Uj Budapest, 1938 (16. évfolyam, 1-48. szám)
1938-02-05 / 5. szám
4 lUBTlDAPIST Súlyos fogalomzavarok a Déryné Játékszín * mozgalom körül össze lehetne hozni százpengős részvények és iizpengős töredék részvét nyék jegyzésével a színház megépítéséhez szükséges kétmillió pengőt — Az Uj Budapest tudósítójától — Néhány héttel ezelőtt megemlékezett ■az Uj Budapest a Déryné Játékszín- mozgalom elnöki tanácsüléséről, megírva azt, hogy az egész mozgalom naiv elképzelés, belső tartalom és gyakorlati megalapozottság nélkül. Hal * a szüle tett csecsemőnek tartjuk az altruisztikus részvénytársaságról való optimista, ábrándozást és nem tudunk olyan lendítő erőt elképzelni, amely százpengős részvényekből és tizpen- gős töredék részvényekből társadalmi utón tudná előteremteni az építkezéshez szükséges kétmillió pengőt. A fellengős vágyálmokat egyáltalában nem cáfolja meg a részvényjegyzés eddigi eredményéről közzétett hivatalos jelentés, annál kevésbé, mert ilyen közlemény nem jelent meg a lapokban: minden valószínűség szerint azért, mert a részvény jegyzés eddig nem ért el eredményeket, talán még. meg sem indult. Ellenben hosszú közlemények számolnak be a mozgalom különféle fő- és albizottságainak megalakulásáról, ragyogó névsorok láttak napvilágot! A szóbanforgó urak a látszat szerint nevüket, igen illusztris nevüket, kölcsönzik a mozgalomnak — pénzüket azonban annál kevésbé! Az egész sajtó ezekkel a névsorokkal van tele, józan hangot, amely rámuLatKA .. Jár születésénél kudarcba fül- ladó mozgalomra, nem hallunk sehol! A realitás jegyében íródott, azonban az a cikk, amely egyik laptársunkban, a gróf Haller Gábor szerkesztésében megjelenő Alkotmány című hetilapban veszi kritikai bonckés alá a játékszín- mozgalmat. Szól pedig ez a cikk a. következőképen: — A fővárosnak egy régi színfoltja tűnt el, amikor a budai oldalon lebontották az ifjúkor régi, romantikus emlékeit hirdető öreg színkört. Mi sem természetesebb, minthogy felmerült az ötlet, hogy a fővárosnak legelőkelőbb és legkulturáltabb lakosságú részén uj színházat kell építeni. A fővárosban meg is van az elvi elhatározás és eltökélték, hogy mihelyt az uj színház számára végleges helyet tudnak kijelölni, pályázatot hirdetnek annak felépítésére. Az elgondolás, igen helyesen, az, hogy a vállalkozó a főváros által adandó helyen építse meg a színházat, melyet azután az építő hasznosíthat az előírandó művészi szempontok figyelembevételével A pályázatot eddig csak azért nem irták ki, mert a felvonulási diszút terve miatt, amelyet egy magánember ötletszerűen vetett fel, megakadt minden városrendezési terv a Krisztina-városban már pedig a színházat a főváros szeretné a Horváth-kertben felépíteni, amely beleesnék a tervezett díszfelvonulási út vonalába. — Pályázó azonban lenne bőven. Több pesti színház és tőkecsoport érdeklődött a fővárosnál és jelentette be készségét, hogy hajlandó lenne felépíteni a színházat. Sőt van olyan elgondolás is, hogy a Nemzeti Színház létesítsen Budán új kamara-színházat. —- Ekkor váratlanul mozgalmat indítottak egyesek azzal a jelszóval: „Budaiak építsék fel a budai szinhá- zat.“ A mozgalom élén egy fiatal NÉP-titkár áll, aki valamikor színész volt, de színházi ambíciói nem ele- gíilhették ki es igy akar most visszatérni, ezúttal nem mint állását vesztett. színész, hanem mint a leendő Budai Színkör igazgatója. — A közvéleményben elterjesztették, hogy a budai, színház léte vagy nemléte ettől a Déryné játékszín mozgalomtól függ, mert csak ők építhetik fel a budai színházat, — akiknek jelenleg még egy fillérjük sincs erre a célra. Nemreg a lapok közölték, hogy megalakult, előkelő közéleti férfiak rcszvéteIév_eE mypuzgaíorn elnöki tanárészvényjegyzésekért egy olyan üzleti vállalkozás alapításához, amelynek e! indulásához nem tartották szükséges nek az ő meghívásukat és amelynek jövője legalábbis — kétséges. — Mindezeket el kellett mondanunk azért, mert a jóhiszemű és minden vitán felülállóan nemes szándékú közéleti előkelőségek részvétele az alakítandó társaságban azt a látszatot keltheti, mintha már eldöntött tény volna a Déryné Játékszín bérlő részvénytársaságnak megalakulása, mintha már együtt volna a kétmillió pengő és mintha már egészen bizonyos lenne, hogy a főváros a versenytárgyalási szabályok mellőzésével okvetlenül ennek a társulatnak adná bérbe a színházi koncessziót. 1Ö37. február 5. Havi ötsssász pengőnél nyugdíjaszták Jtűamy Ki és milyen formában aáfjat elégtételt a Temetkezési Intézet választmányának ? csa. — Körülbelül kétszázötven előkelő emberből áll a tanács. Egyáltalán nem becsüljük le ezeknek az előkelő uraknak minden vitán felül álló tisztességes, jó szándékát, de mégis rá kell mutatnunk arra, hogy itt bizonyos fogalomzavarok vannak. — Mindenkinek joga van egy ezután kiírandó pályázatra már előzetesen alakulatot létrehozni, de senkinek nincs joga a közvéleménnyel elhitetni, hogy egy nyilvános versenytárgyalás során, amelyben minden előírandó szociális, gazdasági és főképen kultúrális irányhoz minden pályázónak alkalmazkodnia kell, a főváros már előre lekötné magát egyetlen pályázó mellé. Az alakítandó Déryné Játékszíntársaság (feltéve, ha meg tud alakulni) nem lehet más, mint egyike a pályázóknak. Azért, mert egy ambiciózus, eddig érvényesülni nem tudott, művészi hajlandóságú úr előkelő nevek cégére alatt és egyelőre ismeretlen tőkések pénzével egy bérlőtársulatot akar alakítani, nem lehet ok arra, hogy a közvélemény már előre eldöntse, hogy ki lesz az új budai színház bérlője. — Hir szerint az alapítandó rész vénytársaság részvényjegyzéseinél a titkár úr nem akar szigorúan ragaszkodni a bizottság összeállításakor alkalmazott árja paragrafushoz, mert az az elgondolás, hogy az alapítandó részvénytársaság húszezer darab százpengős részvényt bocsásson ki és e részvényekből vásároljon mindönki, aki akar és aki — tud. A részvények elhelyezésénél komolyan számolnak a bankok és nagyvállalatok fokozott áldozatkészségével. — Meg kell mondanunk őszintén, hogy nem nagyon hiszünk abban, miszerint a tőkések tolongani fognak a — Az Uj Budapest tudósítójától — Az áldatlan Adam y-ü g y mögé az elmúlt napokban pontot tett Szendy polgármester, amikor aláírta a Temetkezési Intézet igazgatójának nyugdíjazására vonatkozó ügyosztályi előterjesztést. Az előterjesztés szerint A d a m y István dr. még néhány hónapig- rendes fizetését fogja húzni, azután ped:g mintegy ötszáz pengő nyugdíjat kap havonkint. Ezzel kapcsolatban aziránt is intézkedett a polgármester, hogy a Temetkezési Intézet személyi ügyeire vonatkozó összes akták a közegészség- ügyi ügyosztályból az elnöki ügyosztályba kerüljenek át. Rosta g ni Achilles dr. főjegyző, aki a polgármester rendelete értelmében ideiglenesen került a közegészség- ügyi ügyosztály vezetöhelyettesi pozíciójából a Temetkezési Intézet igazgatói székébe, minden valószínűség szerint az Intézet, élén marad. Az illetékes tényezőknek ugyanis az az álláspontja, hogy a Temetkezési Intézet élén nincs szükség' üzletemberre, eröskezü és biztos íté- letü közigazgatási szakember minden tekintetben megfelel annak a követelménynek, hogy a főváros évenkint mintegy tizenhatezer temetése rendben folyjon le. A Községi Temetkezési Intézet beszerzéseit a Közszállítási Szabályzat értelmében nyilvános verseny- tárgyaláson szerzi be, ennek folytán a beszerzéseknél sincs szükség azokra az üzleti szempontokra, amelyek például a Községi Élelmiszerüzem igazgatói pozíciójában nélkülözhetetlenek. A közegészségügyi ügyosztály vezető- helyettese jelenleg vitéz Bárány László dr. tanácsjegyzö, aki az ügyosztályi munkásságának egy részét Rosta- g n i v a 1 megosztott hatáskörben eddig is revideálta. Kétségtelennek tetszik, hogy Rostagni üzemigazgatói kinevezése után a megüresedett főjegyzői pozíció vitéz Bárány Lászlót fogja megilletni. A Temetkezési Intézet választmánya körül egyébként minden csendes. Egyelőre — legalább a látszat szerint — a választmány megelégszik azzal az elégtétellel, hogy A d a m y dr. ügyvédje kijelentette, miszerint bejelentése kizárólag- az eg-yik váia.sz-tr^'Sr.-'r.' i p errp — . akire vonatkozólag az összeférhetetlenségi bejelentést a választmány egyhangú szavazattal utasította vissza — vonatkoznak és nem az egész választmány közszállítási politikájára. Ezt az elégtételt a magunk részéről t ú 1 s zérón y n e k tartjuk az üzemi választmány tagjai számára. Az üzemi választmány tagjait az önkormányzat küldte ki, elégtétel az üzemi választmány tagjai számára csak az önkormányzat részéröl adható. Vagy a független bíróság előtt! Elhallgatással, mellébeszéléssel, megelégedett vállvere- getéssel ezt a problémát nem lehet elintézni, igen tisztelt választmányi tag- urak ! 30.000 munkás élete — számokban <s> Összefoglalták a főváros munkásaira vonatkozó rendelkezéseket — Az Uj Budapest tudósítójától — Ismeretes, hogy a főváros, mint az oi'szág legnagyobb munkaadója, az intézményeinél foglalkoztatott mintegy 30,000 munkás érdekében olyan jóléti és munkásvédelmi intézményeket valósított meg, amelyek ezeknek a munkásoknak helyzetét nagy általánosságban a máshol alkalmazottak fölé emelik. Régóta napirenden van az a kívánság, hogy a főváros munkásaira vonatkozó rendelkezései, munkásvédelmi in- tékedései és munkásjóléti berendezései összefoglalása közreadassék. Szendy polgármester méltányolva ezt a kívánságot, elrendelte a székesfővárosnál alkalmazott munkásokra vonatkozó szabályozások, jóléti intézmények, statisztikai adatok feldolgozását és könyvalakban való kiadását. A polgármester célja ezzel egyrészt az volt, hogy a székesfőváros illetékes szervei előtt az eddigi helyzetet feltárva, módot nyújtson arra, hogy további rendelkezéseket valósíthassanak meg a munkások javára, másrészt követendő példaként nyilvánosságra hozza azokat a jelentős, korszerű intézkedéseket és berendezkedéseket, amelyeket a főváros mint munkaadó munkásainak érdekében már eddig is megvalósított. A könyvet nagy alapossággal, körültekintéssel, a munkások iránt megértéssel a polgármesteri XII. ügyosztály, névszerint Szentmi klósi József dr. főjegyző, Reminiczky Lajos és K o- renchy László dr. tanácsjegyzök állították össze.
