Uj Budapest, 1937 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1937-01-09 / 1. szám
■ ' mummPEsr A közüzemi munkások Irta: Szőke Gyula dr. Nehéz sors, sok gond, kicsiny kenyér, hideg szoba, rongyos ruha jut $ok testvérünknek akár munkássorsbar - Van, akár más foglalkozási ágra készülve, nem bírja megtalálni helyét a «mltéz gazdasági viszonyok közöttameg- csonkított, kizsákmányolt társadalom, lián. Ha a közületek hivatott vezetői íi agy buzgalommal igyekeznek is ezt a helyzetet megszüntetni, sok fejtöréssel, > ti agy kéréssel, a társadalom jószívűségére appellálva próbálják is a nyo- íioit csökkenteni, mégis ott áll az ezer fejével, amelyből, ha egypárat levágnak, tíaszerannyi nő helyette. Ha a tár padalom és annak vezetői minden igye ; Ikezetük dacára csak részben tudnak segíteni a munkanélküliség szenvedésein : és á megélhetésre alig elégséges apró . jövedelmek kiegészítésén, mindez csak ; csepp a (tengerben, amely a szenvedés jícőnftyeít nem törli le egészen és a jó- ‘ szívű emberek lelkében minduntalan áott van az az érzés, hogy ímég többet Ml cselekedni. • Adjuk meg a munkásnak, . ami a munkásé! 1 Sok a panasz, sok a jogos panasz! És .valljukmeg őszintén: sokat lehetne segíteni, lia a keresztény szeretet nemcsak ka szívleljen, sőt gyakran csak az ajkazlam volna, hanem az cselekvő leg megnyilvánulna azoknál, akiknek hatalmuk cs anyagiakban módjuk van a fájdal- Vaak Csökkentésére, nem alamizsnaadás- ieal* -hanem a javak, a bérek, a kiérdemelt (fiíjak igazságos elosztásával, igazságos ^egyenlítésével. Sok helyen hiányzik a Iszégyoaérzet, amelynek pedig követnie Äcf41en6 a kéményszívűséget; sok helyen hfáányzik a bűntudat, amely a munkabérek elvonásának égbekiáltó bűne jután jár. I Ismételten rámutattunk, hogy nem felég törvényt alkotni, rendeleteket ki- Tkx rlátacii, szavakkal buzdítani, tetteknél példát adni, hanem meg kell len- jtiíe annak az erőnek is, amely a jog> szabályok megsértőit, a munkabérek igazságtalan elosztóit, a munkások ki•i zsákmányolok móresre tanítja, hogy fia már nem érzik a szenvedést, érezzék a hátaimat, amely a szenvedést az ;o akaratuk ellenére is kész megszüntetni; Akik önmagukat pat- ronusokként emlegetik Sok a panasz, sok a jogtalan panasz! És amikor a jogtalan panaszokat halljuk, nem elég annak elítélése, hanem szükséges a tévedés felvilágosítása, hogy a jóérzésiiek ne essenek bele a tévedés, vagy álpanaszolók hálójába, hanem a helyzet megvilágosítása mellett mondjanak igazságos Ítéletet. Sokszor hallunk a munkások kihasználásáról és az sokszor igaz< is. Sokszor hallunk a helytelen bánásmódról, és akárhányszor van is alapja. Sokszor hallunk tévedésekről és azokat helyre kell pótolni. De .sokszor hallunk támadásokról, amelyek ha a köréje mesterségesen szőtt ködfátyolt fellebbentjük, alaptalanságukban semmivé válnak. Valahogy így vagyunk azokkal a panaszokkal is, amelyeket felelőtlen elemek a közüzemi munkásság nevében dobnak a közvéleménybe, amikor a székesfőváros közüzemi munkásságának a helyzetét ferde színekben festve, önmagukat patrónusként emlegetik, mint akiknek szabadalmuk beleavatkozni az ügyekbe és védőként fellépni ott is, ahol a védelemre alap nincs, de ok sincs. Sokszor hallunk túlzásokról és általánosításokról és sokszor hallunk ál okoskodásokról és felcsigázott igényekről, amelyeket pedig maguk a jó- gondolkozású munkások is egyformán elitéinek. t;' sainak teremtett. Ha évtizedes tapasztalatok nem tanítottak volna is meg arra, hogy: „méltó a munkás az ő bérére“, — azok az értékes meglátások és tanulságos tapasztalatok, amelyeket a különböző köz. és magánüzemekben úgyis, mint a közüzemek vizsgáló bizottságának elnöke, de úgyis, mint ezen nagy és elismerten működő üzemnek egyik szerény munkása, munkatársaimmal együtt szereztem, meggyőztek arról, hogy ha vannak is kisebb panaszok, amelyek orvoslásra szorulnak, ha vannak is dolgok, amelyek rendezésre várnak, ha vannak is kívánságok, amelyek teljesíthetők, ha vannak is igények, amelyek jgosan kielégíthetők, ezek a közüzemi munkások a mai viszonyok között elérték azt a helyzetet, amelyet mint legkevesebbet szívből kívánunk minden munkástestvérünknek és amelyért minden dolgozó polgártársunk javára, mint minimumért a város vezetőségével, a város jóindulatú társadalmával és a Keresztény Községi Pártban tömörült, a keresztény és nemzeti világnézletet valló barátaimmal együtt mindnyájan harcolunk. A legnagyobb órabért a főváros fizeti A munkásság hangosan zörget az élet jogán! > Sok a panasz, sok panaszról hal- 'fuhk és olvasunk. Az elkeseredett mun- ,4cásság hangosan zörget az élet jogán, ♦langosan. kívánja az életfenntartás le- ♦yítőségenek a biztosítását. Neim ala- jímzsnát hér, nem Ingyen lakást és ru- fíát, hanem kéri a munkát és annak a berets. itt is, ott is, mindenütt, ahol « mrikaaíkálóm van, ahol munkáját becsületese:: elvégezheti, ahol bérét kiér- ffalmíi, vagy ahol a munkaadó a munkás vere]tókéből halmozza az ő mulatságának eszközeit. És ha ilyenkor haliunk xmxnkásmozgalmakról, olvasunk s .-^rajkókról, látunk felvonulásokat, i era tudjuk elítélni azokat a testvéreinket, akik az élet parancsát követik " éj.'óiák a koldusnemzedék helyett a riiunlcásn. erezed ék tagjaiként akarják a társadabraat és u hazát szolgálni. Több objektivitást Akárhányszor még a legjobbhiszemű- ek is tévedésbe esnek, mert bizonyos szubjektivitással nézik a helyzetet, hololt minden társadalmi fokozat, minden foglalkozási ág, minden jövedelem és minden igény csak teljes objektivitással vizsgálható és Ítélhető meg. Egészen természetes, hogy ez a tárgyilagosság elsősorban kell, hogy azokat a köröket hassa át, Samelyek a közüzemek munkásainak sorsát irányítják, mert senki nincs közelebb a munkáshoz, mint az ő jóhiszemű és jóindulatú munkaadója és senkinél nem találhatnak jobb és becsületesebb meghall- gattatást, mint azoknál az üzemvezetőségeknél, amelyeknek a tagjai minden egyéni érdek nélkül a közüzem működésében á köz szolgálatát és az üzem alkalmazottainak a jogos jólétét hordozzák szívükön. Ez a közös munka, amely, a közüzemek vezetőit és munkásait éveken át összeköti, termeli ki azt a megértést, amely a munkásban nem gépet, hanem embertársat és testvért lát és amely biztosítja a munkást, hogy az ő nemzetgazdasági értékét az ő felettese becsüli és ennek a becsülésnek kifejezést is ad, amikor vele minden jogi kötelezettség nélkül évek hosszú során át együtt dolgozik és ezáltal az ő megélhetését a munkájának elisme- réseképen egész életre biztosítja. Méltó a munkás az ő bérére! A főváros bizalma a fővárosi Vízművek választmányának az élére állított és így módomban van közvetlenül is látni azt a helyzetet, amit a főváros egyik legnagyobb közüzeme a munkáNehéz egy rövid újságcikk keretében az összes részleteket közölni. De any- nyit megállapítunk, hogy a legkisebb napszámbér 4 P. és ez egészen 9 pengő 20 fillérig emelkedik, ha látjuk, hogy a legkisebb órabér 50 fillér és a szakmunkásoknál az egész 1.15 pengőig felmegy, úgy (nyilvánvaló, hogy ez az alapdíjazás legalábbis annyi amit a nehéz időkben a közület köz-elismerése mellett szolgáltat az ő munkásainak. Ha ehez még hozzávesszük a mellékjárandóságukat, a különdíja kát és túlmunkák béreit, gondolom a közüzemi munkások bérfizetése nem tehető panasz tárgyává. Állítsuk ezzel szembe más munkaadók órabér fizetéseit és akkor látjuk azt a nagy különbséget, amely a fővárosi közüzemele alkalmazottai, elsősorban a nagyüzemek munkásai és más munkáltatók munkásainak a jövedelme között vannak. Hiszen a kereskedelmi és iparügyi miniszter most hozott rendeletet, amely az építőipari munkások minimális órabérét 32 fillérben állapítja meg, ami általunk fizetett építőmun- kási 55 filléres kezdő órabérrel szemben. A fővárosi közmunkák magán- vállalkozóitól is polgármesteri rendelet alapján ezzel szemben mi már régóta megköveteljük, hogy legalább 36 filléres kezdő órabért adjanak, amikor pedig a kötelezettség 24 filléres minimális órabér volt. A főváros tehát, mint munkaadó, az általa midéit munkálatoknál is gondoskodik arról, hogy a minimális munkabérek magasabbak legyenek a kormányzat által előírt összegeknél, mindig számítván arra, hogy a fővárosban a megélhetés nehezebb, mint a környéken, vagy máshol a vidéken. Szociális szolgáltatások Ha ehez még hozzávesszük a munkásbiztosítás terén nyújtott kedvezményeket, a munkaidő jó beosztását, a munkás betegsége esetén való lehető jo ellátását, a fizetéses szabadságok engedélyezését, a panaszok tisztességes meghallgatását és a sérelmek gyors orvoslását, a munkásjóléti és szociális szolgáltatásokat, a születés és elhalálozás alkalmával történő segélyezéseket. Á munkahelyek egészségvédő berendezéseit, a kultúrális és sportbeli (nevelést, amelyekkel a főváros nagyüzemiéi már most kötelezettség nélkül ellátják munkásaikat, a fovaros vezetősége nyugodt lélekkel állíthatja, hogy követte a lelkiismeret parancsát és teljesítette a kötelességét. Szendy polgármester a munkások védelméért Nem Eldorádóról beszélek! Nem állítom azt, hogy nincsenek jogos kérések, nincsenek kielégítetlen kívánságok és nincsen ,már javítani való. A közüzemek választmánya állandóan napirenden tartja a kérdést és állandóan sürgeti az ideiglenes munkások végleges alkalmazását, a munkabérek még helyesebb elszámolását, (minél több szakmunkás alkalmazását, a túlórázás megszüntetésével a munkanélküliség enyhítése céljából több munkás felvételét, betegség esetére a táppénz kiegészítését és a szorgalmas, törekvő, jól dolgozó munkások időszaki előléptetését. De maga a polgármester is állandóan gondoskodik a munkások helyzetének a javításáról Ó3 illetékes ügyosz- osztálya már dolgozik azon a munka- rendszeren, amely a munkások állandó foglalkoztatását és védelmét minél tökéletesebben biztosítani van hivatva. A munkásság két nagy problémája A munkásságnak két nagy problémája van, még akkor is, ha már az állandó munkahelyeknek elnyerésével öregségére, vagy munkaképtelenségére a nyugdíjjogosultság elérésével megélhetése biztosítva van. Az egyik az emelkedés, amelyet a székesfőváros vezetősége biztosítani kíván a mai helyzetnél sokkal jobban az érdemek elismerésével, amely egyrészt a jobb munkában, másrészt a magasabb fizetésben nyilvánul meg. A másik az elhelyezkedés lehetőségének a biztosítása a mai munkanélküliek és a felnövő új nemzedék javára, amit a munkaalkalmak kiterjesztésével és az emberi munka nagyobb mérvű alkalmazásával igyekszünk most is keresztülvinni, de törekszünk az új munkarendben is biztosítani. Mindéhez, megértést kérünk, éspedig nemcsak a közüzemeket használó és azok terheit viselő polgárság részéről, de a közüzemekben dolgozó munkásság részéről is! A jól végzett munka, a bizalom a felettesek iránt, a testvéri együttműködés a közalkalmazottak különböző csoportjaiban, a tisztviselők, hivatalnokok és munkások között, a törvény és szabályok tisztelete és tartása, a köz bű, pártatlan szolgálata olyan érdemek, amelyeket a főváros vezetősége meglát, megért és feltétlenül elismer. Elismeri a munkásság minél jobb megélhetésének a biztosításával, jogos igényeinek méltányos kielégítésével és azzal a közös szolgálattal, amelyre mindnyájan hivatva vagyunk és amellyel a jelent boldogítani és a jövőt előkészíteni lelki- ismereti kötelességünk is. Hassa át ez az érzés a köz szolgálatára hivatott összes tényezőket és akkor remélem, hogy a jobb jövőt előkészítve, hazánk napja fel fog még ragyogni. Ez az én újévi kívánságom is!
