Uj Budapest, 1937 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1937-03-13 / 10. szám

ZU BUDAPEST 3 TÚfáT március 13. jj Teljesedik Szendy álma: felépül a tabáni gyógyszálló 1 —— Az építkezéshez szükséges ötmillió pengő a Kereskedelmi Bank kölcsöne révén biztosítva van — Az TJj Budapest tudósítójától — Amikor Szendy Károly három esz­tendővel ezelőtt elfoglalta a polgár- mesteri széket, két óriási probléma megoldását tűzte maga elé: a tisztvise­lők státusrendezését és a tabáni gyógy­szálló felépítését. A lefolyt három esz­tendő alatt mindkét probléma megol­dást nyert. A státusfendezés a szanálá­si rendeletekben van befektetve, most pedig tető alá került a tabáni gyógy­szálló megépítésének terve is. A finan­szírozás oly módon történne, hogy a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank öt millió pengő kölcsönt bocsátana az építkezés céljaira a főváros rendelkezésé­re, tizenöt évi lejárat és öt százalékos kamat mellett. A kölcsön felvételé­re vonatkozó tárgyalásokról és a gyógyszálló megépítéséről Szendy Károly polgármester a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának: — Egyelő're még embrionális stádi­umban van az egész ügy, és még az sincs eldöntve, közös részvénytársasá­got alakítunk-e a szálló építésére és üzemben tartására a kölcsönt nyújtó bankkal, vagy pedig a kölcsön felhasz­nálásával a főváros épít-e és azután sa­ját üzemben tartja-e vagy pedig bérbe adja-e a felépült szállót. Kétségtelen, hogy- vannak bizonyos szempontok, amelyek arra utalnak, hogy a szállodai rilis hetedikén a Fővárosi Alkalmazot­tak Nemzeti Szövetsége, Szendy Ká­roly, L am o tt e Károly dr., Schu­ler Dezső dr., Szenté Miklós, V é g h János dr. és Gárdonyi Albert dr. lesznek a Fansz új tisztelet­beli tagjai. AZ ÚJSÁGÍRÓK március 15-i sza­badságlakomáján, hétfőn délben egy órakor az ünnepi beszédet Szendy Károly polgármester tartja. * A LIPÓTVÁROSI UJ PARK EGYIK modern palotájában lakik Vadon Géza dr. főjegyző, az V. kerületi elöl­járó helyettese, aki jogi diplomája mellé megszerezte a hegedűkészítők mesteri oklevelét is. . A csákai refor­mátus pap fiát még békében beszélte rá Zilahi Kiss Jenő tanácsnok fe­lesége, hogy próbáljon hegedűt faragni. Vadon Géza dr. akkor Zilahi Kiss Je­nő tanügyi tanácsnoknak másodhelyet­tese volt, a tanácsnoknak tetszett az a gondolat, hogy magyar hegedűkészítö iskolát kellene csinálni és az ő biztatá­sára szervezték meg a Verpeléti-úton az első (és utolsó) ilyen magyar tan­intézetet. Ennek az érdekes iskolának volt ta­nára V ár a dy Gyula, akit a kultusz­kormány ösztöndíjjal küldött ki annak idején külföldre, hogy tanulmányozza ezt a ritka iparművészelet. Várady be­járta a hegedű hazáját, a bajor Mitten­üzem fenntartása nem községi feladat. A főváros mindenesetre jelentékeny ál­dozatot hoz, amikor az idegenforgalom fejlesztése érdekében élére áll a szállo­daépítési tevékenységnek, bizonyos azonban, hogy a magántőke kezdemé­nyező szerepét és üzleti rugalmasságát az idegenforgalom legnagyobb problé­máinak megoldásából kikapcsolni nem 1 ehet. — A kölcsön-terv aktuálissá válásá­val kapcsolatban még számos kérdés vár eldöntésre. Ezek közül a legfonto­sabb az, hogy hol épüljön fel az új szálloda. A magam részéről legjobb megoldásnak tartanám a Szent Imre fürdő vonalában, a hegyoldalban fel­építeni az új szállodát, ez azonban az én magánvéleményem, számos város­rendezési, városszépítési és gazdasági kérdés közrejátszik végeredményben e tekintetben, hogy az új szálloda alap­kövét hol helyezzük el. A megfelelő hatóságok és megfelelő bizottságok majd megejtik a szükséges helyszíni szemléket: ezek alapján rövidesen meg tudjuk határozni majd az építkezésre legalkalmasabb helyet. — A másik nagy probléma: a Döb- rentei teret illetőleg a Duna vonalat a hegyoldaltól még mindig elválasztó házak ügye. A Fővárosi Közmunkák Tanácsának palotája, amint a Tanács új székháza a Madách-út torkolatában megépül, lebontásra fog kerülni. Szint­úgy megszerezte a főváros, a templom waldot, volt Schönbachban, Mirecaurt- ban s ennek a hangszernek legnagyobb szülőtelepén, Markneukirchenben is. Természetesen felölelte az olaszok mű­vészetét is és mindent összeszedett Cre- monában, ami Antonio Stradivariusra vonatkozott. Az óriási kép- és szakanyagot majd­nem eltemette a por a minisztériumban, mikor a lelkes Várady Gyula megis­merte Vadon Géza tehetségét. A nagy tanulmány egész anyagát átadta neki, mint hivatott művésznek, hogy támasz­szák fel a nem kevésbé híres magyar hegedűkészítés művészetét. A háború szórta szét a kiváló iskolát s felgyü­lemlett gazdag faanyagból, a drága já­vorfa- és fenyőfagyüjteményből elég könnyelműen sakkfigurákat és dobozo­kat faragtak. A hegedűkészítő iskola meghalt s ma szétszóródva 20—25 hi­vatott mester foglalkozik csak ezzel, meglehetősen mostoha viszonyok mel­lett, elfeledve és minden támogatás nélkül. Vadon Géza költője és mestere ennek a különös, szép faiparnak. Harminchét hegedűt és csellót csinált eddig, mind ott függnek a szekrényekben, mert mint köztisztviselő, nem válthatja ki az en­gedélyt és nem adhatja el őket. Majd, ha nyugdíjba megy. Csak kikölcsönöz egy-egy remekbekészült példányt s ha ez megszólal a rádión át, csak az avatott zenészfülek figyelnek fel a ritka han­gú, csodálatos hangszer-alkotásra . . . másik oldalán lévő bérházat, amely a görögkeleti egyház tulajdona volt. Még két bérház áll az útban, ezeket magán­úton való megszerzéséről, sajnos, egye­lőre nem lehet szó, mert amennyire hajlandó a főváros minden jogos igényt kielégíteni, annyira nem áll módunkban ezekért a házakért túl magas árakat fi­Az Uj Budapest tudósítójától — Mióta Salamon Géza dr. tanácsnok, aki a fó'város legkitűnőbb gazdasági szakemberei közé tartozik, áll a köz­egészségügyi ügyosztály élén, sokkal gazdaságosabban sikerül beosztani a fő­város közkórházi költségvetési előirány­zatát, mint az azelőtti, gazdaságilag mindenesetre nyugtalanabb esztendők­ben. A közkórházi költségvetés előirány­zata és a várható megtakarítások révén I Salamon tanácsnok a legutóbbi néhány , esztendő alatt a szó szoros értelmében I regenerálta Budapest összes közkórhá­zait. Természetes, hogy nem ötletsze­rűen megy a munka, hanem előre meg­határozott program szerint. A folyó esz­tendőben végrehajtásra kerülő elgondo­lásokról Salamon Géza dr. tanácsnok a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának: — A főváros a folyó esztendőben is folytatja tervszerű és a kórházak korsze­rű átépítését és felszerelését célzó pro­gramját, amely 1931-ben vette kezdetét. — Az idei esztendő legnagyobb átala­kításai közé tartozik a Rókus kórház nagy óbb szabású átalakításának és kibő­vítésének megkezdése. — A két klinikai osztálynak kiköltö­zése tette lehetővé,hogy az egyes osz­tályoknak szétszórtan elhelyezett kór­termeit összevonjuk, központosítsuk. Teljesen át fogjuk építeni az orr-, ful- és gégeosztályt s jelentősen meg fogjuk nagyobbítani a szülészeti osztályt. Ez a szülészeti osztály, — amely jelenleg a kórház Gyulai Pál-utcai részének II. emeletén van elhelyezve — még egy tel­jesen új épületrészt fog kapni, amelyet emeletráépítés útján nyerünk. Az eme­letráépítés 47.000 pengőt igényel, míg az átalakítások 67.000 pengőbe kerül­nek. — A Szent Rókus kórház fiókjainál is szükség van átalakításokra, így: a Kun- és Alföldi-utcai kórháznál, a Ma­darász-utcai és Gyöngyösi-úti kórháznál és a Rádiumintézetnél is. Ezek a mun­kák kb. 25.000 pengőt igényelnek. — A Szent István kórházban ebben az évben fejezzük be az A) sebészeti ÓRÁT BÁNKI-tÓI Oki. órás. — Javításban sok évi külföldi gyakorlat. — Oraraktár. Budapest, IV,Váci-utca 49 E szelvény 10°/n engedményre Jogosít zetni. Remélem azonban, hogy ez a probléma is megoldódik: vannak is fo­lyamatban bizonyos tárgyalások és ak­kor a Gellérthegy tetejéről egyetlen óriási szabad térség fog a lebontott Tabán helyén lehúzódni a Dunához, Középen a gyógyszállóval, modem, impozáns, hatalmas épülettel! Ez az én legszebb álmom — fejezte be az érde­kes beszélgetést Szendy polgármester. pavilion átépítését, erre a célra 50.000 pengőt irányoztunk elő. Állandóan nagy gondot fordítunk a kórtermek tisztán­tartására és féregtelenítésérc. Ennek megkönnyítése érdekében a kórház te­rületén egy kis ciánozó helyiséget létesí­tünk, amely lehetővé teszi .hogy a bete­gek ágyneműi állandóan ciánozhatók le­gyenek. Az István kórház rendbehoza­talára ebben az esztendőben 83.000 pengőt fogunk költeni. — A Horthy Miklós kórház röntgen­osztályát is kibővítjük, mert annak for­galma állandóan növekedik. A helyiség­bővítéssel kapcsolatban még egy új ront- gengépet is kap a kórház. Itt kisebb tatarozásokra pedig összesen 22.000 pengőt fordítunk. — A Szent László kórházban ismét eltüntettünk egy régi fabarakot s ennek pótlására végleges kőpavillont építünk. A kórház konyháját, amely jelenleg széntüzelésre van berendezve, a konyha fokozottabb tisztántarthatása érdekében gáztüzelésre alakítjuk át, ami a konyha­üzem menetét gyorsabbá teszi és a sze­mélyzet terhein is könnyít. Ebben a. kórházunkban mindezek a munkálatok 120.000 pengőbe fognak kerülni. — A Szent János kórház régi nőgyó­gyászati pavillonjába költöztetjük át az orthopaediai osztályt. Az orthopaediai osztály mostani épületében pedig egy új bőrgyógyászati osztályt nyit meg a főváros. Ugyancsak a Szent János kór­házban rendezzük be a Il-ik fogászati rendelőnket, miután a Szent Rókus kór­ház fogászati rendelője a közkórházak ezirányú szükségletét egymaga ellátni már nem tudja. A Szent János kórház és a Margit kórház tatarozására ebben az esztendőben 120.000 pengőt irányoz­tunk elő. alapítási év 1871. Telefon: 1-326-09 ‘Bult&vár Jenőné Tetőfedő- és jókarbantartó vállalata Budapest, Vili József körút 50. Proczeiler Bálint Kövexö mester Budapest, X., Korponal-u. T> Telefon 1-481-íi. o*as Salamon Géza tanácsnok az idén is folytatja a kórházak regenerálását s Nagyszabású átalakítások a Rókusbán, uj bőrgyógyászati osztály a Szent-Jánosban, modernizálás a Szent Lászlóban

Next

/
Thumbnails
Contents