Uj Budapest, 1938 (16. évfolyam, 1-48. szám)

1938-02-19 / 7. szám

1Ö38. febmftr le. TU BUDAPEST A belügyminiszteri közmunkarendelet: az önkormányzat semmibevevése! Miért akarja hat bizottsági tag otthagyni a magasépítési szakbizottságot, amelynek véleményét állandóan anullálják? — Az Uj Budapest tudósitójától — Várospolitikai és közgazdasági kö­rökben egyképpen nagy izgalommal tárgyalják a belügyminiszter rendele­tét a közszállitások odaítélése ügyében hozott véghatározatok ellen igénybe­vehető jogorvoslatok ügyében. Az Uj Budapest legutóbbi számában Müller Antal országgyűlési képviselő, a ke­resztény iparostársadalom hivatott ve­zére, mutatott rá arra, hogy a belügy­miniszteri rendelet még az eddiginél is súlyosabb helyzetet fog teremteni a fővárosi közmunkák frontján. A pol­gármester előterjesztését a főváros törvényhatósági bizottságához a köz­gyűlés napirendjéről váratlanul levet­ték, és azt egy későbbi törvényható­sági bizottsági közgyűlésen fogják tárgyalni. Mindaddig, amig a belügy­miniszter sérelmes intézkedését meg nem változtatja, vagy annak végrehaj­tását fel nem függeszti, az uj rend­szer ínarad. érvényben, amely szerint a közszállitások és közmunkák ügyé­ben a jogilag érdekelteknek nemcsak fellebbviteli panaszjoguk, hanem feleb- bezési joguk is lesz, vagyis a minisz­térium az eddigi szokástól eltérően érdemleges határozattal változtathatja dr. tanács-nok, a Víziváros érdemes elöljárója rendezte szegényt javára ezt a válóban szépen sikerült ünnepséget. Az első sorban ültek; a fiatal József királyi herceg és felesége, Anna királyi hercegasszony, Kara- fiáth Jenőné, Szendy Károlyék, Lamotte Károlyék, Schuler Dezsőéit. Az összes városházi szépasszonyok élükön Farkas Akosnévál, Feigler Ká­roly né val és Horony-Pálfy Aurélnéval felvonultak a szépséges háziasszony, Thordái Lajosné mellé, erre a nem­csak céljaiban nagyszerű, de külsősé­geiben is finom és előkelő hangver­senyre, amely után természetesen a jótékonyság jegyében hajnalig tartó tánc következett. — Utánozhatják a többi elöljáró urak! Van-e egyéb újság a tarsolyá­ban, kedves dr. Vánosházy? — Két nagy apa-jelöltről számolok be. Rövidesen nagyapa lesz Remi- niczky Lajos dr. tanácsjegyző, akit baráti körben csak vaddisznónak be­céznek. Reminiczky kislánya a múlt év tavaszán ment férjhez egy orvos­hoz és már közeledik a trónörökös. Ugyancsak nagyapa lesz rövidesen Hermann Sándor dr. tiszti ügyész, a tiszti ügyészség gyámi osztályának népszerű vezetője is. Hermann ügyész ur leánya évek óta asszony, egyébként Hernády Gizi néven ünnepelt színész­nő, a Magyar Színház tagja. Úgy pat­tant ki az eljövendő kisbaba hire, hogy a Magyar Színház igazgatósága legközelebbi darabjában egy bakfis- szerep elvállalására szollitotta fel a művésznőt, aki azonban kijelentette, hogy a bakfis-szerepet nem vállalhat­ja, mert rövidesen — anya lesz. — Isten önnel, kedves bizottsági tag ur. — A viszontlátásra a jövő héten, kedves dr. Városházy! meg a polgármester döntését. A bel­ügyminiszteri rendeletről és annak kö­vetkezményeiről Petrovácz Gyula országgyűlési képviselő, a Keresztény Községi Párt elnökségének tagja, a következőket mondotta az Uj Buda­pest mnukatársának: — Nyilatkozatomat azzal kezdem, hogy abelügyminiszternekazt a leiratát, amely szerint olyképen értelmezi a Közszállitási Szabályzatot, hogy nem az építtető szabhatja meg, hogy a munkát kinek kívánja vállalatba adni, hanem a polgármesternek ebbe a sze­mélyes jogába bele kívánnak szólni, nemcsak felülvizsgálati, hanem feleb- bezési formában is: az autonómia újabb semmibevevésének vagyok kénytelen tekinteni. A fővárosnak, az ország legnagyobb munkáltatójának, amely az összes közmunkák pénzügyi terheit viseli, amely saját érdekeinek hivatott bírálója, amelynek rendelke­zésére állanak a műszaki szervek, olyan bizottságok, amelyekben a tör­vényhatósági bizottságnak műszaki tagjai foglalnak helyet, amely annak elbírálására, hogy mi áll a közület ér­dekében, tökéletesen alkalmas; ezek­nek a tényezőknek döntési jogát a minisztériumnak magához ragadnia teljességgel lehetetlen! — A főváros saját ügyében dönt, amikor a közmunkákat és közszállitá- sokat vállalatba adja. Elég tennivaló­juk van a miniszteriális uraknak, nem hivatásuk, nem feladatuk annak el­j döntése, hogy az egyik vagy másik I kisebb vagy nagyobb fővárosi közmun­kát ez vagy az a pályázó kapja meg. Ez az eljárás a minisztériumot leszál­lítja arról a nívóról, amelyre őt a tör­vény álltija. Nem hivatása a felső kor­mányzati vezetőnek, hogy aprólékos ügyekbe igy beleavatkozzon. A mi­nisztérium saját értékét degradálja azzal, hogy apró-cseprő ügyekkel fog­lalkozik. Ezzel szemben az lenne a hivatása, a saját nívóját emeli azzal, hogy csak elvi jelentőségű, az egész ország, vagy nagyobb közületeket ér­deklő kormányzati szempontokba szól bele és azokkal foglalkozik, nem pedig csak apró-cseprő ügyekkel! Annál inkább vagyok kénytelen megállapitani a minisztérium elvi szempontjainak jelentőségét, mert ide­haza a városházán sem vagyunk tel­jesen rendben a közszállitások és köz­munkák vállalatba adásával. Több al­kalommal felszólaltam az illetékes szakbizottságokban, hangot adtam ezen kifogásomnak a sajtó, elsősorban az Uj Budapest hasábjain, hogy a vál­lalatba adásoknál a szakbizottságok javaslatait következetesen mellőzik. —"Tisztában vagyok a fővárosi tör­vénnyel, amely szerint a szakbizottsá­got meg kell kérdezni és a szakbizott­ságok javaslattevő szervek. Ezt elis­merem. A szakbizottságok döntése nem határozat, hiszen azt a felelős polgármesternek kell végérvényesite- nie. A törvény megmondja, hogy öt­venezer pengőn felüli összegnél meg kell kérdezni a szakbizottságot. Miért kívánja ezt a törvény? Azért, hogy az önkormányzat szerveinek legyen bele­szólásuk, hogy a munkák vállalatba- adása hogyan és milyen formában tör­ténjék. Egymásután megtörténik, ami­nek kivételes esetben szabadna csak előfordulnia, hogy a szakbizottságok javaslatát -- akár elfogadjuk az ügy­osztály javaslatát, akár megváltoztat- j juk azt — az ügyosztályközi bizottság ; csaknem kivétel nélkül megváltoztatja t és másokat bíznak meg munkával, mint azokat, akikre a szakbizottság j votumát leadta. — Meg tudom érteni azt. hogy ami­kor a vita során kis szótöbbséggel hoz a szakbizottság határozatot, akkor azt megváltoztatják. De most megtörtént, hogy a szakbizottság egyhangú hatá­rozatát felborította az ügyosztályközi bizottság. Felmerül a kérdés, egyálta­lában mire való a szakbizottság? Pél­dául a magasépítési ügyosztály mellé rendelt szakbizottságban hatan va­gyunk műszaki, ezekkel a problémák­kal állandóan foglalkozó szakemberek, nem is az utolsó sorból. Mi ülünk és tárgyalunk, szakvéleményt adunk, időnket és szakértelmünket rendelke­zésre bocsátjuk a város érdekében abban a tudatban, hogy ezzel főváro­sunk érdekeit igyekszünk előmozdíta­ni. Megtörténik, hogy a szakvéleményt teljesen anullálják. Hatunk között fel­merült a kérdés, vájjon egyáltalában elmenjünk-e a legközelebbi ülésre, ha ez a rendszer igy folytatódik. Nem vagyunk kaphatók arra, hogy komoly emberekkel marionettet játszassanak, hogy csak formalitásként tárgyaljunk a bizottságokban. Ezt nem lehet ko­moly emberektől kívánni! — Ismerem a polgármester ur állás­pontját atekintetben. hogy rendkiviil nehéz helyzetben van, és minden ön­kormányzat-tisztelete ellenére az ő vé- lménye szerint a Közszállitási Szabály­zatnak bizonyos paragrafusait és ren­delkezéseit végre kell hajtania, ha bizonyos esetekben az ő döntése az önkormányzat véleményével nem egye­zik. Azt is elismerem, hogy a polgár- mester jó igyekezettel próbálja az ellentétes véleményeket összhangba hozni. Ezzel a polgármesteri jóindulat­tal azonban a probléma korántsem mondható elintézettnek. Intézménye­sen kell megállapitani a lehetőségeket, amikor a polgármester nem respektálja a szakbizottság véleményét, illetőleg döntését. Meg kell állapítani, mégpe­dig a közszállitási és közmunka ügyek­ben az ügyosztályi előterjesztés alkal­mával a szakbizottságban, mi az aka­dálya annak, hogy a szakbizottság által javaslatba hozott vállalkozó a Közszállitási Szabályzat melyik pa­ragrafusa szerint nem kaphatja meg a közmunkát? — A Közszállitási Szabályzatot többféleképen lehet magyarázni. így is történik: többféleképpen magyaráz­za az ügyosztály, az ügyosztályközi közszállitási bizottság, továbbá a tiszti ügyészség is. Előfordult nem egy eset­ben, hogy ugyanazon szakbizottsági ülésen azon hiba alapján fosztották meg az ajánlattevőt attól a lehetőség­3 ívfcPfcK RáPKfcRíTI* nr-AÁROLY kri£&. | re.fr£RÚ>cxY MŰVÉSZI KtP És normám képsirit m IGAZI «rmon »8*22! tői, hogy a közmunkát megkapja, mint amely paragrafus alapján egy másik vállalkozónak ugyanazon hiba dacára odaítéltek egy másik közmun­kát. A leghatározottabban szükséges­nek tartom — ez vonatkozik úgy a közszállitások és közmunkák ügyében érkezett legutóbbi belügyminiszteri le­iratra, mint a központi városháza köz­munka üzanszaira, hogy ezekben a nagyfontosságú problémákban kiala­kuljon egységes joggyakorlat, amely a mai bizonytalan állapotoknak meg­szüntetésére fog vezetni. Padozati munkák elsőrangú kivitelben szlavóniai tölgy- és bükkparkét, tábla a parkét, egyszerű és díszes kivitelben aszfaltparkét és hajópadlók Pestszentlőrinci Parkétgyár és Gőzfűrész Részvénytársaság Budapest, V., Rudolf-tér 1. Telefon; 1—212—44. TOLNAI FERENC Budapest székesfőváros gázművel igazclt gázszezelő vállalkozója Központi fűtés, vízvezeték és csatorna és egyéb egészségügyi berendezések vállata, lakások és épületek távfűtése, melegvízellátások Budapest, IV., Irányi-utca 1. Tel.: 386-650 Kényelmessé teszi otthonát a jó ülőbútor. Székek, rekamiek, fotelok kárpitozva minden stylben. Kombinált és irodaberendezések nagy választékban. Magyar Bőrszékiparnál Budapest V., Mérleg-u. 4. Telefon : 1—810-5«. — Javítást vállalunk Móczár Gábor egészségügyi berendezéseket tervező és kivitelező vállalata Budapest, Vili., Magdolna utta 4. szám. Telefon: 1—435—47 és 1—347—80. Kős&énüánya *s T églagyár Társulat Pesten (DRÄSCHE) m ara Budapesí, V., Klotiltl-utca 3. Telefon: 114-644

Next

/
Thumbnails
Contents