Uj Budapest, 1938 (16. évfolyam, 1-48. szám)
1938-10-22 / 41-42. szám
Budapest, 1938. október 22. XVI. évfolyam 41—42. szám. UJ BUDAPEST bJ *-3 *3 CD ro 05 c+ *4 Szendy negyedik költségvetés« A ß családapa Amikor az elmúlt esztendőben a folyó évi költségvetés tárgyalása kap vsán méltattuk Szendy polgármester költségvetési expozéját, Cháteau- briand-nak a hires Napoleon-memoá- rok írójának lelkesült szavait applikáltuk: Igen, ő valóban a cselekvés költője volt! A cselekvés költőjéül, a férfias energia, a szüntelenül cdkotni- vágyás példaképéül jellemeztük Szendy t, akinek jókedvű optimizmusát az 1939-es költségvetés összeállítása alkalmával alaposan lehcrvasztották a nem emelkedő bevételek és a mellőzhetetlen kiadások. Még a mai izgalmas időkben is, amikor mindenki az újságok külpolitikai híreit lesi és minden vágy, minden akarat az elszakított Felvidék felé sóhajtozik, feltűnést kelt a polgármesteri' expozé nyíltsága, becsületes komolysága, érett gazdasági, pénzügyi és városgazdasági szemlélete. A körülmények sziszifuszi súlya alatt a cselekvés költője szögre akasztja színes álmait, ragyogó terveit félreteszi, hogy egy időre azt a felelősséget helyezze előtérbe, amelyet törvénykönyvünk a legnagyobb mértékű felelősségnek: a jó családapa gondosságának nevez. Valóban úgy tűnt fel nekünk Szendy Károly, midőn költségvetési beszédéi a pénzügyi bizottságban végig \ hallgattuk, mint a jó családapa, aki vigyáz arra, hogy gyermekei és jószágai biztos fedél alatt legyenek a közelgő vihar előtt. Személyesen, győződik meg arról, működik-e, rendben van-e a villámhárító és felügyel, hogy az orkán ne verje be az ablakokat. A jó családapa, Budapest atyja, Szendy Károly törődik vele, hogy mennyi pénz van a budapesti, polgár zsebében, mit tud abból a köz javára áldozni anélkül, hogy a saját személyes szükségletei látnák a kárát. Ha nem is tudja biztosítani, hogy minden budapesti polgárnak vasárnap tyúk jöjjön a fazékjában, becsületesen és komolyan, energikusan és okosan törekszik arra, hogy mindenkinek meglegyen a karéj kenyere. Az Idő változik és mi is változunk az Idővel. A halhatatlan értékű római axióma ma aktuálisabb, mint valaha! Az az igazi férfi, az a bölcs ember, aki a szükségletekhez képest alkalmazkodni tud az idők forgásához. Lecsillapít bennünket a tudat és Budapest minden polgárát meg kell, hogy nyugtassa a jó családapának az a gondos sága, amely Szendy Károly negyedik költségvetésében élesen és határozottan megmutatkozik. A változó idők és változó emberek nehéz esztendeiben, a legfontosabb hogy a biztonság érzetével ajándékoz meg mind annyiunk cd Szendy Károly! Az 1939-es költségvetés, amelyet a feszült külpolitikai helyzet, miatt igen mérsékelt érdeklődéssel tárgyal a főváros pénzügyi bizottsága, Szendy Károly polgármester negyedik költségvetése. Ezen a helyen is különleges elismeréssel nyilatkozom nemcsak a Keresztény Községi Párt, de — azt hiszem — a törvényhatósági bizottság, minden pártja nevében is Szendy Károlyról. Szendy expozéját, a jövő esztendei költségvetés anyagát, annak összeállítását és érdemi részét minden vonatkozásban az az őszinteség és nyíltság hatja át, amely polgár- mesterünknek annyira jellegzetes vonása. A költségvetés kérdése az egyensúly kérdése. Ez az egyszerű tétel azonban nem is olyan egyszerű. Esz- tendőről-esztendőre nehezebb munka úgy a polgármester, mint a közgyűlési pártok részéről a de’ficit eliminálása. Az elmúlt esztendei költségvetési tárgyalás során tízmillió pengős deficitet kellett kiegyensúlyozni, ami — valljuk be őszintén -— nagyon, nehezen sikerült! Azóta azonban megint emelkedtek a kötelezettségek, sőt, több új kötelezettség is hárul a fővárosra. Ezzel szemben a bevételek nem emelkedtek, és*-az a lehetőség áll előttünk, hogy a deficit eltüntetésére nincsen más mód, mint esetleg az üzemi tarifák, vagy az adók emelése. Két ségtelen azonban, hogy újabb megterhelést a főváros lakossága nem tud elviselni anélkül, hogy esetleg adófizető készségében össze ne roppanjon. A pénzügyi bizottság költségvetési vitájából megállapítható, hogy abban, miszerint újabb terhet a budapesti polgárság vállaira rakni nem lehet — de mindamellett a költségvetést egyensúlyba kell hozni — minden párt egyetért. Ez az oka annak, hogy aki új lüktetést, nagyobb erőt, fellendülést, vár a költségvetéstől, nem találja azokat. Évről-évre visszatér Petrovácz Gyula találó és okos megállapítása, hogy a főváros költségelőirányzata: csontvázköltségvetés. Mi a csontváz-költségvetés lényege? Bármennyire szeretnénk a polgárság- részére több életlehetőséget, több munkaalkalmat biztosítani a költség- vetésben, nem áll módunkban. Kötött lehetőségek között mozgunk. Megvannak a bevételek, de viszont megvannak azok az évről-évre visszatérő biztos kiadásaink, amelyek elől kitérni nem lehet. Mi a végeredmény? A dologi kiadáIrta: Müller Antal sokat kell csökkenteni, azokat a tételeket, amelyek munkaalkalmat nyújtanak. Szendy Károlyban nagyrabecsülöm az alkotnivágyást, megkísérlését mindennek az új alkotások érdekében, de sajnos, sokszor az ő akaratán kívülálló okokon hiúsulnak meg az alkotások. Azt mondotta a polgármester az expozéjában, hogy sok közmunkát kellett mellőzni. Ez a mondat nemcsak bennem, de a törvényhatósági bizottság minden egyes tagjában, mondhatnám: a milliós Budapest minden lakosában fájó érzést keltett. A főváros az adófizető polgárságnak a kis kereseti lehetőségen keresztül nem tudja visszafizetni azokat a pengőket, amelyeket a polgár a közületnek befizet. Sajnos, nemcsak a közmunkákat kellett mellőzni, a polgármester sok kulturális feladatot is kénytelen elhalasztani, mert nincs pénz! A polgármester azt is mondotta expozéjában, hogy alig van a költségvetésnek rugalmassága. Már pedig azok, akik reálisan gondolkoznak, jól tudják, hogy itt egy esztendőre, vagyis 1939. év végéig állapítják meg a bevételeket és kiadásokat. Tizenkét hónap olyan hosszú idő egy ekkora kö- zületnek, mint a főváros, az életében, sok, annyi előre nem látott lehetőség adódik, amely a költségvetést nagyon befolyásolja. Főleg akkor, ha annak nincsen rugalmassága: nincsenek benne olyan lehetőségek, amelyek révén talán egy szükségesebb kiadást fedezni lehet. így állnak elő természetszerűen azok a póthitelek, amelyek nélkül Szendy Károly a jövő évben nem is tud kormányozni. Ha a költségvetés pzámszerűségét vizsgálom, megállapítom, hogy a köz- igazgatási és üzemi költségvetés együttes 382 millió pengőjéből 147 millió pengő kerül vissza a közgazda- sági élet vérkeringésébe, beszerzésre, újítások, beruházások címén és egyéb címeken. Ez tekintélyes összeg. A közmunkákat csökkentenünk kellett, de így is tekintélyes összeg áll majd rendelkezésünkre, amely felett diszponálhatunk. Fontos, hogy a 147 millió pengőt lehetőség szerint úgy ossza szét a főváros, hogy minél több ember részesedjék belőle. Az üzemeknél, de részben a köz- igazgatásnál is privilegizált városi szállítók vannak, akik szinte hit- bizományként élvezik a közszálítá- sok előnyeit. Szeretném, ha a közigazgatási munkák kiadásában, de főleg az üzemi munkák kiadásában valami felfrissítés történnék, ha nemcsak a meggyökeresedett. talán jobb összeköttetésekkel rendelkező cégeknek adnának közmunkát és közszállitást. Ha valahol, éppen a közmunkáknál és a közszállításoknál kell érvényesíteni a szociális szempontokat: támogatni a keresztény kisiparosságot! A főváros költségvetésiét \szociális szellemnek kell áthatnia! És ha valaki tárgyilagosan bírálja a költségvetést, akkor meg kel] állapítania, hogy Szendy Károly negyedik költségvetésében kidomborodik a szociális elv. Szociálpolitikára 4—5 milliót adunk a jövő évben, az ínségeseknek pedig 8.4 millió pengőt. Jobban szeretném ezt a 8.4 millió pengőt nem ebben a szomorú és mindenkire lealázó segítésben adni, szeretném, ha munkaalkalmakat tudnánk biztosítani minden munkaképes embernek. Ez az emberi méltóságnak is sokkal jobban megfelel. Végeredményben megállapítom a pénzügyi bizottság által már letárgyalt költségvetésről, hogy a legtöbbet nyújtja, amit az adók felemelése vagy a közszolgáltatások megdrágítása nélkül nyújtani lehetett, Szendy polgármester — mint mindig — ez alkalommal is a maximumát munkálta ki az adottságoknak és a lehetőségeknek. Dicséret és hála illeti őt ezért a törvényhatósági bizottság minden pártja, de a főváros minden rendű és rangú polgára részéről is. Jól tudom: a költségvetési előirányzatnak nemcsak elkészítése tartozik a legnehezebb feladatok közé, a törvényhatósági bizottság és a kormányhatóság által elfogadott költségvetés végrehajtása sem gyerekjáték. Polgármesterünk megfelelő eréllyel, expe- ditiv képességgel és jószándékkal igyekszik a költségvetési keretek között a közgyűlés azon egyöntetű akaratának, hogy mennél több közmunka révén mennél több pénz follyon visz- sza az adófizető polgárok pénzéből az adófizető polgárokhoz — eleget tenni. Ebben a vonatkozásban nincsen is semmi hiba! Baj csak cikkor lenne, ha a polgármester által józanul és reálisan előirányzott költségvetési tételek abban a mértékben sem folynának be, ahogy azt a pénzügyi ügyosztály komoly mérlegelés alapján kiszámította. Ebben — és csakis ebben az esetben! — rugalmas a költségvetés, nem fogunk tovább takarózni, mint ameddig a paplanunk ér.
