Uj Budapest, 1937 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1937-10-09 / 40. szám

1987. október 9. UJMHBABEST 3 Bódy László a FANSz bölcsen irányi diktáló vezére Szokolay Leó poeíikus beszéde kimagasló eseménye volt a Bódy íiszíeleíére rendezeti ünnepi vacsorának — Az Uj Budapest tudósítójától — Legutóbbi számunkban röviden meg­emlékeztünk a Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége tisztviselő-osztályá­nak igazgató-tanácsi és választmányi üléséről, amelyen Bódy László dr. tanácsnokot, a tisztviselő-osztály elnö­két ünnepelték abból az alkalomból, hogy kormányfötanácsossá nevezték ki. Az ülést népes vacsora követte, ezen a fővárosi tisztviselők L a m o 11 e Ká­roly dr. alpolgármester vezetésével igen számosán vettek részt. A vacsorán az ünnepi beszédet — általános és nagy hatást keltve — Szokolay Leó dr. árvaszéki elnökhelyettes tartotta.-— Ha a békekorszakot a trianoni korszakkal összehasonlítjuk, — mon­dotta Szokolay — a fehér asztal szempontjából egy érdekes és biztató jelenséget figyelhetünk meg. — A boldog békevüágban, a gazdag bankett pecsenyéje után felállt az első ünnepi szónok, majd öt követően a má­sodik és harmadik, mindegyiknek be­széde után a cigánybanda hatásos tusst húzott, az emelkedett hangulatban a dikciőzás ragálya veszedelmesen ter­jedt, úgy, hogy hajnalig a társaságnak csaknem valamennyi tagja pohárkö- szöntöt mondott. A járvány kellemes bódulatában szónok lett mindenki. Az is, ............................................................ aka rna menni, mégpedig ahoz a ma- gasállású közéleti férfiúhoz, aki hiva. tásánál fogva sokat jár külföldre, fő­leg Genfhe. A méltóságos asszony cáfol lata amellett szól, hogy az aktív kegyel­mes úr — továbbra is agglegény ma­rad. — Sikere volt Csorna Kálmánnak Rómában? — A római gyámügyi kongresszus, amelyen harminchárom nemzet képvi­seltette magát, Csorna Kálmánt abban a kitüntetésben részesítette, hogy egy német és belga szaktekintéllyel együtt társelnökké választotta, A kongresszu­son különben Csorna — aki nemzet­közi szaktekintély gyámügyi téren, az elvált és különvált szülök gyermekeinek szociális védelme címen tartott nagy­sikerű előadást. — Gratulálunk az elnök úrnak! Hár zassági hír az árvaszékröl? — Révész András dr. árvaszéki fo­galmazó, fia kedves és kitűnő hírlap­író kollegánknak: Révész Mihály dr. törvényhatósági bizottsági tagnak, há­zasságot kötött Fischer Katalin úrleány- nyal. — Halálozási hír? — Életének hetvenharmadik évében hosszú szenvedés után elhúnyt Mihá- lyik István nyugalmazott székesfőváro­si műszaki főtanácsos. Hosszú ideig ve­zető helyettese volt a magasépítési ügy­osztálynak. Régi vágású, komoly mér­nökember volt az öregúr, temetésére kivonult az egész magasépítési ügy­osztály. — Őszinte részvétünk! A viszontlá­tásra a jövő héten kedves bizottsági tag úr! akit egyébként a némaságig szófukar­nak ismertek és méginkább az, aki ott­hon, a közismert okból — nem jutott szóhoz. — A trianoni súlyos helyzet azonban nemcsak a tisztviselői fizetésekkel, ha­nem a szóval és idővel való túlzott ta­karékoskodást is kötelezővé tette. En­nek folytán szanálták és racionalizál­ták a banketteket s a pohárköszöntöket is. Ma, rendszerint előre megállapítják, kontmgentálják a szónokok számát és olykor még a felszólalás időtartamát is. Ezt mindenki helyesli, a távszónok ki­vételével. — De nemcsak a pohárköszöntö jár­ványt nyomták el, hanem az ünnepi ebédek és vacsorák beszédeinek jellege is átalakult. — Régebben a pohárköszöntőben két dolog volt fontos: a pohár és a köszöntő. A szónokok sorjában felköszöntöttek valakit. A polgármestert, a kerületi pártvezért, a jubiláló tüzoltóföparancs- nokot, a tanfelügyelőt, az ipartestületi elnököt, a zászlóanyát, a vendégeket, a hölgy koszorút és az összes előző szó­nokokat. — Ilyen boldog gondatlanságban áradt az édes magyar szó, a dicsérő, simogató, ünneplő magyar szó. Sorjában röppentek fel a bankett-frázisok bom­basztikus, nagyot pukkanó rakétái, sisteregve futottak szét a patronszerü nagyotmondások kedveskedő szerpentin­jei és mint szines konfetti eső perme­tezett alá a széptevők gazdagon szórt tarka szóvirágdisze. Mindenki ünne­pelt volt s a kiemeltség, a vicinális je­lentőség boldog révületében visszaünne- peték az ünneplő szónokokat, akik po- húrköszöntöjük lényeges részének tekin­tették azt, hogy öblös poharukat fené­kig kiürítsék. — Ma valahogyan átalakultak a po­hárköszöntök is. Szinte azt merném mondani, elmélyültek. Sem a pohár, sem a köszöntő nem túlságosan fontos. A szónokok nem mindig hörpintik Id a poharukat és a köszöntés, a személyek üdvözlés inkább az alkalomhoz illő for­ma, a gondolatok, kívánságok elmondá­sára. — Ma nem ritkaság, hogy fehér asz­talnál hangzanak el fontos nyilatkoza­tok, politikai kijelentések; bankettek szónokai világnézeti álláspontokat, ak­tuális társadalmi és gazdasági problé­mákat fejtegetnek, nem egyéni, hanem rendi vagy kari sérelmeket panaszol­nak és kollektiv érdekeket védenek. — Érdekes jelenség, hogy, jóllehet a szervüizmusnak egy újabb virágzását éljük, a pohárköszöntök — a. tisztán egyéni ünneplésre vonatkozó alkalmak kivételével — a könnyed személyi ud­varlások szintjéről gyakran az eszmék, az elvek, az általánosabb szempontok magasabb síkjára lendülnek. —' Mi ugyan most egy személyi ün­neplésre jöttünk össze, azonban a mi ünnepeltünknek, szeretett elnökünknek, Bódy László tanácsnok urnák egyé­nisége olyan szellemi és erkölcsi magas­laton van, hogy méltatlan lenne hozzá, ha üdvözlése nem esizmei nivón, hanem a frázisos egyéni hizelgés alacsony szintjén mozogna. — Ne méltóztassék attól félni, hogy én most egy tudományos értekezést fo­gok itt elmondani. A fehér asztalnak, a zölddel való ez a brutális összetévesz- tése nemcsak stílushiba, de szónoki zöldség is lenne. Szeretném azonban üd­vözlésünk szines zászlóját az eszmék, az elvek magasabb árbocáról lengetni ünnepeltünk felé. — A trianoni korszak társadalom­szervezési és közigazgatási problémái nemcsak mennyiségileg növekedtek meg, hanem kvalitative is megváltoztak, úgy, hogy megoldásuk a háború előtti módszerekkel és szempontokkal nem biztosítható. — Korunk új eszmevilágából két jel­lemző organizációs elvre szeretnék itt rámutatni. Az egyik az egyéni felelős­ség hangsúlyozása mellett az egyéni intézkedés s ezzel kapcsoatban a fő­nöki, a vezéri elvnek a jelentősége, — a másik a kollektív érdekvédelemnek, az érdekképviseleteknek előtérbe kerü­lése. — Az egyéni felelősség, a főnöki elv hangsúlyozottan jelentkezik nálunk is, a vezető állások hatáskörének kiter­jesztésében, különösen a polgármester hatáskörének új szabályozásában és a gyámügyi közigazgatásban, a tanács- ülési elintézés megszüntetésében, az el­nöki és a revizor-elnöki felelősség hang­súlyozásában. Az érdekképviselet elve pedig a mi felsőházunkban és törvény- hatósági bizottságainknak új szerveze­tében s az egyes szabad foglalkozási ágak kamaráiban és szaktestületeiben érvényesül. — Ha visszagondolunk a békeidők kistaglétszámú és asztaltársaság-jellegü vagy kaszinószerü köztisztviselői egy­leteire, akkor a jelenlegi nagyszabású köztisztviselői szövetségekben az ér­dekképviseleti elvnek már komolyabb és haladottabb inkorporációját láthat­juk. — A mi érdekképviseleti szervünk, a mi Szövetségünk, természeténél fogva széleskörű testületi organizáció. De ez a testűiét is megérezvén a kor szükség­letét: a vezéri elv posztulátumát, arra törekedett, hogy az elnöki székbe min­dig olyan személyt emeljen, aki egyéni kiválóságánál és személyi súlyánál fog­va, feltétlenül alkalmas a vezetés ellá­tására és a tisztviselői kollektiv érde­kek energikus képviseletére. — A FANSz elnöke nem egyszerű szócsöve és végrehajtója a közgyűlés, a választmány, az igazgatótanács hatá­rozatainak, hanem kezdeményező és rendelkező hatalom, a legkimagaslóbb őrszem, a legvillanóbb pengéjű kard, a legkeményebb pajzs a tisztviselői érde­kek védelmében! A Szövetség elnöke nem egy elnöklő automata, hanem böl­csen irányt szabó, tempót diktáló vezér, A mi elnökünk, Bódy László, en­nek a Szövetségnek üyen nemes és ko­moly' értelemben hivatott vezére. Elnö­künket a Kormányzó úr Őföméltósága kitüntetésben részesítette. Államfőnk iránt érzett hódolattal és mély tiszte­lettel, de egyben örömmel is fogadjuk A most befejezett sorsjátékban a 400.000 p nagy Jutalmat Ismét Töröknél nyerték. Nyeremény Húzás október 16. és 19-én tökök: ^S., és Ts* nAMKH/ír. RT. Budapest,IV., Sxerviía iér 3. Egy sorsjeggyel elérhető legnagyobb nyeremény 700.000 P 1. osztályú sorsjegyárak: Egész sorsj. Fél sorsj. I Négy. sorsj. P 28 — P 14 — f P 7­TELEFON : 182-066, 180-961. elnökünknek kitüntetését, mert abban az ő kiváló érdemeinek legmagasabb helyről származó erkölcsi elismerését látjuk. —i De talán nem követek el sem ün­neprontást, sem tekintélysértést, ha megemlítem, hogy a kitüntetéssel járó címzésnek nem tulajdonítunk különö­sebb jelentőséget. Ha ugyanis össze­vetjük a milliós székesfőváros pénz­ügyi tanácsnokának hatáskörét, felelős­ségét, intézkedéseinek jelentőségét egy címzetes miniszteri tanácsos resszort- referensi munkakörével, — akkor nem lehet elhallgatni, hogy ezt a címet nem kitüntetésképen, hanem mint fontos és magas állásának természetes járulékát már régen viselnie kellene. — Mi elnökünknek kitüntetését ki­tűnő alkalomnak tekintjük arra, hogy öt nem — bizantin hízelgéssel, hanem férfias, kartársi megbecsüléssel ünne­peljük, iránta érzett szeretetünknek, tiszteletünknek, ragaszkodásunknak, bi­zalmunknak újból kifejezést adjunk. — Amidőn poharamat Bódy Lász­lóra emelem: mindnyájunk nevében szívből kívánom, hogy a Mindenható se­gítségével magas közhivatali állását a Szövetségünknél viselt vezérszerepét jó egészségben, töretlen energiával és sok sikerrel tölthesse be. Hatalmas taps és éljenzés fogadta Szokolay Leó dr. árvaszéki elnök- helyettes ünnepi beszédét. Ezután álta­lános figyelem közepette Bódy László dr. tanácsnok emelkedett szólásra. — Köszönöm mindannyiotoknak — mondotta — ezt a kedves és meleg ün­neplést! Klszönöm az én igen tisztelt és szeretett barátomnak, valóban me­leg költői beszédét. A magam részéről azt ígérem, hogy amint eddig is hűsé­ges katonája voltam a tisztviselő-érde­keknek, ezentúl is minden erőmet arra összpontosítom, hogy a Fővárosi Alkal­mazottak Nemzeti Szövetsége valóban hivatása magaslatán állva: összefogja a tisztviselők erkölcsi értékeit és ma­radéktalanul teljesítsük kötelességünket tisztviselő társainkkal szemben, hogy így háláljuk meg a belénk helyezett bi­zalmat. A vacsorán felszólalt még Beli- e z a y Imre dr. főjegyző, a pénzügyi ügyosztály vezető helyettesei aki a Bódy László dr. tanácsnok vezetése alatt álló ügyosztály nevében biztosí­totta az ügyosztály meleg szeretetéről és hálás ragaszkodásáról, kiváló tanács­nokukat.

Next

/
Thumbnails
Contents