Uj Budapest, 1938 (16. évfolyam, 1-48. szám)
1938-02-19 / 7. szám
Budapest, 1938. február 19. XVI. évfolyam 7. szám UJ BUDAPEST ElöfUelé#l Arak s Kgétz évre.................................. 30 pengő E61 évre ....................................... 15 pengő Eg ye* »zAm Ara flO fillér FELELŐS SZERKESZTŐ s DOBY ANDOR D» Szerkesztőség és kladóhlvelal: Budapest, IV., Kaas Ivor-uíca O. Telefon: 1^828^23. Pűstat&karékp. csekkízAmla 30.013. A néma’ fye&ztus A törvényhatósági bizottság szerdai közgyűlése hozzászólás nélkül fogadta el a polgármester nemeshangú előterjesztését, hogy a néhány hónap múlva megalakuló új fővárosi közigazgatási kerület: a XIII. kerület neve örök időkre Horthy Miklós kormányzó feleségének nevét viselje. Nem volt hozzászólás a polgármester előterjesztéséhez, mert a kormányzóné fenkölt személyéhez méltóbbnak tartotta a törvényhatósági bizottság a néma gesztust, amelynek során felállva hallgatta végig Budapest törvényhatósági közgyűlése a polgármesteri javaslatot. A csendes hódolat, amellyel ílyképen a főváros közönsége a legelső magyar asszonynak adózott, a maga egyszerűségében és méltóságában impozáns erejű megnyilatkozás volt. A polgármester szerint azért épen az Angyalföldet nevezik el Magdolna- városnak, mert a fővárosnak ebben a legnyomorultabb és legkietlenebb kerületében találta meg a kormányzóné a legtöbb gyógyításra váró beteg szívet, enyhítést esdeklő nyomorúságot, a hála kapcsolatai révén jobb útra hajlamos beteg erkölcsöt. Ebben a kerületben nincsenek fényes palotasorok, hiányoznak a káprázatos villák, aminthogy nélkülözi ez a városrész legnagyobb részében a tisztességes kövezetét is csakúgy, mint az ócska sparhertek ütött-kopott fazekai a meleg ételt. Amiképen szimbólum volt a törvényhatósági bizottság közgyűlésének néma, mégis annyira sokatmondó meghajlása a kormányzóné felé, azon- képen szimbólum az is, hogy a jóságos szívű Magdolna asszony nevét a fővárosi proletariátus legszomorúbb városrésze fogja megörökíteni az útókor számára. Annyira tiszta az öröm a tör vény - hatósági bizottság minden tagjában, de a főváros minden rendű és rangú lakásában is ,a XIII. közigazgatási- kerületnek a kormányzóné nevére való keresztelése fölött, hogy senkinek a világon nem jut eszébe a polgármester előterjesztésében és a közgyűlés egyhangú határozatában bizán- tinizmust, vagy akárcsak hiperloyali- tást látni. Annakidején a régi pesti városi tanácsok szolgai alázata nyilvánult meg abban, hogy a múlt század legelején a terjeszkedő magyar főváros új és új kerületeit az uralkodó- ház tagjairól nevezték el, ordót, vagy legalább is tudomásulvevő fenséges mosolyokat várva. A tiszta szív hálája, az emberiesen érző szívet csodálata és hódolata, a könnyes szemek lelkesedő lángja kizárólagos indoka annak az elhatározásnak, amelynek során a rengeteg jót viszonozza a nemzet első uszonyának az ország székesfővárosa. Zsitvaytől Lédermannig Meg kell szüntetni a városházi kormánypárt belső paradoxonjait! — Az Uj Budapest tudósítójától — A Nemzeti Egység Pártjának kedd- esti belvárosi vacsoráján Zsitvay Tibor dr., a Nemzeti Egység Pártja fővárosi szervezetének elnöke, figyelemreméltó beszédet mondott. Az ország polgárságát a szélsőségek ellen való összefogásra hivta fel Zsitvay Tibor, megállapítván, hogy elérkezett az ideje annak, hogy keresztény nemzeti politikát keresztény eszközökkel csináljunk. Ezután az áljobboldaliságot támadta Zsitvay. — Itt az ideje — mondotta — hogy keresztény nemzeti egység alakuljon, amely teljes erővel szembeszáll a veszedelmekkel! — A kormány községi pártjának einö ke ugyanarra az álláspontra helyezkedett a felforgatásra törő szélsőségek ellen, mint az egész ország zugó tapsai közepette Petrovácz Gyula, a közigazgatási bizottság e havi ülésén. Immár kétségtelen, hogy jobboldaliság és keresztény és nemzeti világszemlélet nemcsak hogy nem azonos politikai Plattform, hanem élesen szembehelyezkedik egymással a két világáramlat. Annyira élesen, hogy a küzdelem hullámai áttörték az országos politika gátjait, és ime áradattal fenyegetik a várospolitika csendes mezőit is. Zsitvay Tibor beszéde azonban nemcsak a szélsőségek ellen vívott harc szempontjából érdekes. Zsitvay Tibor nem először szegezte le magát a keresztény és nemzeti világszemlélet mellé. Ugyanezt az elvet vallja a tőle megszokott határozott és ellentmondást nem tűrő formában Karafiáth Jenő dr. főpolgármester, a kormány városházi képviselője is, aki úgy installációs beszédében, mint azóta is többizben, módot és alkalmat keresett és talált arra, hogy a keresztény és nemzeti világnézet rendíthetetlen meg- győződéses hívének vallja\ magát. Ugyanezek a célkitűzések vezetik a Keresztény Községi Pártot is. A Keresztény Községi Párt az első volt az országban, amely Wolff Károly vezérlete alatt első ízben tűzte e hazában zászlajára a keresztény városháza jelszavát és indított építő munkát előbb a fővárosban, de azután az egész országban is a keresztény és nemzeti világnézet eszméiért. Megállapíthatjuk, hogy Zsitvay Tibor keddi beszéde Wolff Károly szellemében hangzott el. Ha Wolff Károly ma élne, ugyanazokat az eszméket hirdetné, talán ugyanazon szavakkal is, mint Zsitvay Tibor tette a Belvárosi Polgári Kör vacsoráján. Amikor világnézeti szempontból teljesen azonos nézeteket vall a törvény- hatóság két legnagyobb pártja, amikor — szinte azt mondhatni — a Keresztény Községi Párt szellemi fegyvertárát használja küzdelmeiben a Nemzeti Egység Pártja fővárosi szervezetének elnöke, akkor túlmenően a közös veszedelem által létrehívott közös fronton, amely természetszerűen a közös küzdelem felvevését teszi indokolttá: felmerül a kérdés: miért nem vonja le a Nemzeti Egység Pártja fővárosi szervezetének tiszteletreméltó elnöke világszemléletének és megnyilatkozásának konzekvenciáit nemcsak kifelé, hanem befelé is? Hangsúlyozzuk: nem tanácsokkal kívánunk szolgálni, tényeket szögezünk le, amelyek mellett szó nélkül elmenni nem lehet. Minden valószínűség amellett szól, hogy Léderrnann Mórt, a fővárosi törvényhatósági bizottságba a Nemzeti Egység Pártja programja alapján megválasztott örökös törvényhatósági bizottsági tagot, nem az ambíció hiánya tartotta vissza attól, hogy a főváros északi választókerületében a Szurday Róbert elhalálozása folytán megüresedett képviselői mandátumot elfogadja. A Nemzeti Egység Pártjának — sem az országos szervezetnek, sem a városházi szervezetnek — nem volt szimpatikus, hogy Léderrnann mint a főváros képviselője, az ő színeiben fusson abban a gátversenyben, amelyet a. politika jelent. De ha olyan okok folytán, amelyeket magyarázni nem szükséges, a magát nemzetinek és kereszténynek valló kormányzat lemondott arról, hogy eszméit és célkitűzéseit Léderrnann Mór az országgyűlés képviselőházában támogassa, 'akkor hogyan tartja összeegyeztethetőnek Zsitvay Tibor pártelnök ur keddi beszédjével, hogy Léderrnann Mór az ő hadseregében küzdjön a keresztény és nemzeti világszemlélet minden irányban való megvalósításáért? Azonban nemcsak Léderrnann Mórnak indifferens és nem jelentékeny személyéről, hanem a Léderrnann Mórok egész tömegéről van szó. A Nemzeti Egység Pártjának megdöbbentően heterogén voltáról, a kormánypárt közgyűlési padsorairól, ahol helyet foglal az izraelita hitközségi elnök, akit csak az különböztet meg a mellette ülő kollégájától, hogy nem hagyta el ősei hitét, mint szomszédja tette. És elhihetjük-e a többieknek, akik a harmincötös községi választás zavaros jelszó-politikájában kormánypárti programmal nyertek törvényhatósági bizottsági tagságot, hogy teljes szívvel, maradéktalanul kiállnak a keresztény és nemzeti világszemlélet mellé, amelynek keresztény célkitűzései az ő világszemléletüktől, tradícióiktól, egész eszmei világuktól, lelki berendezettségüktől tökéletesen távol állanak? A Belvárosi Polgári Körben az áljobboldaliságot támadta Zsitvay Tibor, arra mutatván rá, hogy nem mindenki keresztény politikus, aki kereszténynek vallja magát és nem mindenki jobboldali, aki jobboldalinak vallja magát. A Keresztény Községi Párt objektiven, de élénk figyelemmel kiséri a testvér pártban történő dolgokat és i amíg egyrészről mellékgondola,t nélkül, hűséggel és becsülettel nyújt kezet Zsitvay Tibornak minden felforgatásra törő szélsőség ellen indított küzdelemre, másrészről komolyan és meggyőződéssel vallja Zsitvay Tibor azon kijelentésének igazságát is, hogy keresztény nemzeti egységnek kell alakulnia, amely teljes erővel szembenéz a veszedelemmel. Ahoz azonban, hogy ez a keresztény és nemzeti egység valóban megvalósuljon, feltétlenül szükséges, hogy megszűnjön a Nemzeti Egység Pártja fővárosi szervezetének élő paradoxonja, az a heterogénizmus, amely különlegesen kirívóan hat a Zsitvay-beszéd meggyőződéses kijelentései után. A keresztény és nemzeti egységet nemcsak kifelé kell hirdetnie és megvalósítania Zsitvay Tibor dr.-nak, hanem befelé is elsősorban befelé, a saját pártjában! És nem a legközelebbi törvényhatósági választások alkalmával, hanem annak előtte! Hogyan, miképen, ez már az ő dolga, belső kérdés, természetszerűen nem lehet, nem is kíván senkisem ebbe beleavatkozni. Még egy megjegyzésünk van: sokkal komolyabb időket élünk, semhogy hiúsági kérdések számbajöhessenek! Nem dönt el eseményeket, egyáltalában nem is fontos: néhány városatyával több vagy kevesebb tagja van-e ennek vagy annak a többségi pártnak? Annál kevésbé lényeges az éremnek ez az oldala, mert a szóbanforgó uraknak az utóbbi időkben szinte tüntetőén megnyilvánult passzivitása amúgy sem jelent a Nemzeti Egység Pártja számára pozitív erőt. A. Keresztény Községi Párt Wolff Károly szellemében tartva a keresztény és nemzeti, világ- szemlélet városházi frontját: aggodalommal és hűséggel várja: Mi fog történni a testvér pártban? • T*n-Jbl2íTA8a,XXXA‘^BS,la ‘j^AÄuoa sou^atUN X6 0J5A2á*aeJ.
