Uj Budapest, 1938 (16. évfolyam, 1-48. szám)
1938-10-08 / 39-40. szám
XVI. évfolyam 39—40. szám. Budapest, 1938. október 8. UJ BUDAPEST ElOflzelétl Arak: £|jie»x ftvre.................................................. 30 pengő <?>£1 évre ......................................................... 13 pengő Eg ye* izém Ara oo fillér FELELŐS SZEKKESK rO : O O B V A NO OR D« Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IV., Kaas Ivor-uica O. Telefon: 1^828^23. Postalakarékp. csekkszámla 30.013. úsm A sx'ác'ás Ufa A pattanásig feszült külpolitikai helyzet természetszer ven bizonyos mértékű élelmiszer-pánikot idézett elő és a többé vagy kevésbbé gazdag budapesti háztartások igyekeztek ellátni magukat élelmiszerekkel: elsősorban zsírral és cukorral. A zsírt illetően a polgármesternek a közigazgatási bizottsághoz intézett szeptember havi jelentése állapítja meg, hogy a közönség nyugtalansága idézte elő a pillanatnyi hiányt, ami maga után vonta a fehér-áruk árának emelkedését. A Községi Élelm iszerű rusitó Üzem sertés- vágásait a maximumra fokozta, hogy termelésével a megnövekedett keresletet ki tudja elégíteni, egyben az addig a kilogrammonként 184 fillérért árusított zsír árát 180 fillérre szállította le. Megállapítja a polgármester, hogy a zsír és szalonna iránti vásárlási láz már teljesen alábbhagyott, aminek következményeképpen az árak lassú lemorzsolódása várható. A polgármesteri jelentéssel egyidejűén, került nyilvánosságra a budapesti ügyészség jelentése, amely szerint Weisz Izidor zsír- és szalonna nagykereskedőt zsírdrágítás és lánckereskedés miatt letartóztatták, egyben az árellenőrzés országos kormánybiztosának feljelentése alapján árdrágítás miatt tizenpt hentes és három nagyvágó ellen folyamatba tették a bűnvádi eljárást. Az elkövetett árdrágítás megállapítása tekintetében a nyomozások az egész vonalon folyamatban vannak és hivatalos jelentés szerint a nyomozó közegek tovább folytatják a naponkénti árvizsgáló razziákat. Hogy a hatóságok mennyire megteszik kötelességüket a zsírpánik leküzdésére, bizonyítja az az intézkedés is, amely szerint a fővárosi üzem és a nagy termelő szövetkezetek kilogrammonként egy pengő 70-es árfolyamra nyomták vissza a zsír árát. Amikor erről beszámolunk, lehetetlen meg nem találni a kapcsolatot a hentesek és mészárosok egyesített ipartestületének kisipari és áltruisztikus jelszavakkal dobálózó, a közérdek mezébe öltöztetett üzemellenes tendenciája és a községi üzemeknek és a nagy termelő szövetkezeteknek a komoly baj esetén fellépett zsírpánik kapcsán tett erélyes és válóban, áltruisztikus intézkedései között. Weisz Izidor már ül, egész sereg társa ellen folyik az eljárás, ugyanakkor az áltruisztikus fővárosi üzem fokozott erővel kénytelen küzdeni a zavarosban halászó, máról- holnapra meggazdagodni akaró kis, de főleg nagyiparosok ellen. Ha szükség volt komoly üzemi politikára, akkor most van, mert bebizonyult, hegy az éberantalok, kochgyu- lák és vasimrék üzemellenes szájtépése mögött ott leselkedik a szőrös kéz: a weiszizidorok lelkiismeretlen falánksága és cinikus mohósága. A rendkívüli kiadások mennyíségélől függ tulajdonképpen a költségvetés egyensúlya — Mit kell szorgosan felülvizsgálni a költségvetési tervezetben ?- Inkább adó-emelést. mint folyton új kölcsönöket! Irta: Szőke Gyula dr. A polgármester benyújtotta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely megint deficitmentesnek mutatkozik. A mai hirtelen változó időben nehéz költségvetést csinálni és ha a polgármester normális viszonyok figyelembevétele mellett ezt a költségvetést összeállította, úgy feltétlenül tiszteletreméltó szándék, erős elhatározás, komoly akarat és kitartó munkára való törekvés van benne a főváros gazdasági ügyeinek az ellátására. A költségvetés deficitmentes. Ha valaki azt hiszi, hogy ez a mi politikai életünkben bűvös szó annyit jelent; bogy a főváros jövő évi gazdálkodása nem jár több kiadással, mint bevétellel: akkor téved. Ha valaki azt hiszi, hogy ezek szerint a jövő évi gazdálkodás előkészítése nem szabályszerű, akkor is téved. De éppenngy téved bárki is, ha azt hiszi, hogy az egyensúlyban lévő költségvetés okvetlenül létérdeke az autonómiai gazdálkodásnak. Voltaképen a költségvetés egyensúlya a mostani viszonyok között elsősorban attól függ, hogy a rendes bevételek és kiadások helyes előirányozása mellett mennyi rendkívüli kiadást kell teljesíteni és mennyi beruházást kívánunk fogatta- tositani egyrészt, másrészt mennyi bevételre, vagy mondjuk igy, mennyi bevételi kiesésre lehet számítani. És ha a költségvetés bevételi oldalát tekintjük, általában nem indokolatlan sem a községi háztartásban, sem az üzemeknél a felvett összeg, mert az megfelel nagy általánosságban a tapasztalatoknak, ámbár bizonyos optimizmus feltétlenül kifejezésre jutott a bevételek összeállításánál. És ha elismerjük, hogy bizonyos nagy bizakodásra van szükség, talán mégsem lehet helyes a bizakodás legnagyobb fokát kifejezésre juttatni a bevételek évszámításában. Különösen figyelembe kell venni, hogy mindig adódnak kiadások, amelyek nem minősíthetők beruházásnak, és amelyek a költségvetésben nem szerepelnek és nem férnek bele az előre nem látott kiadások körébe. És ha a bevételek számításánál a legszélsőbb határig elmentünk, csak új hitel igénybevételével tudjuk ezeket a kiadásokat fedezni. A polgármester az előterjesztésben megállapította, hogy újabb terhet a polgárság vállaira rakni már nem lehet. Akkor pedig legcélszerűbb volna nem a bevételek maximumát figyelembe venni, mert bizony nem kell nagyon nagy jósnak lenni, hogy egyes- üzemeknél a jövendő bevételek alig érhetik el a tervezett magasságot és már igy is a törvény rendelkezéseinek tág magyarázata mellett lehet azt mondani, hogy az arra vonatkozó költségvetés megfelel az előírásnak. A kiadások részben emelkedtek valamit, részben csökkentek, de a kép, amelyet belőle kiolvashatunk: nem olyan praktikus, amelyért lelkesedhetnénk. Igaz, hogy van benne szó beruházásokról is. De az is igaz, hogy ugyanekkor sok minden hiányzik belőle, amelynek inkább benne kellene lennie és inkább szükséges volna, ,raint ami felvétetett. Sokan azt mondják, hogy nincs igazam, mikor a főváros szépítésére kiadott nehéz ezreseket kifogásolom, mert munkát kell adni azoknak a foglalkozási ágaknak is, amelyek ily irányú termelésre hivatottak.Hát igen!De egyrészt akkor legyen a,z valóban szépítés, másrészt legyen okosan kérész tülvive. De ezenkívül egész nyíltan meg kell mondanom, hogy a szépítést feltétlenül megelőzi a szükségesség és nem merném azt állítani, hogy valamennyi könnyet is letörölt az, hogy egy éppen nem jó szobrot elhelyeztek a főváros utcáin, vagy mert sürgősen újabb parkokat, vagy valahol, amerre a madár is alig jár, aszfaltos utat stb. létesítettek. Előbb a közigazgatás és az üzemek rendes kiadásait kell alaposan felülvizsgálni! Sok a panasz, hogy az alkalmazottak nem dolgoznak eleget és sok ügy kellő időben nem intézhetik el. Ezek a panaszok nem mindig helytállók-, sőt gyakran nem. A rendkívüli ügyek, amelyek egy- egy ügyosztályt soronkívül igénybevesznek, sok jó ügy elintézését akadályozzák. így az állampolgársági és illetőségi bizonyítványok ügye bizony hosszú hónapokon át szinte teljesen akadályozta az egyéb kívánságok elintézését. A katonai ügyek szintien teljesen lefoglalták az ügyosztály egész munkaerejét. A légoltalmi és légvédelmi kérdések elintézése szintén próbára teszi az erre hivatottak munkakészsé- gét. Ezzel szemben azonban sok más helyen látunk gyakran éles hiányokat. Kell, hogy a közalkalmazottak között fennálló meleg együttérzés mellett a kötielességteljesités számonkérése is olyan ható tényező legyen ,amely 'fe- gyelmileg is képes legyen a kötelességet kevésbé teljesítő embert a lelkiismeretes munkára szorítani. Ebben az esetben nem lesz szükség a folytonos létszámszaporításra és az ekként felszabaduló kiadásokat lehetséges más közérdekű célokra vagy fizetésjavításra fordítani. El kell tűnnie az indokolatlan rövid munkaidőnek, továbbá a külön jutalmazásoknak, segélyezéseknek, sonkapénzeknek, és egyéb illetéktelen és nem igazolható juttatásnak, amelyek szintén nagy tételt alkotnak a költség- vetésben. A polgármester nagyon helyesen megtette az előterjesztést a kisebb üzemek alkalmazottainak is a Segitő- alap működésébe való bekapcsolása iránt, Ennek a költségeit a jövő évi költségvetésbe már be kell illeszteni. Felül kell vizsgálni az útépítési kiadásokat. Van sok munka halaszthatatlan, de sok terv is van, amely várhat. Nem lesz nagy baj, ha a cement- és aszfalt-kartell egy kicsit pihen. Felül kell vizsgálni a tanügyi kiadásokat. Legyen mindenütt gondoskodás a népoktatásról, ha nem fényűző módon is történik az ellátás, amire különben sincs szükség. De várjanak- azok az elgondolások és kísérletek, vagy csökkenjenek azok a kötelezettség nélkül való tanügyi vállalkozások, amelyek talán-talán hasznosak, de semmiesetre sem szükségesek. Felülvizsgálandó közélelmezésünk egész rendszere, amely a múlt hetek izgalmában nem tudta megtalálni teljesen azt- az erélyt, amelyre pedig szükség lett volna az árdrágítás megakadályozására. Felül kell vizsgálni a szociális gazdálkodást. Mert ha igyekKölíségveíési kérdőjelek
