Uj Budapest, 1938 (16. évfolyam, 1-48. szám)
1938-01-22 / 3. szám
Í988. január 22. *£**&&*, *msm Hagyja abba a légvárak ópitését a Fővárosi Közmunkák Tanácsa! irta^: Szőke üyula tír Valamikor a főváros szépítése volt a feladata és tagadhatatlan, sokat alkotott, ámbár nem mindig a főváros élete érdekében és nem mindig gyakorlati tervek alapján jövőt is szolgáló elgondolással. Most a hatásköre kiterjed a főváros környékére is és nemcsak a szépítés, hanem az okszerű kiépítés is a feladata körébe utaltatott, legalább részben. Tervek vannak bőven! iSzinte mindenki a feladatának tekinti ma, hogy terveket készítsen, sem azt nem nézve, hogy ki fizeti, sem azt, hogy miből. A kormányt és a fővárost, de a vidéki közületeket is szinte elárasztják az elgondolások özönével és újabb szabálynak látszik, hogy minél kevesebb a pénz, annál több és drágább kigondolásokat kell a köz elé tárni. Tagadhatatlan, hogy ebben a közmunkatanács vezet. Pedig a közmunkatanács már nem tartozik azok közé a kigondolók közé, akik felelősség nélkül rohamozhatják meg a közületeket, vagy akik a munkanélküliség kö zepette erővel csinálnak maguknak elfoglaltságot, mert nem kell számolni azzal, hogy ki viszi keresztül és miből azokat a nagyszerű elgondolásokat, amelyekkel a közvéleményt izgatják. Mert tagadhatatlan, hogy igen-igen nagy mértékben izgató dolog az, hogy milliókat és tízmilliókat, sőt száz milliókat kívánó terveket röpítenek a levegőbe, amikor a nép széles rétegei nem tudják, miből élnek holnap, sőt munka híjján a ma legelemibb szükségleteit sem képesek kielégíteni. Ámde azt mondják a pénzhatalmasságok és valódi, vagy gyakran mondvacsinált szakértők, hogy ne legyünk kishitüek, mert a gazdasági helyzet javult, nekünk is munkákat, elsősorban közmunkákat kell biztosítani, a mélyponton túl vagyunk, föltétien emelkedés várható és a gazdasági élet versenyében nem szabad lemaradnunk. Mások azt mondják, hogy szegények mindig voltak, vannak és lesznek és a fejlődés nem állhat meg azért, mert a szegényekkel számolni kell. Megint mások éppen a munka- alkalmak teremtésére akarnak fényűző közmunkát teremteni, ha már nem találnak hasznothajtó beruházásokra alkalmat. Hát igen, igen! Magánosoknak szabad a levegőben járni, egyeseknek szabad terveket kovácsolni, felelősség nélkül lehet elképzeléseket papírra vetni, de a hatalom birtokosainak a földön kell járni, optimista lélekkel ugyan, de gyakorlati munkát kell folytatni, az élet terveit készíteni, a jelen és jövő gazdasági lehetőségeit számításba venni és gyakorlatilag a jövőben is beválható, alaposan átgondolt tervek kiviteléhez hozzáfogni. A város szépítéséhez nem járul hozzá, hogy bármely magán, vagy középítkezésre, elképzelt lehetetlen formájú házra kiadják az építési engedélyt és ezzel a főváros legrégibb részeinek szépségét évtizedekre tönkreteszik. A városfejlesztést nem szolgálja az, hogy bárhova kiadják az építési engedélyt, .anélkül, hogy azon városrésznek a városiasításra szolgáló előfeltételei már meg vannak teremtve. Nem közérdek, hogy a közművekkel már ellátott városrészek beépítése, vagy újraépítése elhanyagol- tassék és ezzel a közművek fenntartása éppen annak oknélküli kiterjesztése útján megtöbbszöröztessék. Miért sürgetjük a városrendezési és fejlesztési terveket itt is, ott is hiába? De most szinte megfogtak azzal a kérdéssel, hogy hát akkor miért kifogásoljuk a közmunkatanács grandiózus elképzeléseit, amely a Vigadó- térből“ „velencei Szent Márk-teret“, a szépen kiépített dunaparti részletből fejedelmi korzót, a Károly-körútból fórumot, a belső Szent István-város egy részéből parkot és a rendesen felépített belvárosi házak helyén sugárutakat, valamint a csak most megépített, és pedig jól épített házak helyébe nagy kivezető utakat kíván építeni. Ha az ember csak terveket kíván, ime a tervek megvannak, amint hogy a Madách imre-sugárút épül már az ő felhőkarcolóival és egyrészt az államkincstár helyzete rendkívüli módon javul, másrészt a főváros hitele szinte kimeríthetetlen és a külföld mindig rendelkezésünkre áll. Ha felületesen nézzük a dolgokat és a 'fantáziában élünk, talán nem i^ szabadna szólani, mert sokan az optimizmust egészen a levegőben járásig tudják fejleszteni. De ha a földön járva észrevesszük a nehezen élő lakosság millióit, meglátjuk a nap-nap után folyó árveréseket, ha elvonulnak előttünk az ingyenebédért ácsorgók ezrei és olvassuk a szegényházba kívánkozó, valamikor jobb napokat látott volt adófizető polgárokat, meg kell torpannunk a tervek és azok költségeinek nagysága előtt és meg kell értenünk, hogy: ne tovább! De ezt mondatja velünk a tekintélytisztelet is, mert azt látjuk, hogy minél több fényűző palota, korzó, a lakások helyén park, a műhelyek és üzletek helyén melegedő és ingyenebédoszto- gató helyiség keletkezik, annál ke- vésbbé van megelégedve az önérzetes és munkájából élni akaró polgárság, annál kevésbébé ismeri el a vezetés helyességét, mert mi nem akarunk egészen a „panem et circenses“ korába jutni, hanem megelégedett, munkájá ból élő társadalmat és a jövedelméből adót fizető polgárságot akarunk az állam alapkövének és fenntartójának megtenni és biztosítani. Nehéz ezreket fizettünk a fórum terveiért, holott tudjuk azt, hogy gazdaságos számítás mellett annak a keresztülvitele évtizedekig nem lehetséges. A Nemzeti Színháznak megvan a telke, amelyet a jólelkű adakozó erre a célra örök időkre ingyen adott, mégis milliókért akarunk lakóházak lerombolásával új telket szerezni, mert a Nemzeti Színház közönsége talán nem is tudja az előadást úgy élvezni, ha az a Józsefvárosban játszódik le a szeme előtt, nem pedig a Szent lstván-városban, körülvéve korcsmáktól és mulatóhelyektől a két nagy templom között. A Vigadó-tér egyik jellegzetes helye a régi székes- . fővárosnak, de sokkal jobban esik az idegeiknek, ha a velencei Szent Márk- teret itt helyben megkapjuk milliós áldozattal és nem kell Oaszországba utazni, hogy azt láthassuk. A régi jó világban teli zsebbel sétálhattunk a korzón, de most az üres zsebek már nem férnek ott el, ki kell azt bővíteni megint csak kölcsönpénzből! A hajókémények a nagy közlekedéssel annakidején nem füstöltek az orrunk alá, de a kereskedelmi forgalom a régi jó békevilágban jövedelmet hajtott. Most nem bírjuk a füstöt és ha már kereskedelem és jövedelem nincs, füst se legyen, megint kölcsön pénzből. Még ma sem számolták el ennek a dunaparti rendezésnek és villamosáthelyezésnek a költségeit, de itt vannak az új tervek és annak megint csak a korzóra vonatkozó része sürgős: akár nagy kamatfizetésü idegen pénzzel is. Vívóink és egyéb sportűzőink egész világraszóló hírnevet szereztek, elismerjük, gyakran kezdetleges sporthelyiségekben tanulva. Ma özönével kell a különböző csarnokokat és egyéb épületeket a sport oltárán feláldozni, megint a közület eladósításával. Hőforrásaink évtizedek óta folynak el a Dunába, de azért áldozatok árán is új fúrásokat kell végezni és új forrásokat kell feltárni. Újabb és újabb terveket készítünk a különböző gyógyszállók és csarnokok számára, de azt még nem tudtuk elérni, hogy a meglévőkben a gyógy- jelleget biztosítsuk. Még nem jutottunk elhatározásra, hogy a Tabánból a kisajátítás következtében száműzött keresztény őslakosságtól elvett telkeket a kisajátítási jog szellemének megfelelő módon a köz javára hasznosítsuk, már szedjük el az óbudai kisemberek telkeit, hogy ezzel is szaporítsuk ^ proletárok tömegét. Pedig A Dj szürhetaxik Budapesten! — 110 legmodernebb, 8-hengeres MÁVA6-FORD uj inagyfaxi kerül rövidesen forgalomba! Alig drágább, minta kis- taxi, mert az első kilométer viteldija egyező és a további félkilométereknél csak 5 fillér a különbözet. Vegye igénybe! ü db iát anttíivn! r U e 1 e f o n : 22-22-22 nem közömbös reánk nézve, hogy kik a fővárosban a háztulajdonosok és a főváros polgársága meg tudja-c menteni az ő kis telkeit, házait, ipar-üzleteit, amelyek az odakötöttség mellett az ö polgári mivoltát biztosítják, vagy pedig a kisajátítás útján kapott pénzek felélődnek és a polgárság az ő polgári méltóságának a nagy fényűző városban való elvesztését siratja. Ne folytassuk. Se a légben járó tervek kovácsolását, se az adósságok szaporítását, se a közterhek emelését, se a megélhetés nehezítését, se a polgárság száműzését, se az adófizetők számának csökkentését. És ha az idejövő idegenek talán nem lesznek itt mindennel megelégedve, ha talán gazdagabb nemzet többet tudna csinálni, ha talán kritikák is hangzanak el, de gyakorlati meglátás mellett nem fogják reánk azt mondani, hogy „fenn az ernyő, nincsen kas“. ÓRÁT ANKI-tól Oki. órás. — Javításban sok évi külföldi gyakorlat. — Óraraktár. Budapest, IV,Váci-utca 36 Duna-utcai oldal. E szelvény 10% engedményre jogosít A régi tipusu pianino elfedte a zongorázót! MUSICA zongoragyár szenzációs uj tipusu KIS PIANINO JA mintlösszB 96 i. nianasi A modern lakás hangszere! 7 oktáv, teljes hangerösség. Gyári uj hangszer ára P 875 ab Budapest Rendkívüli fizetési könnyítések 1 Tekintse meg kirakatunkat! Eladási termek : Budapest VII., Erzsébet-kőrút 43. (Royal Apollónál) Telefon : 14 50-63.