Uj Budapest, 1937 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1937-02-27 / 8. szám
1987 február 27. üstejB—am wi»i»m xujsamm^í HÍREK Amikor az egyik ügyosztály nem tudja, mit csinál a másik Előadások a Keresztény Tanügyi Bizottságban Egy előadás monrgójáirci Jrta : nemes Nátiy Ignác ny. in. kir. ezredes Hajós Alfréd kormányfőtanácsos — a Szent Margit-sziget fedett uszodájának építője — az eddigi tizenegy nemzetközi világolympia építészeti csodáit vetített képeken mutatta be. Igen érdekes statisztikai adatokkal fűszerezett előadásának, valamint az óbudai stadionbizottság tudományos, az „aranyhegyi megoldás“ érdekében síkraszálló kiadványa alapján, egy „központi megoldás“ lehetőségét kívánom megvilágítani. A német birodalom világpolitikai okokból minden eddigi stadionépítkezést felülmúló erőkifejtéssel, Nemzeti Stadionját gigászi, túlméretezett keretekben építette. így a sporttelep magvát képező Olympia-Stadionban a százezer személyt .befogadó nézőtér, a küzdőtértől olyan távolságban és magasságban volt, hogy a részletek meglátása korlátozottá vált. Ötvenkét nemzet körülbelül ötezer olympikonjának — a tréning érdekében — elkülönített elszállásolására nagy távolságiján falut építettek. Az olympikonoknak, valamint a — Berlin központjától — tizenegy kilométer távolságban épült Stadion százezer nézőjének ide- s tovaszállítása sok felesleges időveszteséggel, fáradsággal, sőt bosszúsággal járt, — a német alapossággal épített magas- és földalatti vas- útaknak, 50 m széles autóutaknak, állomásoknak és körvonalaknak a közúti forgalomba való mintaszerű bekapcsolása dacára. Öbuda-Ujlak természeti adottságaival _ a sportintézményekkel bővelkedő Sz ent Margit-sziget tőszomszédságában _gócpontja lehet a Nemzeti Stadion elgondolásának. Budapest idegenforgalmi és fürdővárosi állandó, valamint a közelben levő iskolák és törvényházak szünidei berendezése e célra, az olympia vendéglátó igényeihez képest, — továbbá a Duna a közlekedés kényes részének lebonyolításával, akár bérelt hajókon is, már mind meglévő lényeges tényezők, (úgyhogy igénybevételükkel, úgyszólván kizárólag az amugyis nélkülözhetetlen olympiai Sportcsarnok klasszikus megépítése szükséges. A Dunaparton lebontásra váró Lujza- gőzmalom helyén építendő többemeletes Sportcsarnok belső színházszerü nézőterein és vendégszobáin kívül, kifelé, egyrészt mindenképen a Dunán folyó versenyek, felvonulások, repülőgépanya- és iskolahajók, másrészt — az újlaki Zsigmond-tér kellő kibővítése esetén — a Szemlőhegy lábánál elhelyezhető „olympiai küzdőtér“ egyúttal „szabadtéri színpad“ szemléltető lehetőségiéit foglalná magában. Egy ilyen — eltekintve a látványosság gazdasági előnyeitől — a tnagyar nemzeti eszmét a maga teljességében mindennap szolgáló intézmény központi „Manrézája“, minden áldozatot megérdemlő „építészeti csoda“ lehet. Végül Óbuda városrendezésére vonatkozóan kétségtelen, hogy a Nemzeti Stadion központi elhelyezése éppenúgy ifjúságunk szent ügyének, mint Óbuda régi jogos igényeinek elvitathatatlan javára válna. Ősi, úttörő szent hitünk pedig ma a sport hangáraiból is indul. Proczeller Bálint Rövexö mester Budapest, X., Korponal-u. 11. Telefon l-48l-3i. tSSZ&H&Ste* Morvay tanácsnok levele az Uj Budapesthez — Az Uj Budapest tudósítójától — Az Uj Budapest legutóbbi számában Petrovácz Gyula nyilatkozata alapján szóvátettük a kutak kötelező összeírása kapcsán felmerült panaszokat. Erre a cikkre vonatkozóan M o r- v a y Endre dr. tanácsnok, a vízvezetéki és világítási ügyosztály vezetője, a következőket közli levélben szerkesztőségünkkel : Az Uj Budapest f. évi 7. számában „Amikor az egyik ügyosztály nem tudja, mit csinál a másik“ címen közlemény jelent meg arról, hogy a vezetésem alatt álló ügyosztály a légvédelmi ügyosztály megkérdezése nélkül a kutak összeírásáról rendeletet adott ki, s a kér. elüljáróságokat az engedély nélkül épített kutaknak a betemetésére utasította. A közleményekben foglaltakra vonatkozólag tájékoztatásul a kővetkezőket közlöm: 1. 1936. évi május hó 6-án, a kúthasz- nálatok ellenőrzésére vonatkozó rendelet kiadásakor a légvédelmi ügyosztály még nem volt megszervezve. 2. A rendelet kizárólag a meglévő kutak engedélyeseinél tartandó vizsgálat ügyében intézkedett, az engedély nélkül megépített kutakra vonatkozólag azonban semmiféle rendelkezést nem tartalmazott. 3. Az engedély nélkül épített kutakra vonatkozó rendelkezést a XIV. kér. elül- járő saját hatáskörében tette meg, amire, mint elsőfokú építési hatóságnak az Építésügyi Szabályzat ad felhatalmazást. 4. A meglévő kutak ellenőrzésére vonatkozólag a rendelet kiadása Csordás Elemér dr. tiszti főorvos úrral egyetértőén történt. A főorvos úr a rendelet kiadását a főváros közegészségügyi szempontjából feltétlen szükségesnek tartotta. Utal erre a tiszti főorvos úrnak a székesfőváros közegészségügyi állapotáról szóló 1936. évi jelentése, amely szó szerint a következőket tartalmazza: „A külső területek jelentékeny részén még nincs vízvezeték, ezeken a helyeken az ivóvizet kutak szolgáltatják. Nem szükséges hangoztatni, hogy egy nagyváros területén közegészségügyi szempontból milyen bajokat és veszedelmeket jelent az egészségtelen, szennyes és esetleg fertőzött kútvíz. Ismételten jelentettem, hogy ilyen kútvízekkel kapcsolatban nagyobbszámú megbetegedések fordultak elő. Különösen a hastífusz és vérhas elleni küzdelem szempontjából fontos, hogy a kutakat állandóan felügyelet alatt tartsuk." 5. A légvédelemmel kapcsolatos és Budapest vízellátását minden eshetőség esetére biztosító intézkedéseknek a tér- vét. a Vízmüvek a légvédelmi ügyosztállyal egyetértésben dolgozza ki. A két ügyosztály álláspontja között nincsen semmiféle ellentét, mindkettőnek a véleménye, hogy kevés vizet adó egészségtelen kutaknak légvédelmi szempontból fokozottabb jelentőségük nincs, közegészségügyi szempontból veszélyt jelentenek, mert a fertőzött víz járványos megbetegedések okozója és terjesztője lehet. A főváros vezetőségének azonban elsőrendű törekvése, hogy a vízvezetéki Vízszolgáltatásban légitámadások következtében beálló zavarok esetére a legszükségesebb vízmennyiség feltétlenül biztosíttassák. Miért kell fővárosunk ősi nevét visz- szaállítani? Fenti cím alatt tartja Széli Sándor dr. tb. főszolgabíró a Terézvárosi Kaszinó rendezésében a Kaszinó nagytermében (Nagymező-ü. 22-24. sz.) f. évi március hó 6-án este %'8 órakor, a főváros régi magyar nevének Budának visszaállítása érdekében folytatandó előadássorozatának első bevezető részét. Ezen nagysikerűnek ígérkező előadáson fogja Széli Sándor dr., ezen akciónak régi lelkes harcosa, történelmi indokokkal megvilágítani az ősi Buda név visszaállításának szükségességét. Valamikor a Ford kocsi őskorában az volt a tréfás mondás, hogy a Ford kocsival mindenhová el lehet jutni, csak a jó társaságba nem. Ezzel t. i. azt akarták kifejezni, hogy a Ford kocsi anyagánál és konstrukciójánál fogva a leg- üzembiztosabb kocsi, mely gazdáját soha cserben nem hagyja, de nem luxusra való. Az idők azonban változnak! Ma egy F'ord kocsi tulajdonosa már igen jó társaságban van, királyok, hercegek, mágnások, művészek társaságában, akik a kocsikat azért veszik, mert a régi jó strapabíró képessége mellett ma már külső formájára is súlyt helyez a Ford gyár. Egész hihetetlenül hangzik, de mégis úgy van, hogy pl. a most megjelent 1937-es nyolchengeres Ford kocsit a piac egyik legszebb kocsijának mondják és ugyancsak jogosan tart igényt erre a címre az 1937-es, most megjelent Eifel is. Modem, nagyon szép forma, gyönyörű színek és szép belső kivitel jellemzik ezt a kocsit. Érdemes megtekinteni. Épiilelüveg es Glats András tábla, és tükörüveg nagy raktára. Budapest, VIII Baross ucca 66-68, az udvarban jobbr.i. 72 éves cég. — Telefon i 1-324 87. ESP HP“ szellőzffberendezések SCHUBAUER FERENC magánmérnök Budapest, 111., Föld u. 51. TELEFON: 1—622—06. ÓRÁT BÁNKI-tól Oki. órás. — Javításban sok évi külföldi gyakorlat. — Óraraktár. Budapest, iV,Váci-utca 49 E szelvény 10°/o engedményre Jogosít Németh Miklós kfinyvkfitfi és diszmOves mester. BUDAPEST, II., BATTHYÁNY.-U. 3 Egyszerű és díszes könyvkötések, albumok, üzletikönyvek és minden e szakmába vágó bőr díszmunkák szakszerű Ízléses készítését vállalom. Telefon: 1-526-67. Bednárz a kulturkapcsolatok szükségességéről — Az Uj Budapest tudósítójától — Hétfőn délután ismét zsúfolásig töltötte meg a párt Váro3ház-utcai helyiségeit az érdeklődök hatalmas serege, hogy a Keresztény Tanügyi Bizottság- folyamatos előadássorozatából elégíts« ki, minden irányban kiterjedő tudásszomját. A programon eredetüeg Novotny Vilmos osztrák kulturtaná- csos, tartománygyülési képviselő előadása szerepelt, aki más irányú elfoglaltsága miatt sajnálattal mondotta le előadását, hogy adandó alItalommal szíves örömest pótolja az elmulasztottat, így a kitűnő vezetőségre hárult a nehéz feladat, hogy helyette kitűnő előadókról gondoskodjék, akiket meg is talált Vajda Károly dr. fögimnáziumii igazgató és Urbányi C. József személyében. B e d n á r z Róbert prelátus, elnök bevezetőjében a megjelenteket köszöntötte, majd kiemelte a kulturkapcsolatok szükségességét. A Keresztény Tanügyi. Bizottság is igyekszik a baráti nemzetekkel ezeket a kultúrkapcsolatokat kimélyíteni, amely kultúrkapcsolatok rendkívül fontosak a nemzet életében. Az .elmúlt évben megrendezett páratlan sikerű bécsi tanulmányút is bebizonyította ezeknek szükségességét s a mostani római tanulmányút is meg fogja hozni Bizottságunk nemes törekvésének gyümölcsét.. . Ezután felkérte Vajda Károly dr.-t előadásának megtartására. Vajda Károly dr. Mussolini és munkája című előadásában lutünő éleslátással rajzolja meg a nagy államférfiú portréját. A nagy figyelem, mely az egész előadást kisérte, tapsorkánná erősödött, amikor az előadó befejezte előadását, hogy utána B e d n á r z Róbert mondjon meleg köszönetét ezért és hívja fei a nagyszámú hallgatóság figyelmét nemzetnevelésünk fontosságára és arra a kötelességre, amely a magyar pedagógusokra hárult. Ezután Urbányi C. József felügyelő-igazgató, a Bizottság ügyvezető elnöke, tartott rendkívül érdekes és lebilincselő vetítettképes előadást Rómáról, hogy ezzel is előkészítse azokat, akik a húsvéti római tanulmányúton részt fognak venni. A berlini autőkiáilííás látványcssá&an&3urefc re?ár snsgfekiBSÜhsMSS Főképviselet: HiUfH HRTHUResTfiRSHl VI., flndrássy út 10. — Telefon *1-136-19 WIHART FERENC építész — építőmester XIV., Columbusutca 33. Telefon: 2—969-08.
