Uj Budapest, 1937 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1937-01-23 / 3. szám
XV. évfolyam 3. szám Budapest, 1937. január 23. UJ BUDAPEST VÁROSPOLITIKAI Előfizetési érák : Egész évre ............................................. 30 pengő Fé l évre.................................................... 15 pengő Eg yes szám éra 60 fillér iMÉMBtafeitt ir^in -gwBfüaa FELELŐS SZERKESZTŐ: V ANDOR DRSzerkeszlőség és kiadóhivatal: Budapest, IV., Kaas Ivor-ulcn O. Telefon: 1^828^23. Postatakarékp. csekkszámla 30.015. WMM«SK!tjl¥WtiWllglWi A székesfőváros törvény hatósági autonómiája — Egy újságcikk margójára — A fekete- kabát Kiss Endre dr., Kecskemét városának érdemes polgármestere, abból az alkalomból, hogy tizenegy állást tölt be a közeljövőben a városi közgyűlés, rendeletben tudatta a városi tisztviselőkkel, hogy fegyelmi felelősség terhe mellett megtiltja a törvényhatósági bizottsági tagok látogatását. A tizenegy állásra ugyanis — kecskeméti híradás szerint — hetvenkét pályázat érkezett és már túlzottan elharapódzott a korteskedés. A kecskeméti polgármester rendelete hir szerint úgy a tisztviselők, mint a városatyák körében megelégedést keltett. A budapesti városházán is elkelne a kecskeméti rendelet, mert itt is sok a panasz úgy a tisztviselők, mint a városatyák körében, hogy túlteng a hi- vatalt-kereső fekete kabát: a kinevezésre, vagy előléptetésre váró tisztviselők rohama azoknál, akik a kinevezést, vagy megválasztást intézik, vagy megfelelő összeköttetéssel vagy hatással rendelkeznek az arra illetékes fórumra. Egy ideiglenes hivatalnoki átminősítésért legalább három protekciós levél fut be a polgármesterhez és ha egy feleselő fürdőszolgát el akarnak bo- csájtani, másnap levelek és telefonálások özöne zúdul a mitsemsejtő tanácsnokra. Kétségtelen, hogy a protekcionizmus rákfenéje szerencsétlen munkanélküli korszakunknak és ember legyen a talpán, aki ennek a sok fejű hydrának a csápjait le tudná szelni anélkül, hogy újabb és újabb fejek ki ne nőjenek a régiek helyén. Annál is inkább, mert olyanok a protektorok, akiket sem nyíltan, sem burkoltan nem lehet visszautasítani anélkül, hogy súlyos egyéni sérelem ne essék az illető kegyelmes úron, aki például a házmesterének az unokaöccsét akarja kisegítő pénzbeszedőnek elhelyezni a fővárosi Gázműveknél. Bizony az excellencek kérését teljesíteni kell, vagy legalábbis levelet írni, hogy ha pillanatnyilag nincs is üresedés a Vízműveknél, de „pártfogoltad úr vagy úrhölgy elő lesz jegyezve. Mondanunk sem kell, hogy nem csak a fővárosnál vannak ezek a lehetetlen állapotok, ugyanez a helyzet a minisztériumokban, sőt a nagy magánüzemeknél is. Protekció nélkül nincs felvétel, nincs előmenetel, ha van protekció, akkor nem fontos a tehetség, a kegyelmes urak unokaöccsei akkor is előremennek. Hogy Kecskeméten mi lesz a helyzet a szigorú polgármesteri rendelet után, az bizonyos: a protekció tovább is dűhöngeni fog, más formában, de kiírthatadanul. Végeredményben Szendy polgármesternek nem is érdemes a kecskeméti példát követnie, annál kevésbé, mert erre vonatkozóan évről-évre megjelenik a polgár- mester intő rendelete, amelyet azonban — soha senki nem vesz figyelembe . .. Félelmes egy parancs volna, ha úgy volna. Szerencse, hogy nincs úgy, és sem a polgármester, sem az újságíró nem gondolja úgy. A mai kor divatja a vérözön és a gazdasági pusztulás után a lelki és erkölcsi megújhodás előtt és helyett a gazidasági talpraállás és fellendülés hiányában alkotmányos vitákat kezdeni és mindenütt szerte a világon az alkotmányos élet hibáit keresgélve, ebben megtalálni a rombolás bűnbakját és keresni az újraéledés feltételeit. Folyton demokráciáról, népfrontról és a legelképzelhetetlenebb és legérthetetlenebb népuralmakról beszélnek és ugyanakkor diktatúráról álmodoznak. A nép felségért harcolnak és ugyanakkor diktatúrát felállítanak. Az alkotmányt védik, de szinte senki sémi tudja, hogy melyiket: a régit, amely szerintük túlélte magát, vagy az újat, amelyet a nép nevében alkot a diktátor és amelyből megvalósul |a cím, hogy e mögött az autokrata kormányzattal minden alkotmányosság nélkül annak titkos félretételével, vagy nyilt megtagadásával egy ember uralkodjék, aki képesnek tartja, vagy mások tartják őt képesnek arra, hogy a bajból országát kivezesse. És megkezdődnek az erkölcsi és gazdasági bajok mellett az alkotmányi nézeteltérések, pártok és csoportok keletkeznek, amelyek mind valami újabb, jobb orvosságot vélnek kitalálni, azt mindjárt hirdetik is anélkül, hogy önmaguk értenék, hogy mi az és tudnák, hogy mire jó. Amint mindinkább meggyőződünk arról, hogy erkölcsi ímeg- újhódás nem lehet a keresztény szeretet és krisztusi igazságok érvényesülésé nélkül, amint .mindinkább látjuk, hogy gazdasági újjáébredést nem hoz az államok egymásközötti cserekenes- kedése, még a bankok, kartelek és nagyvállalkozók korlátlan uralma mellett sem, hanem szintén vissza kell térnünk a gazdasági diktatúra helyett a valódi, az egész nemzetet egyformán átfogó és annak legkisebb tagját is egyformán támogató polgári gazdasági életre, épen úgy az alkotmányos élet is nem a formákon alapszik, hanem a népiélekből ezer év óta ki- sarjadzott és élő törvényeken nyugvó népképviselet és törvényhatósági és községi szervezet lehet az egyetlen mindenkit megértő és mindenkit támogató rendszer, melynek feje a szentkoronával díszített király és tagja az ország minden polgára, úgy, amint azt mai elesettségünkben legfőbb vezetőnk, az ország kormányzója, követi és gyakorolja. Ha a polgármester akaratát is igy gondolja el az újságírói fantázia olyannak, amelynek meg kell történnie, úgy az alkotmány védelmében egyetértünk és egyetértünk a jövő szolgálatában is. Ha a polgármester az élő törvényt alkalmazza minden cselekedetében és nem akar mást, mint a törvény uralmát a törvényhatóság életében és minden munkájában érvényesíteni és ezzel a közjót szolgálni, úgy a polgármester a székesfőváros törvényhatóságának vezetője, az autonómia első alkalmazottja és legfőbb őre, aki ezzel az akarattal a törvényhatósági életet, a törvény- hatósági bizottság akaratát kép* viseli és szolgálja. És ha a polgármester sohasem téved sem a törvény alkalmazásában, sem a közjó megítélésében, úgy legyen meg mindig az ő akarata. Ámde ki meri vitatni, hogy a polgármester csalatkoz- hatatlan? Bizonyára maga a polgár- mester a legelső, aki bevallja, hogy ő is minden igyekezete, szorgalma, törekvése és munkája ellenére gyarló ember, aki életével, tapasztalataival, meglátásával és egész munkájával igyekszik első lenni a kötelességteljesítésben és a közület szolgálatában, de nem vindikálja magának a tűzön vizen keresztül érvényesülő egy-akarat rendszer érvényesítését a főváros életében, mert akkor már nem autonómiáról és nem alkotmányos életről beszélhetünk, hanem arról a kétes értékű diktatórikus felfogásról, amely többkevesebb szenvedésen keresztül végeredményben sohasem a közület boldogulására, hanem a széthúzásra és nézeteltérésekre vezetett. De ilyen mindenáron érvényesülni akaró polgármesteri akaratról nem is lehet szó. A mi alkotmányos életünkben a törvényhatóság akaratát, a közgyűlés fejezi ki és ennek az akaratnak a végrehajtója a polgármester. Látszat-autonómia, tehát az, ahol a közgyűlés helyett a polgármester akar, amint természetesen látszat, autonómia volna az is, ha a közgyűlés helyett egy párt, vagy egy pártvezér diktálná a közgyűlés akaratát. A polgármester javaslatot tett a közgyűlésnek, melynek tagjai alaposan tanulmányozván az előterjesztést, foglaltak azzal szemben állást; vagy helyeselik azt, vagy visszautasítják, vagy esetleg kiegészítik és pótolják azt. A vita, a kapacitálás, a tanácskozás, sőt a szavazás sem bizalmi kérdés a polgármesterrel szemben, ha ;» javaslat nem irányúi «xieje- zetten az ő személyére vagy működésére. Természetesen a polgármester a legjobb tudomása és lelkiismerete szerint teszi meg a javaslatait és ugyanúgy fel kell tételezni a törvényhatósági bizottság tagjairól ugyanazt az ügybúz- góságot és törekvést. A kettőt azonban egymással szembeállítani és ,azt mondani, hogy a polgármester javaslata kimondott szó és annak kell történnie, a polgármester szembeállítása a tör-: vényhatósági bizottsággal, amely ha ideig-óráig elfogadja, vagy eltűri is ezt a mottót, az kormányzati törekvés nem lehet és nem is érvényesülhet állandóan. Nem egyes esetről beszélek. Amint a múltban, úgy a jövőben sem egy-egy határozat vagy javaslat dönti el az alkotmányos gondol, kodás és törekvés érvényesülését, hanem az az állandó eredmény, amely a javaslatokban és a mindennapi munkában megnyilvánul. Mert amint a múltban nem egy esetben a közgyűlés tévedett és ezen téve-1 A Irta: Szőke Gyula dr. „Amit Budapest polgármestere kimond, annak úgy kell lennie, annak úgy kell történnie." (Az Uj Budapest múlt- heti számának vezércikkéből.)
