Uj Budapest, 1937 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1937-10-16 / 41. szám

4 A budapesti református egyház* községek határrendezését jelenti be a polgármesternek az egyházmegye ——---------------------------------------------------------------­Tasnádi Nagy András és Szabó Imre az egyházmegye elnöksége nevében részletes memorandummal fordult a polgármesterhez — Az Ej Budapest tudósítójától — A Budapesti Református Egyházme­gye elnöksége és a Budapesti reformá­tus egyházközségek elnöki tanácsa Tasnády hl agy András egyházmegyei gondnok és Szabó Imre esperes aláírá­sával kérelmet terjesztett elő a polgár- mesterhez a jövő évi költségvetés tár­gyalása alkalmából. Az egyházmegye kérése az 1868 :LITI. te.-re támaszko- dik; de a fővárosnak nemes bőkezűség­gel gyakorolt kegyuraságában is biza­kodnak törvényes jogcímükön felül a budapesti reformátusok. A polgármeserhez eljuttatott felirat szerint 1938. január hó 1-én életbe lép a budapesti református egyházközsé­gek új határrendezési szabályzata, amely a 130.000 budapesti református egyháztagot tizennyolc egyházközségbe oszlatja el. Uj egyházközség létesül a külső Józsefvárosban, a Mária Valéria- telepen. a Pasaréten és második lel- készi állást szerveznek a Fasorban. Természetes, hogy7 ez a rendezés nagy terheket ró az egyházra. Az új egyházközségek parancsolóan szükséges létesítését azonban csak akkor ■— Az Ej Budapest tudósítójától — A Keresztény Tanügyi Bizottság el­nöki tanácsa hétfőn tartotta meg ok­tóber havi ülését, amelyen Bednárz Róbert prelátus mutatott rá azokra az okokra, amelyek szükségessé teszik az erőteljesebb szervezkedést s az egyes kerületek intenzivebb munkáját, K á r- p á t i Ottó polgáriskolai igazgató, Bednárz Róbertét köszöntötte me­leg szavakkal, akiben az igazságos ügyek szószólóját látja s aki nemcsak szavakkal; hanem tettekkel segiti azo­kat, akik a keresztény és nemzeti esz­me harcosai. Lenkei Lehel közép­iskolai igazgató lendületes beszédében szintén az erőteljesebb szervezkedés szükségességét tette szóvá; hogy a bal­oldal szélsőséges agilitását csökkent­hessük. Urbányi C. József felügyelő igazgató, a harcos keresztény szellemet hirdette s igy tehát azokra nincs szük­ségünk — úgymond, —1 akik mindig a megalkuvás terére lépnek. Pirov- s z k y Lajos polgári iskolai igazgató, sajnálatosnak tartja egy konkrét eset­ből kifolyóan; hogy vétnek a párthüség ellen. Hasonló értelemben szólal fel Novák András titkár is. Dr. Gön­dör Sándor, Párkányi Norbert, tudják megvalósítani a budapesti refor­mátusok, ha a főváros a budapesti re­formátus egyházmegye részére a költ­ségvetésben megállapított rendes és rendkívüli segélyösszegeit — ezidő- szerint felekezeti rendes segély címén évi 107.800 pengőt, rendkívüli segélyek címén évi 90—100.000 pengőt kapnak a budapesti reformátusok — a szük­séghez képes felemeli, mint ahogy az újonnan évről-évre létesült kegyúri plébániákat felkarolja és az egész ró­mai katolikus lelkészi és hitoktatói kart a főváros nyugdíjintézetébe idő­közben felvette és a római katolikus templomi kórusok között hármat akko­ra összeggel támogat, mint amekkora az egész rendes református hitfeleke­zeti segély. Végeredményben a budapesti refor­mátus egyházmegye a felekezeti rendes és rendkívüli összegének az 1931. évi nívóra való felemelését kéri, amikor is a felekezeti rendes segély címén 120.000 pengőt, felekezeti rendkívüli segély cí­men 130.000 pengőt kapott a budapesti református egyház. A református ének­karok részére a római katolikus egy­Schall er Sándomé; Samay Ödön; Reisch 1-R é w Sándor stb. felszóla­lása után az elnöki tanács egyhangú he­lyesléssel felmentette Kákosy Ödönt, a X. kerületi Tanügyi Bizottság' vezeté­sétől s helyette S t r á z s a Andor al- elnököt, Novák András főtitkárt és I Kiefer Vendel tanárt bizták meg-. * Méltó keretet adott a Pátria Magyar írók és Művészek Klubja gyönyörűen feldiszitett termei azoknak a bensősé­ges, több mint 200 terítékes vacsorá­nak, amit a Keresztény Tanügyi Bizott­ság rendezett az újonnan kinevezett pe­dagógusok tiszteletére. A vacsorán köz­életünk számos ldtünösége is megjelent, hogy a tanéveleji seregszemle kitűnő si­kerének tanúi lehessenek. Ott láttuk Bednárz Róbert prelátust; Pelkay Ferenc tanügyi tanácsnokot; dr. Cse­lé n y i Pált, a Keresztény Községi Párt ügyvivő elnökét, dr. Miklós Ferenc, dr. Szakáll Antal törvény­hozási bizottsági tagoltat, Urbányi C. József, dr. P a 1 ő c z András; Edvi Illés Jenő, Emhö Gyula, Till Géza; Tirpák Sándor szakfelügye­lőket; Sille József, dr Bogner [Mihály, Lenkei Lehel, dr. Schal­ház részére énekkarok fenntartására kiutalt összegnek egyötödét: vagyis 25.000 pengőt kérik. Kérik ezen felül az 1932-ben előterjesztett első memo­randum értelmében templomépítési se­gélyek címén a főváros közgyűlésének eredeti határozata szerint évi 125.000 pengő kiutalását. Kérik ezenfelül négy kórházi lelkészi állás szervezését, a fe­lekezeti rendes és rendkívüli segélyek-* nek az év első felében való kiutalását, továbbá azt, hogy a felekezeti rendkí­vüli segély összege már a költségvetési előirányzatban számszerűen meg le­gyen határozva. A memorandum a következő általános figyelemreméltó szavakkal végződik:-—- Krisztus egyháza szent ügyét építő nemes törekvésünket, általa ma­gyar hazánkat és fővárosunkat erősítő s a legszentebb erőkkel, a kereszténység erőivel eltöltő, bűntől tisztító, könnyet törlő, árvát, elhagyottat, éhezőt felka­roló, lelkeket az üdvösség útjára ve­zérlő és azon megtartó, a külföldi világ protestantizmusával szoros kap­csolatot ápoló munkánkat ajánljuk Méltóságod nemes pártfogásába! 1 e r Sándomé stb. igazgatókat. V á n d o r i Dezső, a Pátria Club ne­vében köszöntötte melegen a megjelen­teket, beszédében kiemelte azokat a kö­zös vonásokat, amely a keresztény ma­gyar írókat és a pedagógusokat fűzik egymáshoz, mert mind a kettő a káros idegen hatások ellen vértezi fel a lel­keket. A nagy tetszéssel fogadott beköszön­tő után Bednárz Róbert prelátus emelkedett szólásra, aki örömének adott kifejezést, hogy a Keresztény Tanügyi Bizottság egy azonos célkitűzésű, tehát rokon levegőjű egyesület díszes termei­ben talált szives fogadtatásra, majd az újonnan kinevezetteket köszöntötte. Örömünnepnapra jöttünk össze — mon­dotta, — hogy köszöntsük azoltat a pe­dagógusokat, akik jólmegérdemelt elő­menetelükhöz jutottak. Ezek a pedagó­gusok nem új tagjai a főváros tanügyi tisztikarának s azok, akik ma itt együtt örvendenek velülk — bár még nem lát­ják megvalósultnak álmaikat — érzik, hogy odaadó munkában eltöltött gazdag évek zálogaként az igazság érvényre- jutását látják kartársaik ldnevezésében. Jól tudja mindenki, hogy csakis a meg­elégedett tanügyi tisztikar teljesítheti odaadóan azt a nemzetépitő munkát, amelytől a nemzet jövője függ. Ebben a nemzetépitő munkában pedig csakis ke­resztény és nemzeti világnézeti alapon álló tanerők vehetnek részt s éppen, ezért van. joga a szülőknek megköve­telni, hogy gyermekeiket csakis olyan pedagógus nevelje, aki át van hatva ettől a világnézettől s fanatizmus vezeti nevelői tevékenységében, mert tudja, hogy moszkvai módon alattomos érék igyekeznek a zsenge lelkeket téves és káros eszmék által megmérgezni. Na­gyon is jól tudjuk, hogy Európát ma ezek az eszmék egy rettenetes pokolba taszították s ha valamikor fel kellett vértezni magunkat a támadás ellen, úgy most van annak az ideje, mert mind­nyájan érezzük, hogy jaj annak a nem­zetnek, ahol ezek az eszmék diadalmas- kodnak. De épp ilyen káros hatású len­ne, ha nem az ezer éves keresztény éa nemzeti gondolat jegyében küzdenénk, hanem a faji mithosz alapján, mert csakis az ezer éves múlt és nemzeti hagyomány a biztos alap, amelyre is­mét fel lehet építeni azt, amit könnyel­műséggel elvesztettünk. A Keresztény Községi Párt tehát továbbra is segéd­kezet fog nyújtani azoknak, akik ezen a keresztény és nemzeti alapon állanak. Szűnni nem akaró éljenzés és zugó taps között fejezte be Bednárz Ró­bert nagyhatású beszédét, hogy utána Szeberényi Gyula polgári iskolai igazgató mondjon őszinte köszönetét a kinevezettek nevében. A felzúgó taps is bizonyította, hogy a jelenlevők mennyire együttéreznek a szónokkal, hogy utána C s e 1 é n y i Pál szóljon a megjelentekhez. Nagyon ki­váncsi volnék — kezdte el beszédét Cselényi — hogy a jövő történet­írója a mai kort a beszédek vagy ígér­getések korának fogja-e nevezni. Meg­szoktuk, hogy mindent ígérnek és sem­mit sem tesznek s ma már nagyon nehéz a tömeget beszéddel kormányozni. Nekünk mégis szükségünk van szervez­kedésre, hogy olyanokat is meggyőz­zünk, akiket elzártak elölünk, mert mi nem kötünk kompromisszu­mokat és nem lépünk a meg­alkuvás terére; hanem továbbra is harcos párt maradunk. A viharos tetszéssel fogadott beszéd után Miklós Ferenc dr. emelkedett szólásra s még jóformán el sem kezdte beszédét, amikor lelkes és szűnni nem akaró ünneplés közben lépett a terembe F e 1 k a y Ferenc tanügyi tanácsnok, akit Miklós Ferenc üdvözölt, majd folytatta beszédét, kiemelte, hogy csakis a keresztény és nemzeti eszme lehet a gyűjtő-fogalom, amely a pedagógusokat összefogja. Általános figyelem váltotta fel a zúgó tapsvihart, amikor Felkay Fei’enc keresetlen szavakkal köszönte meg az ünneplést. Mellékvágányra terelnénk a szót — mondotta többek között —, ha azokat kihagynánk, akik megérdemelt kinevezésükhöz jutottak. Vannak em­berek, akik nem tudnak megindulni, nem tudnak más boldogulásának örülni. Mi, akik itt vagyunk, ebben a tekintet­ben együtt érzünk velük, mert tudjuk, hogy kinevezésüknél az, igazság', méltá­nyosság és szociális érdekek érvénye­sültek. Amikor további munkájukra a jó Isten áldását kérem, az a kívánsá­gom ; hogy eddig tanúsított türelmükkel a keresztény és nemzeti gondolatot plán­tálják át gyermeki lelkek- b e s legyenek az eszmének hűséges katonái. A kitünően sikerült est megrendezése Urbányi C. József, Pirovszky Lajos Novák András és K á r- p á t i Ottó érdeme. Harcos szellemet hirdet a Keresztény Tanügyi Bizottság Kétszázteritékes vacsorán ünnepelték az újonnan kinevezett keresztény pedagógusokat

Next

/
Thumbnails
Contents