Uj Budapest, 1937 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1937-07-17 / 27-28. szám
Budapest, 1937. julius 17. XV. évfolyam 27—28. szám UJ BUDAPEST VÁROSPOLITIKAI FELELŐS SZERKESZTŐ: Előfizetési érők : || £Qész évre.................................................. 30 pengét Jl f él évre ......................................................... 15 pengéi if DOB Y AN!>OR Eg yes saséin Éra 60 8313<ér Szerkesztőség és kledóhlvalel: Budapest, SV., Kacs lvor-ulca 9. Telefon: 1^828^Z3. Posfalakarékp. csekkszámla 30.013. mssmem ÜK -rí © © X u • v. O» « H O • © O < * c* •f 8 r* # o: e A főváros és az uj Stillhalte-rendele A jövő esztendei költségvetési előirányzatban fellkelPemelni a külföldi adósságok törlesztésére szolgáló összeget •a Ctetníéke Néhány nap múlva: július huszonhar- madikán immáron egy esztendeje lesz, hogy Wolff Károly, a Keresztény Községi Párt alapítója és halála után is vezére, eltávozott körünkből. A Keresztény Községi Párt az elhunyt emlékére a halálozási nap évfordulóján nagyszabású gyászünnepséget rendez: délelőtt rekviemen, délután pedig Wolff Károly sírjánál jelennek meg a Keresztény Községi Párt szervezetei és azok a jobboldali társadalmi szervezetek, amelyekhez Wolff Károly életében annyira közel állott és amelyek elhunyta után is őt vallják vezérüknek. Amidőn most — alig egy esztendővel a temetés után — Wolff Károly szellemét idézzük, a költő szava jut eszünkbe, amely Széchenyi István elhunyta alkalmával áradt szét szerte a hazában. A halhatatlan megállapítás arról a halottról, aki milliókra költi dús élte kincsét és halála után éltető eszmévé finomul. Nöttön-nö az időben és térben távozó Elköltözött tiszta fénye, hozzá tekint fel az utód: óhajt, remél, hisz és imádkozik. Az emlékünnep azonban nemcsak a halottnak szól, hanem az élőknek is. A kapucinus atyák templomában felma- gasló katafalk körül fel fog csuklani a sírás és a szívekbe nyilai majd a fájdalom. A Wolff Károly elvesztése fölött zokogó kétségbeesés azonban csak addig tart, amíg ráeszmélünk arra, hogy a halál csak az ő kemény arcélét, hideg, mégis annyi szeretettel teljes szemeit és zengő hangját tudta elrabolni tőlünk. Azok az értékek, amelyek Wolf Károly- ban halhatatlanok voltak, a mieink maradtak, ezeket az értékeket letéteményesként őrzi a Keresztény Községi Párt és ezek az értékek: a hitvalló apostol szellemi hagyatéka a miénk is marad örökre! Onfenntartási ösztönéről, duzzadó erejéről, hevülő lelkesedéséről tesz tanúságot a Keresztény Községi Párt, amidőn mélységes gyásszal, de a halott által képviselt eszmék örök értékébe vetett bizonyossággal ünnepli Wolff Károly emlékét. A templom-hajó és a temetői kripta alkalmat adnak a seregszemlére. A zászló ma is fennen lobog, az egy esztendő alatt senki sem lett hűtlen hozzá, ma is úgy ragyognak a színei, mint húsz esztendővel ezelőtt, amikor ez a zászló Wolff Károly kezében először követelt a keresztény gondolatnak teret a magyar glóbuson. A halottak gyorsan lovagolnak, ki előbb, ki utóbb tűnik el a feledés homályában, de örökké él az Eszme, az Ige! És a feltámadás felé haladó keresztény és nemzeti Magyarország jövendő nemzedékeiben is éltető kovászként fog hatni Wolff Károly! — Az Uj Budapest tudósítójától —- Az angol, amerikai, francia, holland és svájci bankok képviselőivel folytatott tárgyalások eredményeképen új hitelrögzítő egyezmény létesült külföldi tartozásaink rendezésére. Az egyezmény szerint a jövőben kamatfizetések és tőketörlesztések a Külföldi Hi|telek Pénztára útján k ü 1 f ö 1 d/i fizetési eszközökben fognak törjtén- n i, és pedig olyan valutában, aminőben a hitel fennáll. A kormányrendelet igen nagy A nyári szezonban előrehaladt a fővárosi közmunkák és közszállítások vállalatbaadása. Állapítsuk meg teljes tárgyilagossággal: a folyó esztendőben a kisiparosok sérelmei csak öregbed- tek. A városházi versenytárgyalási rendszer kínai falát még mindig nem sikerült áttörnie a kisiparos érdekeknek! Nem sikerült a kisiparosok városházi honfoglalása! A képviselőházban, a városházán, a sajtóban — főképen az Uj Budapest hasábjain - — esztendők óta küzdők a közmunkák kategorizálása érdekében. Ahogy az állami közszáílításoknál esztendők óta megvan, végre kell hajtani a városházán is annak megállapítását, hagy mely közmunkák és köz- szállítások tartoznak a kisipar, és melyek a nagyipart jelentő gyáripar körébe. Az iparügyi tárca képviselőházi költségvetési tárgyalásánál történt Knobrféle incidens konzekvenciáit le kell szintén vonni, nemcsak országos, hanem városházi vonatkozásban is. Érvényt kell szerezni Bornemisza miniszter azon megállapításának, hogy minden olyan munkaterületen, ahol a kisjelentőségű a főváros szempontjából. A fővárosi pénzügyi ügyosz/tályában az a vélemény, hogy a kormányrendelet nem tartalmaz világos intézkedéseket a fővárosi külföldi tartozásait illetően. A főváros illetékes tényezői a Magyar Nemzeti Bankhoz fognak fordulni annak megállapítása végett, hogy a főváros külföldi tartozása a tényleg fennálló tartozás 5 egynegyed százalékával törlesz. tendö-e évenként, vagy pedig az a szakasz vonatkozik-e a fővárosra, amely iparos meg tudja állni a helyét, neki kell munkához jutnia! Közhely, ha azt ismétlem-, hogy a főváros közönségének is érdeke, hogy a kisiparosok eljesítő képessége emelkedjék. Miért nagy a német ipar? Azért mert Németországban egészséges volt az ipar fejlődése. Kisiparból fejlődött ki a középipar és abból a nagyipar. Nálunk erőltetett voh a fejlődés. Szaktudás nélküli, tőkés elemek építették ki a gyáripart magas állami segélyekkel. Félévszázaddal ezelőtt még a gyertya és petróleum lámpa fénye mellett nehéz robotmunkát végeztek az iparosok. Ma. a technika fejlődése a nehéz, durva munkát a gépre hárította át és csak a finom, művészi, ipari tudást igénylő tervezés és kivitelezés marad a kézművesiparra. Azóta megkondították a vészharangot a kisipar felett. Azt mondották, hogy a gép kiszorítja teljesen a termelésből a kis- és középüzemeket. Ez azon. ban nem következett be. A gép sohasem] pótolhaja az emberi tudást. Az elmúlt ötven esztendőhői az elmúlt há•zerint a városnak magyar bankok által nem garantált tartozásainál a hitelezők által a kamaton felül igényelhető kötelező tőketörlesztés csak 2 és fél százalék lesz. Mint az ü j B u d ap e s t munkatársának illetékes helyen kijelentették, minden valószínűség amellett szól, hogy a főváros tőketörlesztési terhe emelkedni fog. Ennek eredményeképen a külföldi hitelek visszafizetésére szolgáló tételt a főváros jövő esztendei költségvetésében fel kell emelni. Tóm évtized a boldog Magyarország idejére esik, amikor ötvenmilliós államkeretben egységes vám-), pénz- és gazdasági területen könnyebb volt a megélhetése a magyar kézművesiparnak is. Azóta, közel két évtizede, nagy teherpróbát áll ki a megcsonkított ország kisiparossága, amely valóságos élet-halál harcot folytat a változott viszonyok között. A jubileum félévszázadából negyven év a liberális éra korszakára esik, amikor a kisiparosok hiába sürgették jogos érdekeik védelmét. Az utóbbi másfél évtized alatt sikerült csak lépésről- lépésre visszahódítani a kézművesiparosság jogait és az őket megillető munkaterületeket. Természetes, hogy ez nem megy simán, mert a gyáripar a maga erősebb felkészültségével és mozgékonnyabb tőkéjével makacs szívósággal védi a harci átllásait és küzd újabb munkaterületekért. Ezért sikertelen a kisipar városházi térhódítása, de viszont épen ezért kell minden tényezőnek összefognia a tekintetben, hogy Budapest kisiparosságának meg legyen a mindennapi kényre! Nem sikerült a kisiparosok városházi honfoglalása Irta: Müller Antal
