Uj Budapest, 1937 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1937-09-25 / 37-38. szám

4 HfJßUDAPJEST 1937. szeptember 25. Panaszkodnak a Segitőalap ellen a tanügyi alkalmazottak A Keresztény Községi Párt irányelvei a tanügyi kinevezések ügyében — Az Vj Budapest tudósítójától — A jói megérdemelt pihenő után, alig­hogy kitárulnak az iskolák kapui, a Ke­resztény Tanügyi Bizottság is friss erő­vel lát munkához, hogy sikerekben gaz­dag eredményei mellé új célkitűzések megvalósításával siessen segítségére a pedagógusok nagy táborának. Bednárz Róbert prelátus, a Bi­zottság elnöke, lankadatlan energiával vezeti ennek a nagysúlyú egyesületnek ügyeit s gyűjti egy táborba azokat, akik a keresztény és nemzeti eszme ön­zetlen harcosai akarnak lenni. A mun­ka megindult hogy ezentúl — úgy, mint a múltban — minden hó második hétfőjén ein öld, minden negyedik hétfő­jén pedig rendes ülés keretében számol­janak be annak végzéséről. A most hétfői elnöki tanácsi ülést már a párt gyönyörű, új és jóval nagyobb helyiségében tartották meg Bednárz Róbert elnöklésével. Ott voltak: U r b á n y i C. József, Palócz András, Tispák Sándor, Vitái Ödön, Till Géza szakfelügye*- lők, vitéz Korompay Sándor, V á n- d o r y Dezső B é k é s s y Károly, Haán Győző, vitéz Kelemen Fe­renc, R u t n e r Gyula, C i e n 11 i La. jós, Reiter József, Rácz János. Néder István, Pirovszky La­jos igazgatók, N o v á k András, Kár­páti Ottó, C a s t i g 1 i o n e László, Farkas János, Török Sándor, Karács on yi Pál, Puskás Sán­dor, K o c s á n József, Geller Má­ria és Kovács Rózsi. Bednárz Róbert melegen kö­szöntötte az egyes kerületek képviselőit, majd kiemelve a pedagógus nemes és felelösségtelejes munkáját, kérte a meg­jelenteket, hogy továbbra is azzal a len­dülettel legyendk segítségére, mint a múltban, mert a Bizottság munkája évről-évre nagyobb lesz s teljes sikert csak úgy arathatunk, ha minél többen hódolnak a keresztény világnézetnek. A tanügyi kinevezésekről szólva ki­jelenti hogy a párt — mint a múltban — úgy a jövőben is az igazságosság elve alapján áll s pártkülönbség nélkül — a rangsort véve tekintetbe — azokat tá­mogatja, akik tehetség és nemzethüség szempontjából a legmegfelelőbbek. A nagy lelkesedéssel fogadott beje­lentés és a szervezeti kérdések letárgya. lása után U r b á n y i C. József ügy­vezető elnök köszönte meg Bednárz Róbert önfeláldozó munkáját, majd szo­morúan jelentette be, hogy amíg a köz- igazgatási tiszviselöknek módjuk van a ma annyira szükséges mellékkerese­tük megtartására, addig a nagycsaládú pedagógusok ezt is elveszítik. Szüksé­gesnek tartja épen ezért, hogy a segély­díjakat felemeljék. A másik fájdalmas momentum a Segítöalap teljesítőképes­ségének folytonos csökkenése. Az or­vosság hozzájárulási összegének emelése még érthető, de hogy pl. a műtétet ezen­túl teljesen a tag viselje, teljesen lehe­tetlen. Orvoslást kíván az az intézkedés i3, hogy fürdöjegyeket csak korlátolt számban adnak ki. Sajnos, Kenese sem nyújt ma már olyan előnyöket a, főváro­si alkalmazottaknak, mint amilyen áldo­zatokat hoztak érte. Mindezeket a bajo­kat meg lehetne szüntetni, ha többet költenének orvosokra és kevesebbet ad­minisztrációra. Végül az eucharisztikus év jelentőségére hívja fel a figyelmet, majd bejelenti, hogy október elején ba­ráti vacsorát rendeznek. Kárpáti Ottó a kultúrkapcsola- tok továbi kiépítésénél a legközelebbi tanulmányutat Lengyelországba ajánlja, amihez hozzájárulnak. Indítványára el­határozzák, hogy az első előadás, épen az eucharisztikus világkongresszusra való tekintettel Szent Istvánról szóljon. A szépen sikerült ülésen felszólaltak még Palócz András dr., Pirov­szky Lajos, Till Géza, Vándori Dezső, Castiglione László, N o- v á k András, stb. temetkezési intézet fennmaradása, il­letve annak működés területe ellen har­colt. Kenéz miniszter rendelet® Ebben a harcban — meg kell mon­danunk — egyedül állt Éber Antal, mert sem a főváros, sem pedig az inté­zet vezetősége nem mutatkozott ellen­félnek, hiszen nem is iparkodtak megcá­folni azokat az érveket, amelyekkel Éber úr olyan feketére festette az intézetet a minisztérium előtt. Ez meg­bocsáthatatlan hiba volt, mert végül is megsokalták a sok panaszt és Kenéz miniszter 110.699/932. számú rendeleté­vel megengedte a kegyszerkereskedöi ipar életrekeltését és azóta 7—8 kegy- szerkereskedö zaklatja a gyászolókat, legtöbben magukat temetkezési vállal­kozónak adva ki. Áll a harc! Köztudomású, hogy ezek túlkapásai miatt napirenden vannak a feljelenté­sek, a rendörbírói tárgyalások melyek legtöbb esetben az ellenük hozott ítéle­tekkel végződnek. Ők voltak azok, akik már régóta szövetkezve egymással, évek óta szervezett támadásokat intéztek Édes, Némehy és Salamon tanácsnokok, mint az illetékes városházi ügyosztály vezetői, valamint A d á m y igazgató ellen, mert bennük látták az általuk pontosan kitervelt aknamunka meghiúsítóit, s épen ezért sokszor bi­zony brutális eszközök igénybevételétől sem riadtak vissza. A most lépteni-nyomon olvasható tá­madások szinte újból elénk idézik a már említett hadjáratot, csak most az érdek helyet cserélt. Akkor egy érdekcsoport a temetkezési intézet megszűnéséért harcolt, most pedig, ugyancsak egy ér­dekcsoport — vagy talán egy-két egyén — az intézet fennmaradásáért küzd, de csak azért, mert ott a vezér helye való­színűen zsíros falatnak látszik. Nem irigyeljük A d á m y igazgatót ebben a helyzetben, ez a számtani pon­tossággal irányított pergőtűz — mely­hez ö hosszú harctéri szolgálata alatt hozszá volt szokva — meg fogja edzeni és megtalálja a módját a védekezésnek. Harc egy zsíros koncért Kik és miért haragusznak a Községi Temetkezési Intézetre és annak igazgatójára? — Az Uj Budapest tudósítójától — Hosszabb idő óta hol egyik hol másik újságban jelennek meg támadások a Községi Temetkezési Intézet és annak igazgatója ellen. Legutóbb is az intézet igazgatójának, Adámy István dr.- nak egyik becsületsértési ügyével kap­csolatban esett szó Adámy kommün alatti viselkedéséről. Rá akarják bizo­nyítani, hogy abban az időben hűbérese volt a proletárdiktatúrának. Ezzel a váddal szembeszállni és magát tisztázni az ő feladata lesz, de tudomásunk sze­rint egy ilyen természetű váddal szem­ben már kétséget kizáróan tisztázta magát. Mi inkább az általános támadá­sok folytán kívánunk az intézettel fog­lalkozni, amely ellen most ezek a tá­madások csodálatos céltudatossággal és érezhető tendenciával indultak meg. Mi volt a háború előtt? Ki ne emlékeznék vissza arra az idő­re, amikor — persze még a világháború előtt — a főváros közgyűlésein szünet nélkül az akkor még magántulajdonként szereplő temetkezési vállalatok ellen hangzottak el súlyos panaszok azok ke. Proc26ller Bálint Icövexö mester Budapest, X., Korporca!-u. 11. Telefon !-481-32. gyeletsártö és minden morális érzést kizáró viselkedésük miatt, követelvén állandóan ezen áldatlan állapot meg­szüntetését és lehetőleg a vállalatok megváltásával a temetkezés községesí- tését. Az ügy abban az időben nem ke­rülhetett döntésre mert kiütött a világ­háború. Ez az időszak azután betetőzte a közönség jogos ellenszenvét, mert amit ezek a pénzéhes, minden emberi érzés­ből kivetkőzött kufárok müveitek, az minden mértéket meghaladott. Tenni nem lehetett semmit, míg végre a vélet­len jött segítségére a hatóságoknak. A kommün alatt tudvalevőleg a temekezési iparágat is szocializálták, a vállalkozók holmijait, raktári készleteit egy helyre hordták, s a temetéseket is az ö szájuk íze szerint egységesítve, egy helyről irányították. A nagy káosz A proletárdiktatúra bukása után nem tudták visszaadni a vállalkozók saját tulajdonait, valóságos káosz volt az összehordott felszerelési anyagok között s így a megváltási gondolat újból elő­térbe lépett. A város vezetősége tár­gyalásokat kezdett a vállalkozókkal, őket minden tekintetben kártalanítani kívánta, árúikért rendes árat számított s a jogot bőkezűen honorálta. A meg­egyezés végre is sikerült, s a mai pénz­ben több, mint egymillió pengőt fizetett ki a főváros a vállalkozóknak. így ala­kult meg a temetkezési intézet, amely a közben megalkotott kötelező halottas­házi ravatalozást elrendelő szabályren­delettel egyidőben igazán csak a szo­ciális és közegészségi érdekből kezdte meg működését. Éber megjelelt. * ­Az idő haladt, a politikai légkörben egyszer csak a kisiparosok támogatá­sának jelszava kezdett mindinkább hangzatossá válni, melynek hatása alatt megkezdődött az aknamunka azok köz­bejöttével, akik nehéz százezreket vág­tak zsebre a fővárostól és befolyásos tényezőket kerestek arra, hogy az inté- tézet megszüntetése és saját újabb ér­vényesülésük érdekében eljárjanak Rá­fogtak az intézetre minden rosszat, nem takarékoskodtak hamis adatokkal és fifikus félrevezetésükkel céljukat el is érték, mert hatalmas pártfogóra sike­rült szert tenniök Éber Antal szemé­lyében, aki anélkül, hogy meggyőződést szerzett volna ezek állításairól, vakon, hitt nekik s megindította ismeretes irtó­hadjáratát a temetkezési intézet ellen, kezdve a városháza közgyűlési termétől az országgyűlés színéig, a polgármes­tertől a miniszterig, mindenhol csak a ANGOLPARK ti} attrakciói: Minden este a „Blue Kiddies“ monstre jazz-zenekar j azzk oncertje A csütörtöki mű- vész-esték, hazai és nemzet­közi művészekkel A „CsodarevU 937“ minden este junim hó 19-től kezdve az amerikai méreteket is túlszárnyaló csodaprodukció Pilotaiskola a legszenzációsabb amerika újdonság és végül az Autotourlng, melyben minden kísérő nélkül kl-ki saját maga vezetheti a ben­zines kis autóját — Minden hónapban uj nemzet­közi varieté műsor az Alpesi Faluban H0F8AUER és PIAZZA építőmesterek telefon; 1-138-59. Telep: VI., Béke-tér 5. Iroda: VI., Szondy-u34. Posaansly és Stfülií Rt. Aszfalt, fedéllemoz és kátrány« vegyitermék gyér Budapest, V- Zsllvay Leóu. 13. (Volt Sólyom u.) Telefon : 1-228-29, 1-282-8S. E Aszfalt-, útépítő, szigetelő és tető- I fedő vállalata Budapest, Iroda VI.,Agyag-u.75. Telep Telefon : 2-928-32

Next

/
Thumbnails
Contents