Uj Budapest, 1937 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1937-11-13 / 45. szám
2 1937. november IS. nak, amelyeket ö nevelt és amelyek tudatosan a keresztény és nemzeti gondolat alapján álló politikát hirdetik. Wolff Károly megelőzte korát. A keresztény és nemzeti mozgalmak külföldön időrendben mind sokkal késöb- biejk. Sajnos, neki nem adatott meg, hogy saját politikai elgondolását im- périummal és ö maga szolgálhassa. Gazdasági programja — amelyet utolsó karácsonyán a fővárosban plakátokon hirdetett — az volt, hogy keresztény csak kereszténynél vásároljon. Szüárd meggyőződése volt, hogy a kereszténység gazdasági problémái csakis kersztény szolidaritással oldhatók meg; hogy a kereszténység gazdasági megerősödését nem a tüntetés, a fejbeve- rés, az uszítás, az orditozás fogja végrehajtani, hanem a keresztény szolidaritásnak ez a gondolata, amelyet következetesen egész életen át minden kereszténynek szigorúan végre kell hajtania. Ma sem tudunk ennél tömörebb gazdasági programot adni keresztény tömegeinknek. De persze, ennek végrehajtásához öntudat, gerinc és jellem szükséges. *X* Bántották, támadták és gúnyolták öt ezért is, de egész politikájáért is. De ez a közélet. Van olyan madár, amely a virágzó rózsafán sem az ülatos, színpompás virágokat keresi, hanem a le- véltetveket. Rajta is és a közélet minden kimagasló alakján csak gyengeségeket keresnek és van sajtó, amelyik nem elvi harcot, hanem személyi harcot folytat. Lehet valaki kristálytiszta, mint a napfény, a rágalom azt sem kíméli meg. Hiszen a napfény hatása is különböző. Ha a napfény rásüt a tájra, kivirágzik a mező, kilombasodik az erdő s illatot és ózont áraszt a nap felé. Rásüt a napfény a pocsolyára, vagy a trágyadombra, az ‘bűzzel felel, mert mást magából kibocsátani nem tud Wolff Károly a százszor megismételt támadások és rágalmak ellenére sebez- hetetlen maradt, mert jelleme kristály~—pmmmmmmmmmm mmmmamm mm——bb tiszta volt. Kapott ö tömjénfüstöt is. Sokan dicsérték és sokan körülhízelegték, de ö ezt nem szerette. Az ö röntgenszeme átlátott a hízelkedökön és meglátta bennük a magánérdeket, amelyet a hízelgés szolgálni kívánt. Hívei szerették, barátai rajongtak érte, tömegei mentek utána; bármerre járt. Szívták és itták a szavát és adták tovább tanítását. Ma is visszasírják és ma is gyászolják öt. De ö nem szereti a siránkozást ríthatatlanul ragaszkodjanak az ő politikai elgondolásának és politikai végrendeletének minden egyes pontjához. Ezért, amikor ezt a kegyeletes megemlékezést lezárom, nem végezhetem egyébbel, mint egy szent fogadalommal, amelyet magam is, de az Önök nevében is kívánok tenni: Wolff Károly politikai örökségét hűségesen és változatlanul megőrizzük, szerény tehetségünkkel szolgájuk és továbbfejlesztjük s maradéktalanul adjuk át majdan az utánunk következő nemzeés nem ezt kéri híveitől, hanem azt, hogy hűséggel tartsanak ki az ö politikája mellett; hogy szüárdan és tántodéknek, hogy ebben a formában örökké éljen közöttünk Wolff Károly dicsőséges lelke. Ilovszky akciója a karácsonyi segélyért A törvényhatósági bizottság egyhangúlag fogadta el Uovszky indítványát-— Az Uj Budapest tudósítójától — Uovszky Jánosnak, a Keresztény Községi Párt oszlopos tagjának, nevéhez fűződik a karácsonyi segély rendszeresítése a fővárosi tisztviselők javára. — Ilovszky, aki dísztagja a Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetségének, állandóan figyelemmel kíséri ezt a nagyfontosságú problémát. Sajnos, a szanálási esztendők következtében a tisztviselők széles kategóriáit közelről érintő karácsonyi segély évről-évre összezsugorodik. A főváros törvényhatósági bizottságában most lezárult költségvetési vitában Uovszky a Keresztény Községi Párt nevében a Baross Szövetség iparosainak és kereskedőinek felkérésére a szükséges anyagi fedezet megjelölése mellett terjesztette elő indítványát. Uovszky javaslata úgy szól, hogy a közgyűlés határozza el, hogy a székesfőváros közigazgatási, valamint üzemi tisztviselői alkalmazottai, munkásai és nyugdíjasai a községi háztartásnál, illetőleg az egyes üzemeknél elért megtakarítás terhére 1937. karácsonyára éppúgy, mint az elmúlt években karácsonyi segélyben, jutalomban részesüljenek. A karácsonyi segély kifizetését a hivatalok és üzemek olyképen teljesítsék, legkésőbb december 15-e és 20-a között, hogy ezek az összegek idejekorán. forgalomba kerülhessenek. Arra kérte Uovszky az elnöklő főpolgármestert, hogy javaslatát juttassa el a kormárnyhoz, de nemcsak a kormányhoz-, hanem mindazokhoz a vállalatokhoz, bankokhoz és nagyüzemekhez is, amelyek a pillanatnyi konjunktúrát ki tudják használni. Az alkalmazottaknak adjanak a magáncégek is karácsonyi segélyt olyan összegekben, amely arányban áll az egész éven át általuk végzett munkával. Csak így lehet lendületet adni karácsony táján az üzleti életnek és csak így valósítható meg. hogy karácsony, a szeretet ünnepe, meg— kedves dr. Városházy bizottsági tag úr? — Ez a hét, kedves szerkesztő barátom, ismét a közgyűlések hete volt. A muh szombatra kitűzött közgyűlés elmaradt, ezen a héten pérdeken végződött az ez évben valóban tartalmas költségvetési vita. Már csak a napilapok tudósításai és a közgyűlési napló szerint tartalmas, mert ténylegesen az a helyzet, hogy a városatyák részéről vajmi kevés érdeklődés mutatkozik fővárosunk jövő esztendei háztartásának részletei iránt. Általában csak a szónokok és néhány túlbuzgó atyja városunknak, vannak a közgyűlési terem- ban, kivéve természetesen a vitarendezőket, akik szorgosan ügyelnek arra, hogy a soron következő bizottsági tag úr jelen legyen, ha elhangzik az elnöki szó: a következő szónok felhívását illetően. A báj fékben is eléggé álmos a hangulat, különösen este nyolc után, amikor az idősebb generáció általában haza megy, hogy a dolgukat jól végzett városatyák nyugalmas és tiszta álmát aludja. Ami pedig a vitát illeti, erre vonatkozóan az a helyzet, hogy az egyes költségvetési fejezteknél inkább csak a lokális óhajok és vicinális érdekek jutnak kifejezésre, rövid, de velős felszólalások hangzanak el, amelyekre majd büszkén történik hivatkozás a kerületi pártvacsorákon és értekezleteken. Általánosabb szempont csak az üzemi költségvetésnél volt az uralkodó, a helyi kívánságokon túlmenően itt a faáros egyetemes érdeke volt a szóno,- kok kiindulási pontja. Egyébként . . . — Egyébként? — . . . ha a közgyűlés mindazokat a kívánságokat teljesítené, amelyeket a közigazgatási költségvetés részletes vitájában felvetettek, legalább is ötmillió pengővel növekedne az évi költségvetési teher, amire pedig — tekintettel Széli őnagyméltósága piros ceruzájára — semmi kilátás sincs, sőt az öreg városházi rókák szerint az a helyzet, hogy a belügyminszter olyképen fogja eltüntetni a városházi deficitet, hogy a költségvetésbe felveti kiadási tételekből jelentékeny kihúzásokat eszközöl. Amire azután egyszersmindenkorra el lesz intézve a jövő évi költségvetés deficitje ahelyett, hogy a kormány a főváros számára kedvezőbb, a polgármester és valamennyi párt által kért másik megoldási módhoz: az elvett adórészesedés visszaadásához nyúlna. — Mi újság a névnapok ünneplése körül? —- Elsőnek Szendy polgármester névnapjáról teszek jelentést. Noha a podeszta a leghatározottabban tiltakozott bárminemű ünneplés ellen, még sem tudott kitérni az obiigát ünneplés elöl. Megjelent nála a tanácsnoki kar, külön a kerületi elöljárók, a tanügyi személyzet, az alkalmazottak szövetsége és természetszerűen a községi pártok: a Keresztény Községi Párt Csilléry András, a Nemzeti Egység Pártja Zsitvay Tibor vezetésével. Testületileg tisztelegtek a névnap alkalmából a polgármesternél a városháza újságírói is. Uj szónok mutatkozott be, aki méltóképen ecsetelte a polgármester érdemeit és a főváros, nemkülönben a sajtó értékes kapcsolatait: Lázár József szé- mélyében. A polgármester meleg szeretettel válaszolt az újságíróknak, annak megemlítését sem felejtvén el, hogy a kitűnő Lázár Józseffel harminc éves barátság szálai kötik össze. — Éljen, éljen! Hogy állunk a Jenő nappal? — Először a halott Jenőről beszéljünk, Sipőcz Jenőröl, akinek sírja minden valószínűség szerint koszorúkkal lesz telve ezen az első Jenő napon. húsz év óta az elsőn, amikor Budapest nagy polgármesterét, majd főpolgármesterét nem köszöntik az üdvözlő sürgönyök százai és ezrei. Emlékezzünk a régi Jeno-napokra: az ezer személyes teára a Gellért-szállóban, ahol az azóta szintén halott Wolff Károly méltatta a keresztény Budapestet megalkotó nagy polgármester érdemeit. Az első sorban pedig ott örvendezett fia dicsőségének n nagy matróna: özvegy Sipőcz László- né. Az ünneplésekből kegyeleti aktus lett, fájó emlék ... — Sok a poézis önben, kedves dr. Városházy! Mi lesz a főpolgármester névnapján? — Baráti vacsora, sok és fontos politikus és a város vezetőségének részvételével, anagymáltósága családi otthonában. De az is bizonyosra vehető, hogy a főpolgármester sem fogja elkerülelégedett hangulatban és megfelelő keretek között folyhasson le 1937-ben. Ilovszky előterjesztését általános helyesléssel fogadták a közgyűlés minden oldalán. A felszólalásra adott válaszában Szendy polgármester be jelen tette, hogy a lehetőség határain belül mindent el fog követni abból a célból, hogy a fővárosi alkalmazottak karácsonyi segélye ebben az esztendőben is folyósításra kerüljön. 5zv. UJÁGH ÁRPÁD„ó BUDAPEST, 11., B1MBÓ-UT 17. TELEFON: 1-544-26. Acélplovnbák mindenféle célra nagyságban és sz inben. Szalagplombák Szövetplombák. Ládaplombák. Hordólemezek. Plombázófogók acél- és ólomplombákhoz. Jegylyukasztó- (katauz- és ellenőri) fogók. Konzervbontó kések. fulurner István DomhortéfkéDBszete éi moJell-mBlerme Budapest. V., Tisza-utca 11. let: 2-919-46 Steiner és Szimper Cégtulajdonos: Steiner Mór Disz-,templom-, szobafestők és mázolok Budapest, IX., Üllői-út 57. Telefon: 1-306-29. Kősszénbánya 's Téglagyár Társulat Pesten (DUASGHE) m ocBjp Budapest, V., Klotild-utca 3. Telefon: 114-644 hetni a hivatalos üdvözlő-szónoklatokat sem. — Egyéb ünneplés? — Morvay Endre dr. tanácsnokot, a világítási és közüzemi ügyosztály kitűnő vezetőjét ünnepelték hivatala, üzemei és barátai abból az alkalomból, hogy ötvenedik életévét betöltötte. A kitűnő Morvay ez alkalommal a spontán szeretet és önzetlen jóbarátság sok és értékes megnyilvánulását kapta. Ügyosztályi személyzete élén Szentmiklósi József dr. főjegyző, tanácsnok-helyettes köszöntötte. — Apropos, Szentmiklósi! Igaz, hogy már nemcsak ő, hanem a fia is horgászik? — Hogy igez-e azt nem tudom, de az atyja minden cáfolattal szemben állítja, hogy a hároméves kisfiú horgával már halakat, fogott ki a nyáron a Balatonból. Adja Isten, hogy nagyobb horgász legyen belőle, mint az édesatyja! — Kik a betegek? — A hét betege Salamon Géza dr. tanácsnok, aki szövődményes influenzán ment keresztül. Annyira■ beteg volt a kitűnő Géza, hogy költségvetése tárgyalásán sem lehetett jelen. Sőt katona fiát sem látogathatta meg. A közegészségügyi ügysztályban még egy beteg van, vitéz Bárány László dr. személyében, aki hetek óta gyomormérgezéssel fekszik a Szent István-kórházban. Lévén azonban közegészségügyi ügyosztályról szó, a közkórházi förvosok mindennél jobban ambicionálják, hogy úgy Salamon, mint Bárány mielőbb talpra álljanak. Amire meg is tan a kilátás!
