Uj Budapest, 1937 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1937-10-02 / 39. szám

Budapest, 1937. október 2 XV. évfolyam 39. szám UJ BUDAPEST VÁROSPOLITIKAI Előfizetési Arak: Egész évre.............................................. 30 pengő Fél évre..................................................... 13 pengő Egyes szám éra 60 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ : Y ANDOR DR Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IV., Kacs Ivor-ulcn O. Telefon: 1^828^23. Postatakarékp. csekkszámla 30.013. Ki kell mutálnunk, hogy Budapest nemcsak a va lásos áhitat, nemcsak a látványos szórakozások hanem a gyógyulás és pihenés helye is! A aácas A főpolgármester által a tiszti fő­ügyészi állásra hirdetett pályázat ked­den lejár és a jövő hét péntekjén a tör­vényhatósági bizottság már be is tölti Szabó Imre és Szemethy Károly tragi­kus örökét. A törvényhatósági pártok körében a főügyész-választás még nem alkotta megbeszélés tárgyát. Az új és a legújabb fővárosi törvény némiképen lefaragta a tiszti főügyészi állás közjogi súlyát, ezzel szemben en­nek az épen annyira díszes, mint ter­hes pozíciónak magánjogi jelentősége az utolsó két évtizedben jelentékeny módon megnövekedett. Ha bizonyos ön­kormányzati kérdésekben a tiszti fő­ügyész vétójogát el is vette a törvény, egyre szaporodik a főváros ellen és ál­tal a legkülönbözőbb címeken indított perek száma. A gazdasági élet fejlődé­se, nemkülönben a fővárosi önkormány­zati életnek nagymértékben — a köz- gazdasági vonatkozások felé való tere­lődése szintén a főügyész vállára rak a múltéinál jelentékenyen nagyobb terhe­ket. A város ügyvédjének lenni ma ne­héz foglalkozás, mert a fővárosnak mindig nagyobb és nagyobb anyagi és erkölcsi érdekei fűződnek hozzá. Épen ezért sajnáljuk a főügyész­választás körül kitört kortéziát, mert meggyőződésünk, hogy ha valamely pozícióra csak a rátermettség és csak a szakszerűség képesíthet, akkor a tiszti- főügyészi állás betöltésénél más szem­pont nem jöhet tekintetbe! A város ügy­védje a pályázók közül az legyen, aki a jobbik ügyvéd, az okosabb jogász, a képzettebb elme! Mert, ha például egy tanácsnoki állás betöltésénél — ami bizony előfordul — nem a kiválóság, hanem a gyermekek száma dönt, a fő­városi adminisztráció óriási gépezeté­ben túlnagy hiba még sem esik. Ha azonban nem a dolgát tökéletesen értő, kezdeményezni tudó és akaró, önálló, azonnali elhatározásokra képes, művelt, valóban jogászi fej kerül a főügyészi pozícióba, akkor az bajt jelent nemcsak közvetlenül az ügyészségre nézve, ha­nem mérhetetlen károkat okozhat min­den vonatkozásban a főváros közönsé­gének is! Amiképen a plébánosokat kizárólag a katolikus vallású bizottsági tagok vá­lasztják, helyesnek tartanók, ha a tiszti főorvost a törvényhatósági bizottság­nak csak orvos tagjai, a tiszti főügyészt és az árvaszéki elnököt pedig a közgyű­lésnek csak jogász tagjai választanák meg. A szakszerűség szempontjai sze­rint, felelősségük teljes tudatában! Eb­ben az esetben — ez vitán felül áll — a túlhajtott korteskedés ellenére is tel­jesen egyhangú lenne a választás a te­kintetben, ki legyen maradék önkor­mányzatunk jogi pásztora, a főváros milliós pereinek vezető ügyvédje! Irta: Sxöke Gyula dr. Hála Istennek, kezdenek bennünket külföldön is ismerni! A nemzetközi poli­tika mesterei is kezdik belátni, hogy legalább is tévedtek a trianoni diktátum­ánál. A nemzetközi gazdasági vezérek is látják, hogy mi mégis megbízható műn-: katársak vagyunk. A nemzetközi pénz­ügyi tekintélyek is elismerik már, hogy reánk lehet számítani. És nemzetközi barátaink is látják, hogy van erőnk, lelkiismeretességünk, erkölcsi álláspon­tunk és igazságunk, álljak az adott szót, de a barátságot ki nem használjuk. A magas erkölcsi érzék, az Istenbe vetett hit, a keresztény vallásos meg­győződés és a legnehezebb viszonyok között is a bizalom az Isten jóságában, vezetett ahoz, hogy a kilencszáz éves szentistváni állam ünnepelheti a világ katolikusainak együttes megnyilatkozá­sát és az egész világ előtt tehet tanúsá­got a jövő jubiláris évben keresztény öntudatáról és állhatatosságáról. Folynak az előkészületek. A legjob­bak adják munkájuk legjavát — önzet­len áldozatkészséggel a siker érdekében. A társadalom minden rétege igyekszik erejéhez mérten jó lelkiismerettel közre­működni a nagy év méltó megünneplé­sében. Az állam erejéhez mérten pénz­beli segítségét is felajánlotta. Az egy­ház minden tudását és anyagi eszközét rendelkezésre bocsájtja fáradhatatlan munkájával együtt. És a főváros, ameiy hivatva van a második honalapítót, a nagy királyt, Szent Istvánt, halálának kilencszáz éves évfordulójakor, mint a Szent Korona Fővárosa, újból falai kö­zött ünnepelni és királyául újból elfo­gadni, ez alkalommal az Euchariszíia méltó helye kíván lenni, hogy a Szent­év gyümölcsei a világ Világossága út­ján jól áradhassanak ki az egész föld kerekségére. Idegenforgalmunk már most is nagy­ban fejlődött. Egy-egy nagy esemény idején szűknek bizonyult a mai beren­dezkedésünk, a vendégeink befogadására. Egy-egy nagyobb esemény résztvevői számára nincs megfelelő összejövőhely sem. Keressük a módot, hogy a Szent­évben minden megtörténjék az ülések méltó megtartására és a vendégek elhe­lyezésére. A főváros vezetősége nemesek munkát, de anyagi áldozatot is hoz a siker érdekében. Az Eucharisztikus Kon. gresszus ünnepi üléseire méltó helyül kí­vánja átalakítani a Hősök terét, ame­lyen a lehető legnagyobb számú nép befogadására lehet helyet készíteni. Re­méljük, hogy ez az átalakítási a város szépségét is emelni fogja és általános vonatkozásaiban állandóan előnyére fog szolgálni a két nagy eszmét kifejező térnek: a nemzet örök életre való re­ménységének és fiai vért és életet ál­dozó hazaszeretetének. Készülünk a kisebb ülések méltó meg­tartására alkalmas helyiségek nyújtá­sára is és bizonyára műszaki szak­értőink megfelelően fogják az e célra kijelölt építményeket nemcsak ez egy esetre alkalmassá tenni, hanem komoly munkával állandó jellegű üléshelyeknek is megfelelően berendezni. Úgy az előkészítő bizottság, mint a főváros vezetősége, megfelelő számú la­kásról kíván gondoskodni a remélt igen nagy számú vendég befogadására. Tény, hogy szállodáink ilyen nagy alkalomra nem elegendőek. Most épülnek kis­lakások, amelyek a tervek szerint át­menetileg az idegenek rendelkezésére fognak bocsájttatni beszállásolás céljá­ból. Több iskolát kívánunk ugyanezen célra felhasználni. Magánosoktól is ké­rünk felesleges helyiségeikből az ide­genek elhelyezésére. Ezen felül kibőví­tik a Szent Gellért gyógyszállót és meg­épül a Szent Imre gyógyszálló is. És örvendetesen látjuk, hogy a magánvállal, kozás mennyire igyekszik a szállodák szobáinak számát újabb építkezésekkel emelni. A dolog sürgős! Mégis vigyázni kell, hogy sze.m elől ne tévesszük ennek a két intézménynek az állandó célját. Hir­detjük, hogy Budapest fürdőváros és hozzánk az idegenek nemcsak szóra­kozni és tanulmányútra, de gyógyulás céljából is bátran jöhetnek, mert köz­üzemű és magánfürdőink gyógyhatású a legkülönfélébb betegségekkel szemben kitűnő. Komoly szakértői vélemények és még komolyabb gyakorlati tapasztalatok igazolják, a külföldi orvosok és bete­gek nagy száma nyíltan hirdeti, hogy Budapest gyógyfürdői méltók erre a névre. Mi ugyan néha megfeledkezünk erről. Gyógyvíz helyett injekciót adunk és né­melyek még rossz néven is veszik, ha figyelmeztetjük őket, hogy nem szolgál a gyógyfürdő hírnevének, ha a fürdőhasz­nálat javallata helyett, az orvosi ren­delőben kapnak száraz masszázst és bárhol a világon megkapható injekció­kat. Sokan a szálló és a jövedelem ked­véért már elfelejtik a gyógytényezők al­kalmaztatását, sőt a gyógyszálló-jelleg megszüntetése mellett csak az idege­nek elhelyezésére szolgáló és szórakozó helyül kívánják még ezeket a szállodá­kat is építeni, mindinkább csökkentvén a gyógytényezők alkalmazására szol­gáló helyiségeket. Pedig nekünk még ez alkalommal is ki kell mutatnunk, hogy Budapest nemcsak a vallásos áhitat városa, nem­csak a keresztény szeretet és igazság vára; másfelől nemcsak a látványosság és szórakozás helye, nemcsak a szín­ház és zene és mulatság hajléka, — Ira­nern a gyógyulás', a pihenés és üdülés he­lye is, ahova a nagy napok elmúlta után azok is jöhetnek, akik a testi fáradtság és testi betegség ellen keresnek gyó­gyulást. Gondoljunk erre a kettőzött figye­lemre! Semmi ellentét nincs a nagy idő­leges cél elérésére folytatott munkában és az állandó jellegű kivánalom meg­testesítésében. A gyógyszállók a nagy időkben befogadják azokat, akik a lelki élet megújhodásán fáradoznak, befogad­ják a hitvallókat, a keresztény közösség katonáit, az Eucharisztikus Kongresszus tagjait. De úgy kell építeni és átalakí­tani, hogy azután méltóan képviselhes­sék Budapest gyógyfürdőit és befogad­hassák a festi fájdalmak és fáradalmak hordozóit, akik továbbra is találhatnak nálunk ezzel megújhodást, testben és lé­lekben. És mi akkor nyugodt öntudattal mondhatjuk, hogy szolgáljuk a lélek és test erőit, felemeljük a lélekben és test­ben elesetteket és a főváros méltó lesz arra, hogy állandóan hirdesse ennek a nemzetnek nemes gondolkozását és a népek szolgálatára való állandó törek­vést. Folynak az előkészü­letek a Szeníévre

Next

/
Thumbnails
Contents