Uj Budapest, 1937 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1937-02-06 / 5. szám
1U37 február 6. ZU MZWAPJE Nem az általános fegyverkezési láz függvénye a fokozódó drágaság! Müller Antal megdöbbentő adatai az elsőrendű közszükségleti cikkek drágulásának igazi okairól — Az Uj Budapest tudósítójától — A Kozma Miklós belügyminiszter lemondásával kapcsolatos politikai válság, nemkülönben a városrendezési törvényjavaslat egyre élesebbé váló vitája kissé elterelték a figyelmet arról a valóban nagyfontosságú interpellációról, amelyet Müller Antal intézett a képviselőház szerdai ülésén az összkormány- hoz, illetőleg a miniszterei nőkhöz, a fokozódó drágaság ügyében. Müller Antal megdöbbentően súlyos adatai nemcsak a kormányt sürgetik, hogy ebben a kérdésben a legerélyesebb intézkedéseket a legsürgősebben megtegye, hanem a főváros vezetőségét is, amelynek hatáskörében több lehetőség mutatkozik a drágaság fokozódása ellen teendő intézkedésekre. Müller Antal interpellációja bevezető szavaiban megállapította, hogy a drágaság emelkedése világviszonylatban is fennáll. A külállantokban talán magyarázható ez a devalváció következményeképen, de azért is, mert érthetetlen fegyverkezési láz fogta el az egész világot és így természetesen, különösen a fegyverkezéshez szükséges nyersanyagok és félkész-áruk értéke világviszonylatban is nagyon emelkedett. De a múlt évi rossz termés erédményeképen általános áremelkedés mutatkozik szerte Európában. Nálunk e három emelés-tényező közül egyiknek sincs szerepe. Múlt évi termésünk any- nyira bő volt, hogy tudtunk exportálni is. Nézzük sorban az élelmicikkeket, mi az oka nálunk a semmivel sem indokolható drágaságnak? bizalomra, amelyet a polgármester előlegezett neki akkor, amikor erre a nehéz és felelősségteljes helyre állította. A jubileum alkalmából a tisztviselők szép emléktárggyal lepték meg Hornyák igazgatót, aki hálás meghatottsággal köszönte meg az ünneplést. * KÖVESDI RÁCZ TIBORNÉ, szüle- tett 1Szlovák Gizella székesfővárosi tanítónőt kedden délután temették el a rákoskeresztúri temetőben. Az engesztelő szentmiseáldozatot szerdán mutatták be a Rezső-téri plébániatemplomban. Az elhunytban S z e p e s v ár y Pál dr. székesfővárosi tanácsnok és Szepesváry Lajos dr. rendőrtanácsos nővérüket gyászolják. * FELKAY FERENC NÉ dr.-né, született kis j ókai T a k á eh Elza, a Hollós Mátyás Társaság irodalmi délutánjának keretében, február 8-án, hétfőn, délután fél 6 órakor a Szent Gellért Gyógyfürdő I. emeleti zenetermében felolvas. A kiváló írónő felolvasásának tárgya: Napoleon két házassága. A nagy sikerűnek ígérkező irodalmi délután megnyitó beszédét H e n n y e y Vilmos dr. nyug. államtitkár tartja, József Ferenc dr. kir. herceg költeményeiből olvas fel. B e r é ny i Jánosné grófné szaval, előadásokat tartanak Petainek József országgyűlési képviselő és Z á g o n István író.--Mi okozza a kenyér drágaságát? — kérdezte Müller Antal. — Elsősorban a búza árának felemelkedése! A búza a múlt év július havától, a kam- pány kezdetétől számítva, métermázsánként 7.65 pengővel, tehát 40.3 százalékkal emelkedett, a liszt métermázsánként 9.75 pengővel, tehát 30.8 százalékkal. A kenyér ára ugyanakkor —« a kisipari árat alapulvéve — 34 fillérről 38 fillérre emelkedett, ami 11.8 százaléknak felel meg. A búza árának ilyen nagymérvű emelkedését véve figyelembe, indokolatlan, hogy a búza métermázsája után fizetendő 4.50 pengő őrlési adó, — ami a lisztnél métermázsánként 7 pengőt, és a kenyérnél ki- logramonként 4.5 fillért jelent, — továbbra is fennmaradjon és hogy ezen felül még az élesztőnél, melyet a kenyérhez használnak, kilogramonként 40 fillér adó terhelje a sütőipart, amit ugyancsak a boletta-kasszába fizetnek be. Több érdekeltség kérte már a kormánytól a liszt-forgalmi-adó eltörlését. Ha a közterhek ennyire súlyosan drágítják a legszegényebb ember táplálékát, akkor lehetetlenség és a kormány nem tűrheti azt, hogy az fizesse a legsúlyosabb adót, aki a legtöbbet fogyasztja ebből a népélelmezési cikkből. — A második ilyen fontos kérdés, a hús árának drágasága, — folytatta Müller Antal —. Mindenki megállapíthatja, hogy a hús ára 40—100%-kal emelkedett. A legszegényebb emberek tápláléka, a lóhús is megdrágult, kerek 50 százalékkal és még így is a székes- főváros eddig több mint százezer pengőt fizetett rá a lóhús-mérésre. Nem kétséges: a zsír-exportnál történő ráfizetést be kell hozni, ezért emelkedik azután annyira jelentékenyen a hús ára. — Az elsőrendű élelmi cikkek árainak drágulásához kapcsolódik a többi drágító tényező. Drágul a közlekedés, a víz, újabban drágítják az üzletbéreket is, a kisiparosok állandóan panaszolják, hogy évtizedek óta helyhezkötött üzleteik bérét oly mérvben emelik, hogy az szinte már elviselhetelen. Ugyanakkor drágulnak az iparcikkek. Az agyontámogatott textilipar az elmúlt esztendőben húsz százalékkal emelte fel a gyapju-szövetek árát. Behozatalt nem engednek, vagy csak nagyon kis mennyi ségben. A kartelek egyeduralmukat ezzel nagyszerűen ki tudják használni és természetesen a gyapjú-árának világpiaci viszonylatban beállott emelkedését fokozottabb mértékben hárították át a fogyasztóra. —• Ugyanez a helyzet a bőr árával, — mondotta beszéde további során Müller Antal. — A talpbőr az utóbbi hetekben 70—80%-kal drágult, a felsőbőr 80—100 százalékkal, a csiriz, amelyet használnak, 75%-kal. Az asztalosok minden cikkének ára emelkedett, ha a külföldi áruk áremelkedésének csak a híre jön el ide, az itt raktáron levő áru 20—25%-kal drágul. A villanyszerelési cikkek árai január 18-tól 20—35%-kai emelkedtek. A kőkartel 25 százalékkal emelt a legutóbbi háromnegyed év alatt, ez pedig három nagy vállalat és néhány kisebb kőbánya diktálta. De itt van az építőipari cikkeknek a drágasága, már pedig az építőipar a legtöbb szakmát foglalkoztatja! — A drágaság — végezte be általános figyelem közt beszédét Müller Antal —, olyan jelenség, amely felett nem húnyhat szemet a parlament. Igazságos, egészséges gazdasági helyzetet kell teremteni. Drákói szigorral kell lesújtani az árdrágítókra és példát kell statuálni! Viszont, ha az árvizsgáló bizottság azt állapítja meg, hogy jogos az árak emelése, akkor legyen bátorsága a kormánynak az élettel arányba hozni a keresetet, a munkabéreket. Tessék a közOLOJFESTMENVEK. QRONvOt6sOK.T0KR0K.ry6- 6ÖNVW0TÖ*. CflKftONISOK. R£6I RÍwteorrr* wjTomxii.AsA, iv«XaooNiljBvt MII. /VMIKAOVirtc* in ♦ Citrom •««-1*01, &UVÉS2I KÉP És hofpaaänn képkerít £1 10&X3 DSSIC? alkalmazottak járandóságait a drágaság arányában visszaállítani, azokat úgyis csak ideiglenesen csökkentették. A legbiztosabb antibolsevista propaganda az előrelátó és megértő szociális intézkedés! Racionalizálási problémák Felkay Tanácsnok előadása a Keresztény Tanügyi Bizottságban — Az Uj Budapest tudósítójától — A Keresztény Tanügyi Bizottság Tölgyfa-utcai helyiségeit zsúfolásig megtöltötték úgy a pedagógusok, mint a tanügy iránt érdeklődök, hogy meghallgassák F e 1 k a y Ferenc dr. előadását. Gáspár Pál dr., a Rákóczi-kollé- gium igazgatója meleg szavakkal üdvözölte a megjelenteket és felhívta a figyelmet Novotny Vilmos osztrák tartományi kultúrtanácsos, szövetségi képviselő február 22-én tartandó előadására, valamint a Bizottság római tanul- mányútjára, melyet a húsvéti szünidőben tartanak meg. F e 1 k a y Ferenc dr. tartotta meg ezután általános érdeklődés mellett nagyszabású előadását, melyben kifejtette, hogy a racionalizálás észszerüsé- get jelent, vagyis olyan eljárásoknak és módosításoknak a bevezetését, amelyek az eddigivel szemben jobb, egyszerűbb és gazdaságosabb megoldásokat eredményeznek. Ha valamely eljárással a munkára fordított idő 10%-át meg lehet takarítani, akkor annak a munkának a hasznát 10%-kal emelni lehet és ennek az eljárásnak az elmulasztása azt jelenti, mintha 10%-os adót kellene viselni. Felhőkarcolókat azért építenek, mert 30 emeletes épület számára sem kell nagyobb telek, mint egy 5 emeletesnek. A régi építkezési szerkezethez való ragaszkodás az 5 emeletes ház tulajdonosát megfosztja a további 25 emelet jövedelmétől. A főváros alakulásának és fejlődésének története a példáknak hosszú sorozatát nyújtja az igazgatás racionalizálására. A főváros igazgatása a világháború után igen súlyos feladat elé jutott. Szerencsére a forradalom a főváros lelki életében csupán fájdalmas átmenetet jelentett egy új, a keresztény nemzeti uralomban megujhodott korszakba. Bizonyságot tett a főváros, mint a múltban, ezúttal is arról, hogy az ország népével, hazaszeretetével és keresztény lelküietével egyetért, az állameszmének és a keresztény erkölcsi felfogásnak rendíthetetlen híve, forrón szereti hazáját és féltő gonddal ápolja a múltnak uemes hagyományait. Ezen elvek alapján törekedett célirányos működésével emelni a hatóság a polgárság jólétét, az intézmények egész sorozatának létesítésével. Nem vonható kétségbe, hogy a közigazgatás racionalizálása nagy körültekintést, alapos megfontolást és óvatosságot igényel, különösen a mai súlyos időkben. Ha körülnézünk, azt látjuk, hogy gazdag és hatalmas államokban is vajúdnak a nagy pénzügyi, gazdasági v. ;gazgatási problémák. A főváros nemcsak munkaadó, hanem hatóság is és így figyelemmel kell lennie arra, hogy az igazgatás egyszerűsítését nem viheti keresztül az alkalmazottak elbocsájtásával, mert ebben az esetben kénytelen lenne az önhibáján kívül kenyértelenné vált szellemi, vagy fizikai munkást, létfentar- tásában hatóságüag támogatni. Épen ezért csupán belső reformmal, eljárási és részben szervezeti változtatásokkal kívánja a főváros az igazgatást racionalizálni, hogy ííymódon fenntartsa azt a lehetőséget, hogy a közigazgatásnál, közoktatásnál, üzemeknél megüresedő állások, melyekre feltétlenül szükség van, a végzett ifjúság által be- tölthetők legyenek. A főváros felelős tényezői, mindenkor arra törekednek, hogy az adminisztráció a polgárság szemében és meggyőződésében nem szükséges rossz, hanem egy szükséges jó legyen. A viharos tetszéssel fogadott nagy- szat ású előadás után Reisch 1-R ó w Sándor igazgató „Régi Víziváros“ címen tartott érdekes előadást. Urbáayi C. József felügyelő igazgató arra hívta fel a Tanügyi Bizottság figyelmét, hogy a jövő nemzedék szívébe oltsák bele a mi szép Budapestünk szeretetét, R ü b- 1 e i n Richárd dr. min. tanácsos, M é- s z á r o s László dr. felsőkereskedelmi iskolai tanár, R u t h n e r Gyula elemi iskolai igazgató felszólalása után Gáspár Pál dr. elnök mondott köszönetét az előadóknak.
