Uj Budapest, 1937 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1937-10-02 / 39. szám
1937. október 2. ujjsampjEST 3 Nem lesz sem tűzi játék, sem fényjáték, szabadtéri előadás A Szent István heti ünnepségek deficitje tekintetében tisztázni kell az összes kudarcokért a felelősség kérdését! — Az JJj Budapest tudósítójától — A törvényhatósági bizottság legutóbbi közgyűlésén támadások hangzottak el az ezévi Szent-István-hét rendezése miatt. A Gyöngyös Bokrétára húszezer pengőt, a zenei ünnepségekre harmincezer pengőt fizetett rá a főváros, huszonötezer pengőbe került a tűzijáték. A polgármesternek az előirányzattal szemben húszezer pengő póthitel engedélyezését kellett kérnie a közgyűléstől. A városrendezési ügyosztály a Szent-István-hét kiadásait illetőleg rész. letes adatokat terjeszt a városgazdasági szakbizottság legközelebbi ülése elé. A Szent-István-hét deficitjével kapcsolatosan felmerül egyrészről a felelősség kérdése, másrészről már most határozni kell afölött, hogyan alakuljanak a jövőben a Szent István heti ünnepségek. Mert hogy minden esztendőben koncentrikus támadások induljanak a rendezés elleni, arra valóban nincs szüksége a fővárosnak. Ami a felelősség kérdését illeti, nem vitás, hogy minden intézkedés a Szent István heti ünnepségek rendezését illetően az illetékes szakbizottság és a rendezés céljaira alakított külön bizottság tudtával és beleegyezésével történt. A legtöbb vád a tűzijáték ellen hangzott el. Ebben az ügyben az a helyzet, hogy a múlt év őszén Kovácsházy tanácsnok ajánlattételre szólította, fel a nagy külnya, a Közmunkák Tanácsának elnöke, a számszéki igazgató, a tankerületi főigazgató, a székesfővárosi tűzoltófő- parancsnok, szóval azok a bizottsági tagok, akiknek tanácskozási joguk van, szavazati jog nélkül. Ezek az urak azután — hogy szavazás alkalmával ténylegesen gugolni ne legyenek kénytelenek — inkább el sem járnak a főváros közgyűlésére. — Kár értük! Mit szól bizottsági tag úr a belügyminiszter névmagyaro- sítási nyilatkozatához ? — Azt mondom, szerkesztő úr, hogy az utolsó időben bizony erősen megcsappant néhai való jó Gömbös Gyula akciója során azok száma, akik a városházán idegen hangzású nevüket magyarra kívánják felcserélni. Ezzel szemben azt látjuk, hogy akadnak fiatal, fogalmazó-titánok, akik még a keresztnevüket is idegen hangzással bih gyesztik az ajtajuk névjelző táblájára. A legújabb városházi névmagyarosítások során Gátonyi-ra magyarosította nevét Grossmann Béla főszámvevő helyettes, Zombor-ra, Zimburg Artur dr. városbíró, Fazekasára Fischer Ede dr. főállatorvos, Görgényi-re Göbbel László kertészeti intéző, Almási-ra König Antal dr. árvaszéki segédfogalmazó. Óhegyi-re Fachbart Gyula pénztáros, Romhányi-ra Reitzám Gyula adóhivatali tiszt, Regöly-re Radics László számvevőségi főtiszt, ÖrSrre Stenszky Tibor dr. állatorvos gyakornok, Uraira Willig Gusztáv dr. segédfogalmazó, Domafalvi-ra Wittmayer Andor üzente vezető. — Kövessék a jó példát, kedves városházi tisztviselő urak! Isten Önnel, bizottsági tag úr! földi tűzi játék-rendező cégeket Be is érkeztek az ajánlatok, a városgazdasági szakbizottság azonban úgy döntött, hogy magyar cégnél kell megrendelni a tűzijátékot. Magyarországon tűzijáték-felszerelések előállításával és tűzijátékok rendezésével pedig csak az Emmerling- tég foglalkozik. Ez a cég monopóliuma tudatában huszonötezer pengőért nem akart, talán nem is tudott szebb tűzijátékot rendezni, mint amilyent ténylegesen rendezett. Ami a szabadtéri hangversenyt illeti: egyetlen pillanatig sem kétséges, — ez a jegyzőkönyvekből és gyorsírói feljegyzésekből megállapítható, — hogy nem a főváros ötlete volt, legkevésbé Kovácsházy tanácsnoké, a Mátyás templom előtti, kudarcba fulladt hangverseny. Végeredményben azonban ezt is egyszer meg kellett próbálni, nem Kot- vácsházy tanácsnokot terheli a felelősség, hogy a Várnak szél járta terein rossz az akusztika. Szintúgy nem a fővárost terheli a felelősség a fényszóró játékért sem, ami végeredményben a legkevésbé jelentős tétel a Szent István hét ünnepségeinek horribilis deficitjében. A szakbizottság elé a városgazdasági ügyosztály azzal a javaslattal fog járulni, hogy a jövő évi Szent István heti ünnepségeken ne legyen sem tűzijáték, sem fényszóró produkció, sem szabadtéri előadás. A városgazdasági szakbizottságra, illetőleg a polgármester által a rendezési ünnepségekre alakítandó külön bizottságra lesz bízva, hogy kinyissák-e a Szent István heti ünnepségekre a jövő esztendőben az Operaházat, rendezzenek-e templomi hangversenyt és általában milyen produkciókkal szórakoztassák az Eucharisztikus Világkongresszus évének Szent István hetében az idejövő külföldiek és a magyar vidék százezreit! A párisi nemzetközi rajzoktatási és művészeti kongresszus Irfa; Felkay Ferenc dr. A folyó évben rendezett párisi világ- kiállitással kapcsolatban számos kongresszust tartottak, amelyek közül jelentőségében kiemelkedik a VTII. nemzetközi rajz- és művészeti kongresszus, amely július hó 30-ától augusztus hó 5-éig tartott. Ezen a kongresszuson úgy az állam, mint a főváros képviseltette magát, utóbbi velem ésZombory Moldo- ván Béla iparrajziskolai igazgatóval. Az 1935-ben Brüsszelben tartott elózö, VII. kongresszus záróülése jelölte ki Párást a legközelebbi ülés színhelyéül. Budapest, Koppenhága és Madrid keltek versenyre a meghivás tekintetében Párással, de bár a legnagyobb mértékben értékelték a meghivó nemzetek művészi igyekezetét, abból a szempontból, hogy kultúrájukat a világ szakembereivel megismertessék, ezúttal Észak- és Déleurópa nemzeteinek háttérbe kellett szorulniok, mert Páris, az általa rendezett világ- kiállitással úgy a művészet, mint az ipar szempontjából olyan hatalmas teljesítményre vállalkozott, amely felülmúlta a többi meghivó nemzetek ajánlatait. A kongresszus programja ünnepélyes fogadással kezdődött, amelyet Páris város tanácsa adott a városházán, a kongresszusi tagok tiszteletére.. A megvitatott kérdések közül, amelyek a kongresszus feladatán képezték, megemlitem annak a vizsgálatát, hogy a művészi kultúra a különböző államokban a településre, az iparra,, idegenforgalomra, az otthonra és az egyénre milyen befolyást gyakorolt. Vizsgáltuk továbbá a technika és a művészet kapcsolatának szükségességét, a gyermeknek manuális és vizuális szokásait. Igyekeztünk megállapítani, vannak-e általános tanulóhibák, amelyek mindenütt egyformák és korra való tekintet nélkül megfigyelhetők. Ezek a megfigyelések, hogyan volnának célszerűen összegyűjt, hetök és összehasonlíthatók úgy a szabadrajzban, mint a természet rajzolásában. Vita tárgyát képezte a szem és a kéz fiziológiájának és szokásoknak a vizsgálata, pedagógiai lehetőségek hatásának megfigyelése oly célból, hogy az , alapvető hibák miként szüntethetők meg. További témául szolgált a képzőművészet modem felfogása a különböző országokban. Bemutatták egy modern rajzterem berendezését, a legkülönbözőbb fokú és formájú rajztanitás céljára. Végül a rajztanitóképzés újabb szabályozásának szükségességét is indokoltnak tartották. Ezeket a témákat több osztály tárgyalta. A felvetett kérdések mindegyike valóban igen jelentőségteljes a rajztanítás és a művészképzés további fejlesztése szempontjából. A kongresszust szervesen egészítette ki a Cönté Crayon francia ceruzagyár által adományozott 100.000 franknyi költséggel létesített nemzetközi, rajzverseny, amelyen 6—24 éves, tehát a legkülönbözőbb képességű tanulók vehettek részt. Ebből; az adományból a díjnyertesek utazási ösztöndíjat kaptak párisi tartózkodásra. Ezen a rajzversenyen, amelyen a főváros iskolái is elismert sikerrel szerepeltek, a következő korcsoportok vehettek részt: I. csoportban 7—13 életévig, a II. csoportban 14—18 évig és a harmadik csoportban 19—24 évig. A versenyzőknek mindhárom kategóriájában két téma állt rendelkezésre szabad választás alapján és pedig az egyik ,,Az ut“, vagy „Egy utjelenet“ lerajzolása, a második téma pedig, férfi vagy nő, munkaközben. így például munkás a városban, falun, vagy a tengeren. A verseny létrejötte azon az elgondoláson alapult, hogy a lehetőségek kutatásánál egyetlen alkotó erőnek sem A most befefexeit sorsfáiéKban a 400.000 v nagy futóimat ismét Tör ölen él nyertéit. Nyereményf>us:<ís oltióber 16- és 19-én török: és Ts* ujirsWHÁ jr RT. Budapest,IV., Szervita tér 3. Egy sorsjeggyel elérhető legnagyobb nyeremény 700.000 P I. osztályú sorsjegyárak: EgAszsorsj. P 28 — FAI sorsj. P 14 — | Négy sorsj. I I - P 7.-1 TELEFON : 182-066, 180-961. szabad elkallódnia, legyen az akár kezdőnek a gyámoltalan próbálkozása, akár pedig haladóknak eredményes csúcsteljesítménye, vagy a pusztán tapogatódzé forma-keresés, mert hiszen remélhető, hegy ezek valamelyikében a jövő fejlődésének az iránya rejlik. Pedagógiailag is igen nagy jelentőségű kisérleteknek tekinthető ez, amely olyan témát választott, amely a legkülönbözőbb felfogásokat juttatja kife<- jezésre. A harminc különböző országból beérkezett eredmények egymással való összehasonlítása rendkívül tanulságos, mert hiszen mindenütt egyidejűleg különböző korosztályok ugyanazt a feladatot oldják meg, a naiv, befolyás- mentes gyermektől kezdve, egészen kész művészekig, akik különböző ée sokszor ellentétes módszerrel nyerték kiképeztetésüket. A verseny nemcsak biztonságot, vagy helyesebben kifejezve, világosságot litvánt teremteni a rajztanitás irányát illetőleg az egész világon, hanem egyúttal új érdeklődést akart kiváltani nemzetközi talajon a rajz iránt, amelynek hatása a művészetre és a technikára is egyaránt nagy befolyással bir. Nagyon találóan jellemezte Louis Hourticq, a párisi Sorbonne tanára, hogy a rajzikongresszus azért olyan jelentőségteljes, mert nyelve, a rajz, nemzetközi. Amíg más kongresszuson igen jelentékeny akadályul szolgálnak a nyelv nehézségei, addig itt sokkal kisebb fáradságba kerül magukat a kongresz- szus tagjainak megértetni, mert itt a nehézségek csak akkor támadnak, ha a tagok, a legsajátosabb területet, a művészetet elhagyják és a retorika mezejére tévednek. A képnek és a rajznak világértéke felülmúlja a szavaknak helyi jelentőségét, mert a művészet ott. is egyesít, ahol a nyelvek szétválasztanak. A barlanglakónak, vagy a japán mesternek a rajza épen olyan érthető, mint saját iskoláinknak egy-egy rajza. Az imént vázolt rövid ismertetésből is megállapítható a felvetett kérdéseknek nemcsak a pedogógia, hanem a művészet és a technika szempontjából való nagy jelentősége. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a rajz nemcsak a kézügyesség fejlesztésére, hanem a jóizlés és az emlékezőtehetség kialakítására bir nagy befolyással. Épen ezért a főváros polgár- mestere és az arra hivatott egyéb tényezők mindent elkövetnek abban az irányban, hogy az oktatásnak ez aa ága a kor színvonalán állva szolgálja azokat a nagy érdekeket, amelyek az ifjúságnak, a jövő nemzedéknek teljes kiképzéséhez szükségesek.
