1937-ben 36.394 idegen volt, amely 67.7%-os átlagemelkedést jelent. Örvendetes jelenség, hogy a hosszabb időre jövő idegenek száma állandó ési egyenletes növekedést tüntet fel. Előrebocsátom, hogy éppen ezen hosszabb ittartózkodási átlagnál nem volt figyelembevehető megfelelő statisztikai adatok hijján az a körülmény, hogy nagyon sokan szanatóriumokban, gyógyintézetekben szálltak meg gyógyulás és üdülés céljából és igen sokan magánházakban is megszálltak. Ezeknek a számát valószínű becslés alapján legalább 20.000-re lehet tenni. Még érdekesebb adatokat kapunk a budapesti gyógyszállókban megszállt vendégek tartózkodási arányszámára vonatkozóan. A Szent Gellért, Szent Lukács, Szent Margitszigeti Gyógyfürdő, Császárfürdö gyógyszállóiban és a Svábhegyi Szanatóriumban megszállott vendégek együttes statisztikai adatait az utolsó négy évre vonatkozóan a következőkben ismertetjük: Ezekben a gyógyszállókban 1934-ben 10.381 külföldi és 9254 belföldi vendég szállt meg. 1935-ben 13.385 külföldi és 8043 belföldi vendég szállt meg. 1936- ban 15.781 külföldi és 73332 belföldi vendég szállt meg. 1937-ben 19.330 külföldi és 7216 belföldi vendég szállt meg. Ebből a Statisztikái adatösszeállításból kitűnik, hogy a gyógyszállókban a belföldi forgalom állandóan csökken, míg a külföldi vendégeknek a száma állandó emelkedést mutat.
