Uj Budapest, 1937 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1937-11-27 / 47. szám

2 j*sw 1957. november St. inánynak cselekednie, és pedig sürgő­sen. Amint, hogy Budapest székesfő­város közönsége sürgősen iparkodik nemcsak szociális segítséggel, de köz­munkával is a széles néprétegek meg­élhetését javítani. A törvényhatóság közgyűlése a fize­tésjavítást keresztül fogja vinni. Merem hinni, hogy legalábbis a jószándéka megvan arra, hogy a megengedett ke­reten túl is segítsen az ő közigazgatási és üzemi alkalmazottain. Bizonyos, hogy az üzemi alkalmazottaknak az előző évben eszközölt fizetésleszállítá­sát is figyelembe fogja venni, akik kü­lönben rosszul járnának. A törvényha­tóság meg fogja tenni a kötelességét azok dacára, hogy a költségvetés defi­cites. Az immár közel 10 millió pengős hiány nem akadályoz meg bennünket abban, hogy biztosítsuk a köz javára munkálkodók megélhetését. Pedig a törvényhatóság nehéz helyzetben van. Már a mostani költségvetési hiány el­tüntetésére is a kormányt kellett kérni, hogy adja vissza azokat a bevételi for­rásokat, amelyeket tőlünk elvont és vegye le rólunk azokat a kiadási tétele­ket, amelyek minket törvényszerűit nem terhelhetnek. Már most is azt kérjük, hogy a főváros áldozatkészségének ha­tárain belül legyünk csak kötelesek a szociális segítségre, és pedig elsősorban a saját polgáraink javára és a szociális támogatásból a vidéki közületek is ve­gyék ki a részüket. Keressük az eszközöket és módokat, amelyekkel a kérdést megoldjuk. Nem kétlem, hogy a kormány megértette a törvényhatóság kérését, amelyben a fő­város költségvetési helyzetét tárgyilago­san indokolta és néni. kétlem, hogy sok jóakarattal fogja a kérést vizsgálat tárgyává tenni. Meg kell találni a meg­oldás módját, ha annakidején a sokkal jobb helyzetben úgy találta a kormány- hatalom, hogy a fővárost ezek a jöve­delmek nemcsak megilletik, de arra szüksége is van és ezek a kiadások nem terhelik, mert aizt az államhatalom köteles viselni. Ezzel nemcsak a költ­IXmOSfMZÁN' ■— kedeves dr. Városházy bizottsági tag úr? — Adventi a hangulat, kedves szer­kesztő barátom, b ékül ékeny ebbek a lel­kek, mint azelőtt még csak néhány hét­tel is. A Jézuskát várja mindenki, arra kíváncsiak a városházi tisztviselők, a legkisebbtől a legnagyobbig, mit hoz a kriszkindli? A városházi karácsonyfa alá minden esetre békét, szeretetet és megértést vár a főváros minden rendű és rangú polgára. Békét a tisztviselői kinevezések ügyében, szeretetet a pár­tok közé, megértést a tisztviselői kíván­ságok irányában. Ami viszont nem je­lenti azt, hogy azt kívánnák, hogy Lé­vai Sándor ugorjon a nyakába Gidró Lászlónak és Gál Jenő homlokon csó­kolja vitéz Csik Lászlót, vagy viszont. Csak ne haragudjanak az urak egymás­ra, mint ahogy általában haragudni szoktak! — Amit mi is őszintén kívánunk, de főképen azt, hogy ájtatos intelmeit bi­zottsági tag úr karácsonyi vezércikk formájában adja elő és nem ebben a rovatban, ahol intimitásokat és plety­kákat vár az Uj Budapest éhes közön­sége! — Azokkal is szolgálni fogok! Sőt mindjárt kezdjük egy városházi újság­írói intimitással. Schwét Henrik, a vá­rosházi újságírók nesztora, minden esz­tendőben a közgyűlési tárgyalás után, ségvetési hiány van fedezve, de fedezve volna a mostani fizetésjavítás összes pénzszükséglete. Most mondja valaki: No és ha a kor­mány nem értette meg a főváros kérel­mét és annak indokait? Akkor is telje­síteni kell ezt a fizetésjavítási szüksé­gességet! Keresni kell a módot máshol való takarékoskodással, más jövedelem- forrás felhasználásával, más bevétel igénybevételével, esetleg átmeneti in­tézkedéssel, de meg kell teremteni a le­hetőséget, hogy a közalkalmazottak jo­gos igénye, az ő megélhetésük biztosí­tása valóra válhassék. Várjuk a polgár- mester javaslatát. Otezerhatszáz idegbeteg gyermek van a székesfőváros iskoláiban A Keresztény Tanügyi Bizottság az iskolanővér'! intézmény fejlesztését szorgalmazza — Az Uj Budapest tudósítójától — A Keresztény Tanügyi Bizottság hét­főn tartotta meg szokásos havi össze­jövetelét B e d n á r z Róbert prelátus elnökletével. A termet zsúfolásig meg­töltötte az érdeklődök hatalmas serege, akiknek sorában a pedagógiai élet szá­mos kiválóságát is ott láttuk. A meg­jelenteket B e d n á r z Róbert köszön­tötte, majd dr. Kosa Ferencnét, az iskolanővéri intézmény vezetőjét, kérte fel előadásának megtartására. Dr. Kosa Ferencné ,,Az iskola- nő v é r i intézmény szerves bekapcsolása az iskolai ne­velés szolgálatába“ című, mindvégig élvezetes előadásában elő­ször azolcat az okokat vázolta, amelyet ennek az intézménynek az életrehivását szükségessé tették, majd világos ok­fejtéssel az intézmény belső szervezeté­nek egyidejű ismertetésével reámutatott arra, hogy hol és mennyiben tudnának belekapcsolódni a nővérek az iskolai munkába és ezzel segítségére lehetnek a tanítói munka sikerének biztosításá­ban. Az intézményt, amelynek megalapí­tója Krén Margit volt, a szociális szükségesség hívta életre. A főváros ál­dozatkészségét dicséri, hogy ez az in­tézmény máris szép eredményekkel di­csekedhet, jóllehet mindössze 38 tagja van. Ha pedig az iskolák számát tekint­jük, nem csodálkozhatunk, ha a mun­ka súlypontja a ki3 létszám miatt az elemi iskolákra helyeződik. Ennek a munkásságnak igazolására szolgál jón, hogy az intézmény 24.000 gyermek ér­keztetését, 18.000 gyermeknek cipővel való ellátását és 12.000 gyermek fel­ruházását segítette elő. így a köztudat­ban, mint szociális intézmény szerepel, pedig nemcsak az, hanem hatalmas se­gítője a nevelői munkának is. Hiszen tagjai csakis okleveles tanítónők lehet­nek, akik ha hivatást éreznek maguk­ban, katedrájukat cserélhetik fel ezzel a pályával és alrik komoly Aötanul irá­nyok után s gyakorlati képzéssel lesz­nek tagjai az intézménynek. Ezért tartja szükségesnek, hogy már a pedagógiai szemináriumi növen­dékeket osszák be hospitálásra, hogy kuönböző gyermekbírósági tárgyaláso­kon is megismerjék a gyermeki lelkek kilengéseit. A legtöbb gyermek családi körülmények folytán már terhelten ke­rül az iskolába, amelynek szomorú ké­pét tükrözi az iskola-orvosi statisztika, mely 5.600 idegbeteg gyermekről ad szá­mot. A különböző családi körülmények és környezet döntő befolyással van * gyermek lelki életére s a tanítói munka nehézségét csak emeli a kültelek! isko­lák környezete, a magas osztálylétszám, a folyton változó módszerek. Az iskola­nővért intézmény a többi segitőszervek, mint iskolá-orvosi intézmény, napközi otthon, ifjúsági egyesület stb. mellett ebben a segítő munkában vesz részi, amikor a különböző indulatú, vagy rossz tanulójú gyermekek megjavításá­ra a házikezelés módszerét ve­zette be, amikor környezet-tanulmány segítségével négyszemközti beszélgeté­sekkel igyekszik a javítást elősegíteni. Az eredmény nem is maradt el, mint ahogy erről köszönő levelek sokasága élő tanúbizonyságot tesz. Kárpáti Ottó és mások hozzászó­lása után Bednárz Róbert köszönt# meg a mélyenszántó előadást, majd nagy tetszés közben jelentette be, hogy az előadás, va1 amint a hozzászólások alapján az intézmény továbbfej észt ését fogja szorgalmazni. Egyben kijelentette, hogy minden hétfőn öt és hat óra kö­zött a Városház-utca 14. sz. alatt fogadó órát tart, hogy a pedagógusoknak ügyes-bajos dolgaikban segítségükre le­gyen. külön költségvetési biláncot állít fel lapjában, a Lloydban, nem is annyira a költségvetést, mint inkább a költség- vetési vitát illetően. Mondanunk sem kell, hogy a Pester Lloyd nem tartozik a kimondottan szélső-jobboldali orgá­numok közé. Annál feltűnőbb, hogy Schwét bácsi ezévi bilánca a legtöbbet és a legmelegebb hangon Petrovácz Gyula költségvetési beszédjéről ír. — A legnagyobb hatást — írja a Pester Lloyd — Petrovácz Gyula keltette, az ő jól felépített és hatásosan előadott beszéde, amely legnagyobb részt a fő­város szomorú pénzügyi helyzetével foglalkozott a kormány felelősségével kapcsolatosan, még a szélső baloldalon is élénk tetszést váltott ki! — Ennél megtisztelőbb or dót a kitűnő Petrovácz Gyula nem is kaphatott! Mert hogy a keresztény lapok dicsérik a keresztény politikának majd valamennyi oszlopos tagját, annak megvan a maga lélek­tani magyrázata, nem beszélve termé­szetesen arról, hogy Petrovácz Gyula városházi szereplése minden dicséretet megérdemel. De hogy a baloldali sajtó ünnepli Pétrováczot, szinte tüntetőén mellőzve a saját házi liberális nagysá­gait, az arra mutat elsősorban, hogy Schwét atyánk tud és akar is objektív lenni — sőt mer is! — de bizonyít amellett is, hogy Pelrovácznak olyan érdemei vannak, amelyeket még a leg- liberálisabb vonalevezetés sem tud le­tagadni. — Ebben tökéletesen igaza tan ön­nek, kedves dr. Városházy, bár Petrá­vácz minden valószínűség szerint azon a véleményen van, hogy őt inkább szid­ják liberálisék, mint dicsérjék! Lesz még közgyűlés karácsony előtt? — Lesz, még pedig rövid egymás­utánban kettő is! December tizedikén és december tizenötödikén. Súlyosabb probléma egyik közgyűlésen sem kerül felszínre, sőt — csodák-csodája — még a főszámvevö-választás is egyhangú lesz. Gátay-Grosszmann Bélának, a he­lyettes főszámvevőnek, nincs is ellen­fele. Vele különben valóban méltó mó­don lesz betöltve Sebő Béla öröksége. — Éljen, éljen! Kitüntetések? — Mohács város polgármestere: Margittay Lajos dr. pénteken átnyúj­totta Szendy polgármesternek a város arany-emlékérmét, amely a mohácsi csata kétszázötvenedik évfordulójára készült. A hősvértől pirosult gyásztér városának polgármestere egyben átad­ta a város közönsége által küldött dísz- albumot is és köszönetét mondott a fő­városnak az ünnepségen való részvéte­léért. — Egyéb kitüntetés? —- A kormányzó a miniszterelnök előterjesztésére Csordás Elemér tiszti főorvosnak és Némethy Károly dr. szé­kesfővárosi tanácsnoknak a Magyar Vöröskereszt Egylet céljainak előmoz­dítása érdekében kifejtett kiválóan eredményes működésük elismeréséül a Magyar Vöröskereszt érdemkeresztjét adományozta. — Hallom, hogy Illyefalvi profesz- szor urat is nagy kitüntetés érte! — Úgy van, szerkesztő úr! A Ma­gyar Statisztikai Társaság választotta alelnökévé a fővárosi statisztikai hivat­tál tudós igazgatóját. — Gratulálunk Öméltóságának! Há­zasság? — Ifjabb Szendy Károly, az Elek­tromos művek nagyrahivatott, fiatal mérnöke hétfőn köt házasságot Szil- vássy Máriával, Szilvássy Dezsőnek, az Elektromos Művek rangban legidősebb főtanácsosának bájos leánykájával. A polgári esketés lesz hétfőn, az egyházi esküvőt szerdán, december elsején este fél hét órakor tartják a belvárosi fő- plébánia templomban. Az esketési szer­tartást a Szilvássy család atyai barátja: Péchy Alán, a minorita rend Miskolcon székelő tartományi főnöke, fogja fé­nyes papi segédlettel végezni. Ez a há­zasság különben nemcsak azért érdekes, mert ismét megszaporodott a városházi kollega-házasságok száma, hanem fel­tűnő a két örömapa fiatal volta. A pol­gármester mindössze ötvenkét eszten­dős, a menyasszony apja pedig alig negyvenöt éves. Hogy a fiatal pár ezek- után valóban mennyire fiatal — azt d lehet képzelni! — Gratulálunk az ifjú párnak! El­jegyzés? — Lázár Magdát, Lázár Ferenc fel­sőházi tagnak, a Keresztény Községi Párt vezető egyéniségének, egyetlen leányát eljegyezte Bézay Jenő dr. igaz­ságügy miniszteri miniszteri osztályta­nácsos. Az esküvő a tavasz folyamon lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents