Uj Budapest, 1937 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1937-07-31 / 29-30. szám

4 1937. július 31. Rendkívüli házadómentességi rendelet fogje biztosítani Óbuda fejlődését Irta: Kempelen Ágoston Óbuda, bár Budapest ősének kell te­kintenünk, a múltban a testvérvárosok­tól csaknem teljesen elszakadt. Az 1872-ben bekövetkezett egyesítéskor is talán csak történelmi !kapcsiolajtai és egykori dicső múltja voltak azok a mo­mentumok, amelyek ez ország fővárosá­nak alkotó részévé emelték. Azoknak a szoros kapcsolatosnak azonban, melyek Pest és Buda között, nemcsak ettől az időtől fogva, hanem már évszázadok különösen pedig a Lánchíd megépítése óta fennállottak, Óbuda mind a mai napig nem tudott részesévé válni. El kell ismernünk, hogy sok mulasztás történt a múltban ezen a téren. Hiszen Óbudának nemcsak hídja, de jóformán még elfogadható öszekötő útvonala sin­csen a főváros többi részével, utcái ren­dezetlenek, lakóházai nagyrészt elavul­tak, középületei alig vannak és így jo­gos minden méltányos kívánság, amely a jelenlegi súlyos gazdasági viszonyok között teljesíthető. A fővárosnak Óbu­dával szemben olyan kötelességei van­nak, amelyeket többé az utódokra át nem háríthat. Budapestnek egyik legnagyobb fej­lődés, legradikálisabb átalakulás előtt álló városrésze Óbuda. A ma is álló régi földszintes épületek, görbe, teker- vényes utcák, a lakóházak közé éke­lődő füstös, zajos gyárak hamarosan el fognak tűnni, hogy helyüket átadják egy napos, levegős, egészséges telepü­lésnek, hogy a Duna partján és a bu­dai hegyvidék lábánál kialakulhasson fővárosunk legújabb, legmodernebb la­kónegyede. Az óbudai hid Óbuda rendezése ma már tovább nem halasztható feladatunkká vált. Kétség­telen, hogy Budapestnek ezt a legősibb városrészét a Zsigmond-utca Császár- fürdő mögötti szűkülete és mint nega­tívum, az északi híd hiánya, elvágták a fővárostól és így mindeddig meglehe­tősen különálló, többé-kevésbé provin­ciális jellegű életet élt. Az új híd azon­ban hamarosan fel fog épülni és ez Óbuda fejlődését nemcsak lehetővé, ha­nem fejlesztését szükségszerűvé is fogja tenni. De ezenkívül is nem egy olyan követelménnyel állunk szemben, amely függetlenül Óbuda helyi érdekeitől, ok­vetlenül és sürgősen megoldandó fel­adatunkká teszi a városrész kiépítését, az útvonalak szabályozását. Ezek közül első Buds,pest legfonto­sabb nemzetközi útjának sokat vitatott problémája. A Hungá.ria körúti híd hiánya és a Zsigmond-utca szűkülete a nagyjelentőségű transzkontinentális út két olyan hibája, amely nemzetközi szempontból is okvetlenül orvoslásra Nemzeti ünnepek alkalmára előirt Kitűző zászlóK a legjutányosabban beszerezhetők Szabó Gyula cégnél Bp*il, IV. Prohá.zka Ottokár u. 10. Tol.; 180-863 Másodszor — és ez már szorosan Óbuda rendezésének feladatkörébe tar­tozik — gondoskodnunk kell a római part fejlesztéséről, mindenekelőtt en­nek elöfeltételeképen az odavezető út­vonalhálózat kiépítéséről. Végül harmadszor itt van a főváros­tól északra fekvő dunamenti nyaraló helyek közlekedési problémája is. Az uj úthálózat Az új Óbuda tulajdonképeni váza a tervezett úthálózat. A városrész fő köz­lekedési útvonalai nyugaton a Bécsi-út, keleten a dunaparti észak-déli főút­vonal és végül a kettő között a Pacsirta­mező-utca, ületőleg ennek folytatásá­ban a Majláth-utca és a Szentendrei-út, amely utóbbi útvonal tekinthető majd Óbuda észak-déli belső főközlekedési tengelyének. Erre merőlegesen fog ha­ladni az új híd vonalában a kelet-nyu­gati irányú főtengely. Nagy autóforga­lomra méretezett u. n. giratoire, kör­forgalmú tér fogja a legmegfelelőbb­nek ismert rendszer szerint, lehetőleg keresztezésmentesen a hídról leérkező forgalmat elosztani. A körtérről az előbb említett észak-déli főtengely vo­nalában Óbuda belterületére, míg az ugyancsak innen kiinduló Vörösvári- úton keresztül a Bécsi-útra és a külső hegyvidékre jutunk. A belső hegyvidék pedig a Kiscelli-úton keresztül érhető el. Délen a Zsigmond-utcai szűkületet a lehetőséghez képest ki fogjuk szélesíte­ni s ezáltal Óbuda összeköttetése a Mar- git-híd felé is meg fog nyílni. Ebben az irányban azonban — főleg Buda délibb részei felé — a már építés alatt álló dunaparti autóút fog mint főközlekedési vonal szolgálni. Ez az úthálózat alkotja a jövő Óbu­dájának tulajdonképeni gerincrendsze­rét, ezen belül tervezzük meg a beépí­tést. Az épületek egymástól való távol­sága a légrésekkel még áttörtebbé tett csalakozó udvaros, még mkább az itt már sokszor alkalmazott legmodernebb u, n. sávos beépítési mód szabad, szel- lös kertszerü városr ész jel! eget eredmé­nyeznek. A forgalmasabb, lehetőleg a városrész súlypontja felé eső területe­ken, ott, ahol reprezentatív városkép elérésére is törekszünk, helyezzük el a középületeket, templomot, iskolákat, színházat vagy mozit; stb. stb. Rendkívüli házadómentesség Egyrészt az építési kedv fellendítése és Óbuda gyorsabb fejlesztése érdeké­ben másrészt a lazább és alacsonyabb beépítés ellenértékeképen (erre ugyanis ületékes helyről már ígéretünk van) külön rendkívüli házadómentességi ren­delet fog intézkedni, amely a városrész fokozottabb kiépítését biztosítani fogja. Parkok, zöldterületek Óbuda szabályozási tervében első pil­lanatra italán kevésnek találhatjuk a zöld területeket és parkokat. Ez a hiány azonban csak lászólagos. Maga a terü­let ugyanis csupán egy meglehetősen keskeny, észak-déli irányban elhúzódó sáv, amelyet keleten a Duna és a part mentén parírozott sétány, nyugaton pe­dig a hegyvidék szegélyez. Ezeken a határokon belül kisebb, szerteszéjjel szóit, elaprózott parkocskákat nem sok értelme volna kialakítani nagyob össze­függő zöld felületet viszont csaknem lehetetlen kihasítani. Mindazonáltal igen nagy mértékben és teljes eredmény­nyel igyekszünk ennek a követelmény­nek is eleget tenni. A Duna mentén a gyorsforgalmi autóutat 50—60 méte­res, néhol még ezen kívül is kiszélesedő parksáv szegélyezi, amely a Margit- hídtól egészen a római partig húzódik és egykor a főváros legszebb parti sé­tánya lesz. Az új híd megépítésével és az óbudai Dunaág felett már meglévő híddal biztosítható az összeköttetés a hajógyári szigetre, amely idővel Óbuda Margitszigetévé fog válni. Észak felé a Római fürdő teljes egészében hatal­mas fürdő- és üdülőtelep. Kiépített ther- málmedencéi, már ma is fejlett part- fürdő és evezős élet nemcsak szoro­— Az Uj Budapest tudósítójától — A fővárosi törvényhatósági bizott­ság tagjainak névsorában az első őszi napokban érdekes változás fog bekö­vetkezni. Megszűnik az Országos Orvos- szövetség budapesti fiókjának választ­mánya által kiküldött három érdek­képviseleti törvényhatósági bizottsági tag mandátuma, és helyükbe a Buda­pesti Orvosi Kamara választmánya ál­tal delegált három tag kerül. A há­rom törvényhatósági bizottsági tag, akiknek mandátuma megszűnik: Szabó Géza dr., Windisch Ödön dr. és vitéz Egerváry Tibor dr. Mind a három tör­vényhatósági bizottsági tag orvosi hi­vatásánál fogva természetszerűen be- választatott ;a közegészségügyi szakbi­zottságba is. Az 1930:XVIII. t.-c. 18. §-ának d. pontja intézkedik olyképen, hogy mindaddig az Országos Orvosszövetség budapesti fiókjának kiküldöttei kép­viseljék a főváros törvényhatósági bi­zottságában az orvosi szakszerűséget, amíg a Budapesti Orvosi Kamara meg nem alakul. Az orvosi kamara meg­alakulása azonban (mindezideig nem következhetett be, mert a Budapesti Orvosi Kamara még a múlt esztendő júniusában tartott választásának ered­ményét több kamarai tag — közöttük Egerváry Tibor dr. törvényhatósági bi­zottsági tag is — peticióval támadták meg. A közigazgatási bíróság az el­múlt napokban döntött olyképen, hogy a pan.aszpon.tok tüzetes tárgyalása egy- áltálában nem eredményezett oly té­nyeket, amelyek alapul szolgálhatnak, a választás megsemmisítésére, ily kö­rülmények között nincs semmi akadá­san Óbuda, hanem az egész főváros szempontjából oly nagy fontossággal bírnak, hogy ez a vidék minden külső beavatkozás nélkül is beláthatatlan fej­lődés előtt állana. Hogy azonban a kellő irányítás és egységes elgondolás hiá­nya utólag helyrehozhatatlanul meg ne bosszúi ja magát, a telep rendezési ter­vét,, Óbudától függetlenül, már régeb­ben elkészítettük. Ugyanígy hatalmas park és sétaterü­letek fognak kialakulni ennek a város­résznek nyugati szélén is a hegyvidé­ken és a téglagyárak, valamint bányák felhagyása után ezen utóbbiaknak he­lyén is, amelyeket azután helyenként egé­szen a Dunáig lenyúló parksávokkal kí­vánunk a sűrűbben beépített lakórészek­kel és a parti sétánnyal még intenzívebb kapcsolatba hozni. Szabályozzák a hegyvidéket A hegyvidéket illetőleg máris elké­szült a Mátyáshegy és Remetehegy sza­bályozási terve. Ott a Szépvölgyi- és Remetehegyirút kiépítésével kívánjuk úgy a gyalogos, mint az autóforgalom számára a Hármashatárhegyet és a tá­volabbi külső hegyvidéket feltárni, ille­tőleg 'kényelmesen megközelíthetővé tenni.. A leendő híd felöl a Kiscelli-út fogja az összeköttetést biztosiam. En­nek meghosszabbításából a Bécsi-úton túl szerpentin fog vezetni a Remetehe­gyi- illetőleg a Szépvölgyi- út felé. lya annak, hogy a Budapesti Orvosi Kamara delegáljon az 1934-es fővá­rosi törvény értelmében tagokat a székesfőváros (törvényhatósági bizotL s ágába. Hogy a Kamara által kiküldendő orvosj-érdekképviseleti városatyák és pótvárosatyák kik lesznek, azt e pilla­natban természetszerűen nem lehet tudni. Lehet, hogy részben ugyanazo­kat fogja delegálni a Kamara, akiket az Orvosszövetség budapesti fiókja delegál. Vannak azonban vélemények, amelyek szerint vitéz Egerváry Tibor dr.-t — aki különben az elmúlt na­pokban az elhúnyt Alföldi Béla dr. helyébe a képviselőház orvosává ne­veztek ki — nem fogják megválaszta­ni, mert Egerváry is a peticionáló or­vosok között szerepelt aláírásával. Augusztus hó 3-án és 10-én délután fél 3 érakor Három uf orvos-tagot kap a főváros parlamentje Az Országos Orvosszövetség budapesti fióK- jánaK kiküldöttei helyett a Hudapesti Orvosi Szamara delegáltjai KerülneK a főváros tör­vényhatósági bizottságába Havas Gyula kefe- és ecsetgyáros Aranykoszorus mester Gyár: VII., Rózsa utca 20. szám. Telefon : 30^2^45. '

Next

/
Thumbnails
Contents