Uj Budapest, 1937 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1937-11-13 / 45. szám
4 m mm iuLfflntäBEsar 1937. november 13. EmeliK~e a fővárosi al- KalmasottaK Esetését ? Sszen&y polgármester: Ha as állami masotiate fisetésemelésére sor Kerül, a törvényhatóság aligha térhet Ki a fővárosi alKalmasottaK fisetésemelése elöl — Az Uj Budapest tudósítójától — A köztisztviselői társadalma^ nagy öröm érte Fabinyi Tihamér dr. pénzügyminiszter azon kijelentésével kapcsolatban, hogy az állam pénzügyi helyzetének megjavítása lehetővé teszi a fizetés javítás fokozatos megkezdését, illetve az 1931—32-es évek fizetés- csökkentésének helyreállítását. Köz- tisztviselői körökben elterjedt hírek szerint egyelőre 5—10 százalékkal fogják visszaállítani a leszállított köztisztviselői fizetéseket. A köztisztviselők fizetésemeléséről szóló hir természetszerűen élénk érdeklődést váltott ki a városházi tisztviselők körében is. Izgatottan találgatják, sor kerül-e a fővárosi tisztviselőtársadalom lecsökkentett fizetéseinek valamilyen mértékű helyreállítására ? A fővárosi alkalmazottakat ez a probléma annál inkább érdekli, mert a fővárosnál a szanálás következtében sokkal nagyobb mértékű illetmény-elvonás történt, mint az államiaknál. Erről a nagyfontosságú problémáról Szendy Károly polgármester a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának: — Természetes, hogy magam is a legélénkebb érdeklődéssel tekintek a pénzügyminiszter úr kijelentése kapcsán a tisztviselők fizetéscsökkentésének helyrállitása elé. Érdemben az ügyről nein nyilatkozhatom, annak eldöntése, hogy az ügy az államot, mint a várost illetően pénzügyi konzekvenciákat ,maga után vonó fizetésemelés lehetséges.e: a kormányzat feladata. — Amennyiben az állami tisztviselők fizetésemelése bekövetkezik, alig lehet kitérnie a törvényhatóságnak az elől, hogy a fővárosi tisztviselők és egyéb alkalmazottak fizetését is ne emelje. A főváros ebben az ügyben önálló kezdeményezésre természetszerűen nem alkalmas, ebben a vonatkozásban a főváros nem egyéb, mint az állam függvénye. Mint illetékes helyen értesült az Uj Budapest munkatársa: a fővárosi közigazgatási és tanügyi alkalmazottak fizetése mintegy évi ötvenmillió pengőre rúg. A közigazgatási és tanügyi alkalmazottakat illetően tehát egy ötszázalékos fizetésemelés, illetőleg a fizetéscsökentés visszaállítása évente mintegy ötmillió pengő űj kiadással terhelné meg a főváros büdzséjét. Körülbelül ugyanez a helyzet az üzemeket illetően is; egy ötszázalékos fi- I zetésemelés tehát a fővárosi budget mai deficitjét ötven százalékkal emelné. Belvárosi képtelenségek Irta: Szőke Gyula dr. Amilyen jóleső örömet keltett a Belváros lakosságában az a hír, hogy immár a Belváros rendezésére sor kerül és úgy a főváros vezetősége, mint a közmunkatanács gondol már ezzel a városrésszel is, éppen úgy megdöbbentő az, ami a rtalóságban történik. Nincs az az erős kritika, amelyik elég gyenge lenne azzal az eljárással szemben, amelyet legutóbb is láttunk. Az ötletszerűség és tervszerűtlenség éli a maga idejét és a mi idegeinket. A be nem tartott ígéretek teljesen lerontják a hatóság tekintélyét. Az pedig, hogy a főváros lakosságának az élete figyelembe véve nincs, hanem csak az idegenforgalom és a vendégek vélt igényeit és ízlését gondolják szolgálni, olyan áldozatokat hozat a főváros népével, amely a kiadásokat feleslegesen emeli és a megélhetést drágítja és nehezíti. Rendezni kellett a Dunapartot, mert a szállodák nem bírják el a hajók füstjét és a villamosjáratokat. No meg szűk a korzó! Az eredmény, hogy a szállodák előtt mégis hagytak hajóállo mást, ahol, amint meggyőződtem, órák hosszáig áll a hajó. Ahova pedig áther- lyezték a hajókat, még jobban kell a Dunaparton bukdácsolni, mint addig a hepehupás köveken kellett, mert az Er- zsébet-híd és Ferenc József-híd közötti szakaszon a hajózási épületek szerint emelték fel a járda egy részét, de a kocsiutat és a járda többi részét úgy hagyták. Nem is mondják meg, hogy ez az ötlet, mennyibe került a fővárosnak és a Beszkártnak. Legalább rendezték volna a közlekedést! Úgy gondolom, hogy a főváros lakossága és látogatói megérdemelnék, hogy az ő életükkel és testi épségükkel is, no meg az ő adózási lehetőségű lekéi is törődjenek. Most hallom, hogy núnél hamarabb hozzáfognak a Dunaparti gyorsvasútihoz is, de természetesen megint csak a szállodák és a Lánchíd előtt. Ezzel látom igazolva, hogy sem komoly, átülő erejű terv, sem komoly pénzügyi megalapozottság ezeknél a rendezéseknél nincs. Egy bizonyos. Ha a Dunapartot rendezni akarják és ott nagy országa utat kívánnak kiépíteni, akkor nem lehet az előzetes tervek és számítások nélkül apró részletekben minden évben újrakezdve végezni, mert ez egyrészt a közlekedést fogja évekre megbénítani, másrészt a részletek folytonos befejezése és kibontása legalább annyiba kerül, mint ha az egészet egyszerre elkészítenék a parlamenttől a Horthy Mik- iós hídig. De mindez kapcsolatba hozandó a belvárosi közlekedéssel. Kéznél van az Andrássy-úti földalatti vasút bekapcsolása a Dunaparton lemélyítendő villamoshálózatba. Az autóbusz és villamos- forgalom megszabása, a Kecskeméti és Veres Pálné-utcai villamosvonal megszüntetése, vagy legalább is egyirányú közlekedés behozatala és a Belvároson keresztülmenő autóbuszforgalom rendezése szinte nélkülözhetetlen. Legalább ennyire fontos azonban a Belvárosnak a felesleges kocsiközlekedéstől való megszabadítása. Itt a közlekedési rendőrségre gondolok. Szinte érthetetlen, hogy juthatott illetékeseknek eszébe az, hogy minden autómobilvizs(- gálat éppen a Veres Pálné-utcai köz»- igazgatási rendőrségen eszközöltessék és ezzel a legfontosabb reggeli és délelőtti forgalmi időben a szűk utcákon a járművek egész sora állja el az utat a közlekedés elől. Ha annyira szűknek látják ezeket az utcákat, hogy csak egyirányú közlekedést lehet engedélyezni, — amit elfogadok, — legalább arra is kellene gondolni, hogy az egész város- ból ne csődítsék be nap-nap után ide az összes megvizsgálandó, vagy panaszos járműveket. A legtöbb nem is a Belvárosban garazsiroz, de meg legalább olyan könnyen ki lehet menni a város belső részeiből vizsgálatra a Mo- sonyi-wtcai, vagy a Mészáros-utcai rendőrségre, amint a külső részekből a sokkal nagyobb számú jármű ide bejön. El szörnyed az ember, ha látja azokat az épületeket, amelyeket a Szerb-utcai Nemzeti Zenede telkén hatósági engedéllyel elkövettek. Ha a városrendezési és szépítési törvény után a hatalmában és eszközeiben megnövelt közmunkatanács szépérzéke csak ennyire tudott érvényesülni, hát sürgősen újítsa meg önmagát, mert ezt azután soká kibírni nem lehet. Ez nagyon szomorú bizonyítvány a közmunkatanácsról! A leghangosabban tiltakozunk as ellen, hogy ilyen legyen a Belváros rendezése. De az ellen is tiltakozunk, hogy zsákutcákat nyissanak és még el sem kerített üres telkeket hagyjanak a Belváros területén. Az sem tűrhető, hogy szabályozás címén az eddigi szűk utcák helyett zegzugos, a ki- és beugró házak következtében közlekedésre még alkalmatlanabb és minden esetre rendészeti- leg kevésbbé kezelhető utcák keletkezzenek. Helyes egyes utcákat kiszélesíteni, de ez nem jelentheti azt, hogy hosszú évtizedekre egyrészt fenntarttas- sék az apró házacskák egész sora, beleesve az utca régi vonalába, másrészt egyes épületek fenntartása megakadályozza a főváros rendes kifejlesztését és a Belváros csupa utca legyen házak nélkül. A Belváros kiépítését nem fantasztikus, vagy ötletszerű, hanem előre elkészített és nyilvánosságra hozott komoly elhatározással és érett megfontolással készített terv alapján kell mielőbb megindítani. Egyútal meg kell állapítani azt a stílust is, amely a Belvárosban építhető. A keresztülvitel érdekében meg kell adni a rendkívüli házadómentességet abban a legnagyobb mértékben, amelyet üres telek beépítésére adnak. De emellett ki is kell mondani, hogy egy bizonyos időn belül azok a házak, amelyek már közegészségügyileg, vagy közbiztonságilag fenn nem tarthatók, újraépítendők. Helyeselném, ha a főváros is építene egy pár bérházat, itt a Belvárosban az ő alkalmazottai számára. Ez az építkezés semmi esetre sem kerül többe, mint az eddig épített fővárosi tisztviselői lakások. Nem túlszéles utca és túl magas ház kell, hanem stílusos, lakályos városnegyed. Szívesen is jönnek ide lakni az emberek, ha a központi vásárcsarnok újból az olcsóbb bevásárlási lehetőséget fogja szolgáltatni. Nem lehet olyan előkelő és nagy ez a Budapest, hogy szégyeljük magunkat, ha a központi vásárcsarnokban, Fővámtéren, Mátyás téren és a Ferenc József híd és Horthy Miklós híd közötti Dunaparton kereskedelmet engedélyezünk és piacot tartunk fenn. Folyton azért sírunk, hogy nagy a drágaság és elnéptelenedik a főváros, főleg annak a belső városrészei. Ugyanakkor azonban szándékosan lehetetlenné tesszük, hogy a polgárság az adott viszonyokhoz képest rendesen megélhessen. Nagyon sok fantasztikus tervet tátz gyaltunk és az előterjesztett tiltakozások dacára elfogadtunk. Sok, talán más időben alkalmas tervet időelőtt, vagy pénz nélkül vittünk keresztül és még több olyan elgondolást valósítottunk meg, amely máshol talán jó lehetett,, de a mi viszonyainknak meg nem felel. Több gyakorlatiasságot, nagyobb polgári érzéket, az élet alaposabb ismeretét kell a munkába belevinni és akkor mi nemcsak panaszkodunk, hanem örülünk és a jól végzett munkáért köszönetét is mondunk! Fotócikkek Szakáll Géza szaküzletében BUDAPEST, V., DOROTTYA-UTCA 11. Amatőrfelvételek kidolgozása LEI C ft GÉPEK, KELLÉKEK, KIDOLGOZÁSOK SPFOÁUS SZAKf[71FTF Gyárból közvetlen"" legolcsóbb csőbutor, gyermekkocsi, östzecsukóscgy vaságy, ágysodrony, afrikmatrac Prohászka gyárból VI.. gróf Zichy JenS-u. 40. T.lofon : 1 290-30 Fióküzlet : Kilói-ut 7. Móczár Gábor egészségügyi berendezéseket tervező és kivitelező vállalata Budavest. Ilit. Magdolna utca 4. színi. Telefon: 1—435—47 és 1—347—80. E Aszfalt-, utép tő, szigetelő és tető- I fedő vállalata Budapest, Iroda VI., Agyag u. 75. Telep Telefon : 2-928-32
