Uj Budapest, 1937 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1937-08-28 / 33-34. szám

1937. augusztus 28. uimimimT 5 1MEK OlvasóinKőosz ! A. várospolitikai hetilapok megegye­zése folytán a törvényhatóság nyári szü­nete alatt az UJ BUDAPEST kétheten­ként jelenik meg. Az UJ BUDAPEST legközelebbi szá­ma szeptember 11-én, szombaton fog meg­jelenni. AZ UJ BUDAPEST KIADÓHIVATALA. A szegedi kongresszuson tárgyalják a budapesti árvaszék problémáit (soma Kálmán űr. elnökségével fog tárgyalni a szegedi gyámügyi kongresszus — Az Uj Budapest tudósítójától — Csorna Kálmán dr. árvaszéki elnök a közigazgatási bizottság szeptemberi ülése elé kerülő félévi jelentésében közli a bizottsággal, hogy a fővárosi árva­szék időszerű nagy problémái a Sze­geden tartandó második gyámügyi kongresszuson fognak megvitatás alá kerülni. A szegedi kongresszus szep­tember 10-én és 11-én lesz, még, pedig Csorna Kálmán dr.-nak, azi országos kongresszus elnökének vezetése mellett. A kongresszus legfontosabb tárgyalá­si pontja: az anyagi és alaki gyámsági jog reformjának legsürgősebb problé­mái. Erről Petrovich Ödön dr., pest- vármegyei árvaszéki ülnök fog előadást tartani. Nemkevésbé jelentős problé­ma kerül megvitatás alá Jahopovits Pál dr. fővárosi árvaszéki ülnök előadásá­ban: a gyámhatóság, értékkezelésének reformja. A gyámhatósági tagok fele­lősségéről Szentimrey Sándor dr., vesz- prémvármegyei árvaszéki ülnök, a gyámhatóságok igazgatási hatáskörének szűkítéséről vagy tágításáról pedig Ajkay Ernő dr. pestvármegyei árva­széki ülnök fog előadást tartani. A kongresszus elnöke a főelőadók ál­tal készített értekezést eljuttatja az ár­vaszékhez azzal, hogy arra minden kon­gresszusi tag röviden írásba foglalva beküldhesse a kongresszuson előadni szándékolt észrevételeit. A szegedi kon­gresszuson a főváros árvaszékének va­lamennyi ülnöke résztvesz. Gyönyörű szedés-fényképpel szerepel a Fővárosi Házinyomda a nyomtatvány­kiállításon. A kormányzó arcképét — Mártó n Ferenc rajza után — sze­dőgépen állította elő Kurfürst Ist­ván vezérigazgató útmutatásai alapján a Házinyomda. A kép hatásalapja a pont, melynek sűrítésével, vagy ritkán szedésével áll elő a fény és árnyékhatás. Éhez a képhez ílymódon hetvenötezer darab pont tevődött egymás mellé: a legfegyelmezettebb sorrendben, korrigá­lás, javítás nélkül. Valóságos idegmunka, amelyhez há­rom fontos tényező kell: először bravú­ros rajz- és formaérzék, mellyel a fény­képet nyomdászat! anyagszerű­séggel kell adaptálni, mintegy á t - hangszerelni, másodszor: a szedő­gép-mechanizmus mesteri ismerete és abszolút biztos kezelése, harmadszor pedig, last but not least... , hallatlan lelkesedés és szakmaszeretet; amely az érzéketlen mechanizmusból, a holt klaviatúrából lelkes munkát tud előzongorázni, mindenki a magfa módja szerint: a művész a zongorából, a szedő a maga szedőgépéből. Egyébként régi dicsőségét is felele­venít ez a kép. Az 1867. évi párisi világ- kiállításon a magyar származású F a- s o 1 Károly világhírnevet szerzett és nagy aranyérmet a maga híres szedés­képeivel. De míg ő hosszú hónapok fá­radságos munkájával szedett össze egy- egy képet, ma ezt a Lanston Monotype- szedőgépen a székesfőváros szedői-ön- tői tizenkét óra alatt készítették el. Ezen a téren úttörő tejlesítményükkel az an­gol-amerikai nyomdászokat is megelőz­ték és őket hasonló teljesítményekre inspirálták. Négy tojás vagy egy tojás? Egy Kivágási ítélet Kalandos utfa esztendő- Kön Keresztül a belvárosi elöljáró Ságtól a Kivágási Tanácsig és vissza — Az Uj Budapest tudósítójától — A Fiumei K á v é b e h o z a t a 1 i társaság, illetve ennek igazgatója, Lusztig József ellen már régebben egy tarhonya vegyvizsgálati ügyből ki- folyólag terményhamisítási eljárás in­dult. Az előzmény az, hogy a vásárfelügye­lő szokásos kőrútján még 1933. évben egy füszerkereskedőnek a boltjában a Fiumei Kávébehozatali által forgalom- bahozjott (tarhonya-jcsomagot vegyvizs- gálatra átvett és átadott a fővárosi vegyvizsgálati állomásnak. A tarhonyát a forgalombahozó Fiumei úgy hir­dette a csomagoláson, mint négy tojás­ból készült tarhonyát, ami azt jelenti, hogy minden kiló liszt feldolgozása négy tojással történik. A vegyvizsgálat meg­állapította, hogy a szóbanforgó tarho­nya nem négy, hanem csak egy to­jásból készült. A főváros IV. kerületi élelmiszerkihá- gási rendőr bírósága bűnösnek mondotta ki Lusztig József igazgatót, akinek védekezését, hogy t. i. az alkalmazottak a csomagolásnál nyílván tévedtek, nem fogadta el s 50 pengőre marasztalta. Fellebbezés folytán az ügy a polgár- mesterhez, majd innen a Kihágáséi Tanácshoz került, mely dacára a fel- lebbezéselcnek. helybenhagyta az első­fokú ítéletet. A Kihágási Tanácsnak ezt az immár megfellebbezhetetlen és jogerőssé vált 4387/1934. számú ítéletét hirdették ki a napokban a IV. kerületi rendőrbírósá­gon. Miként tarthatott ez az 1933 március 19-én keltezett ügy 1937-ig? Ki a hibás a késedelmes elintézésben? Hogyan hir­dethet ki, illetőleg kézbesíthet ki a bel­városi elöljáróság egy 1934-es ítéletet 1937-ben? LedenoaDD Mór és a róla elnevezett részvénytársaság — Az Vj Budapest tudósítójától — Az Uj Gazdaság-ban olvassuk: A főváros egyik legrégibb textilkeres­kedelmi vállalata, a Lédermann Mór rt., melynek főnöke a törvényha­tósági bizottság örökös tagja és az OKISz elnöke, tavaly 250.000 pengő alaptőke mellett 11954 pengő tiszta nyereséget mutatott ki. Úgy a részvény- tőke, mint a kimutatott nyereség feltű­nően csekély, hiszen a Lédermann-féle székház is többet ér a kimutatott alap­tőke összegénél. A tiszta nyereség kü­lönösen jelentéktelennek látszik, ha a készletek 444.000 pengő értékéhez vi­szonyítjuk. Önkéntelenül is felmerülhet tehát az a gondolat, vájjon miért tartja fönn vállalatát Ledermann Mór örökös bizottsági tag, ha a rentabüitá3 ilyen csekély. Hiszen, ha a házat eladja és a pénzét takarékba teszi, jóval többet fog kapni évi 11.000 pengőnél. Vagy ta­lán előnyösebbnek tartja, hogy társu­lati adót fizessen — tökekamatadó he­lyett? Faredőnyjavitést acélredőny készítését, zsaluzia és vászonroletta készítését, karbantartását és javítását szaksze­rűen, jótállással legolcsóbban vállalja, T. Kovács László. VI. Szinyei Merse-u. 34. Telefon: 1-183 25 Steiner és Szimper Cégtulajdonos: Steiner Mór Disz-,templom-, szobafestők és mázolók Budapest, IX., Üllői-út 57. Telefon: 1-306-29. Teljes komforttal berendezett, parkos, központi rütéses, modern villában csa­ládi otthont talál teljes ellátással lleinprecjjt-né i (Hosszú éveken át a bala­tonkenesei üdülőtelep volt üzletvezetője.) Budapest, 1., Muskátli utca 9 szám. Telefon: 153—933 ■■ egészségügyi berende­li pq vHy ző, központi fűtés, |j I ÍJ Pl vizvezetékszerelő- és rokonszakmabeli ipa­rosok termelő- és anyag- Budapest, beszerző szövetkezete­VI., Csangary-utca 61. az. Tel.: 1-291-78

Next

/
Thumbnails
Contents