Uj Budapest, 1936 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1936-01-11 / 2. szám
XIV. évfolyam 2. szám ^ 1 / —'— Budapest, 1936. január 11. UJ BUDAPEST VÁROSPOLITIKAI Előfizetési árak: Egész évre .................................................. 30 pengő Fé l évre.......................................................... 13 pengő Egyes Szám ára 60 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ : DOB Y ANDOR D» « Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IV-, Kaes Ivor-uica 9. Telefon: 82^8^23. Posfatakarékp. csekkszámla 30.013. A leegyszerűsített szanálás * A státusrendezés ügyében a belügyminisztérium és a főváros között folyamatban levő tárgyalások befejezése után még januárban összeül a tizenhatos bizottság — A főpolgármester felkérte az üzempolitikaí bizottságot, két hónap alatt tegyen előterjesztést az üzemeknél végrehajtandó takarékossági intézkedésekre Sc&CMnOto A városházi jubileumok szokványos tengeréből messze kiemelkedik az a negyedszázad, amelyet Salamon Géza, a főváros közegészségügyi ügyosztályának vezetője, a közszolgálatban eltöltött. A többiek fölé emelik ezt a jubileumot nemcsak az ünneplés külsőségei, közöttük elsősorban a kormányzói kitüntetés, hanem az elmúlt kétésfél évtized, mert ez a huszonöt esztendő a maga súlyos megpróbáltatásaival és köztisztviselői erényeivel egy darab magyar történelem. • A béke boldog éveiben: 1911. egyik ködös januári délelőttjén lépte át először a jubiláns tanácsnok a városháza küszöbét. A huszonöt esztendő alatt Salamon Géza azon ritka karrierek egyikét futotta meg, amelyek a szerteszét ágazó városigazgatás ugyanazon posztján halmoznak sikert sikerre. Az a huszonöt esztendő ugyanis, amióta fővárosi tisztviselő Salamon Géza, majdnem teljes egészében a főváros közegészségügyi ügyosztályában telt el, ugyanannyira, hogy a folyó év augusztusában, ha ugyan barátja lenne Salamon Géza az efajta jubileumoknak, közegészségügyi szolgálatának huszonötödik esztendejét ünnepelhetné. A jubiláns ünnepség vezérszónoka: ifj. Wolff Károly közkórházi központi igazgató, a szakember komoly megállapításaival mutatott rá ennek a huszonöt esztendőnek értékeire. Salamon Géza érdemei abban csúcsosodnak ki, hogy speciális beosztásában mindig módjában állott a főváros közegészség- ügyét fejleszteni, minden szorgalmát és energiáját, tudását és nem közönséges tehetségét egyetlen szent cél: Budapest betegei szolgálatába állíthatta. Tehette pedig ezt a tudós mikroszkópjával, vagy az operáló professzor késével egyenlő értékűen azzal az eltökélt férfias szándékkal, hogy modernizálja a kórházakat, javítja az ellátási viszonyokat, kimenti a halottakat a temetkezési vállalkozók karmaiból, vigyáz Budapest köztisztaságára, nem téveszt szem elől semmit, amit az egészséges és a beteg budapesti polgár a főváros közegészségügyi intézményeitől adó- fillérei ellenében joggal megkövetel! Nem kétséges: jelentékeny mértékben az ő érdeme, hogy Budapest kórházai ma nemcsak európai nívón állanak, hanem megközelítik a nagy amerikai kórházak pompás technikai felkészültségét is. Az is bizonyos: neki köszönheti a főváros, hogy a folyton csökkenő kórházi előirányzat mellett egyetlen zokszó sem hangzik el esztendők óta közegészségügyi intézményeink ellen. Mert amint terjedt a pályáján előrejutó Salamon Géza munkaköre, azonképpen nőtt ambíciója és alkotni akarása is. A főváros közegészségügyének nemcsak hűséges szolgája, de egyik szakavatott és tudós irányítója lett Salamon Géza, akit a jubileum alkalmából mi is meleg szeretettel és barátsággal köszöntünk! — Az Uj Budapest tudósítójától. — Az új fővárosi törvény a fővárosnál szükséges takarékosság érvényesítésére tudvalévőén elrendelte a törvény életbeléptetésével egyidejűleg kibocsájtott tervezet végrehajtását azzal, hogy ezt a tervezetet a főpolgármester kivételes jogkörében a törvény életbeléptetésétől számítva lehetőleg egy éven belül, legkésőbben azonban két év alatt végrehajtani köteles. Az új fővárosi törvényt a kormányzó 1934. május 19-én hagyta jóvá és így a folyó esztendő májusában letelik a kétesztendős határidő, amikor is megszűnik a főpolgármester kivételes jogköre és a belügyminiszter a tervezel végrehajtásáról az országgyűlésnek jelentést tenni lesz köteles. A főpolgármester ismételten kijelentette, — legutóbb újesztendei beszédében, — hogy változatlanul az önkormányzat emberének tartja magát, nem akar és nem tud megváltozni, új tisztségében sem tagadja meg régi egyéniségét. A főpolgármester álláspontja nem változott a tekintetben sem, hogy az ön- kormányzat nem szolgált rá az ú. n. szanálásra, a főváros nem beteg, annál kevésbé, mert az a tizenöt esztendő, amelynek megrendszabályozásáról szó van, Sipőcz Jenő polgármesterségének jegyében telt el! A főpolgármester törvénymagyarázata szerint az ú. n. szanálás nem jelent egyebet, mint bizonyos takarékossági intézkedések végrehajtását, mindezt pedig teljes egyetértésben az önkormányzattal: azaz olyképen, hogy a főpolgármesternek kivételes jogkörben elrendelendő intézkedéseit az önkormányzati fórumok is beleegye- zően tudomásul vegyék. A főpolgármester véleménye szerint a szanálási időszak hátralévő négy hónapja tökéletesen elegendő az elrendelendő takarékossági intézkedések megbeszélésére és végrehajtására. A lefolyt másfél esztendő mindenesetre szükséges volt arra, hogy az önkormányzat különböző fórumain, de a kivételes jogkörrel felruházott főpolgármester elgondolásában is: kikristályosodjanak a teendő intézkedések. E pillanatban az a helyzet, hogy az ú. n. szanálási intézkedések két csoportra oszlanak. Az első csoport: a státusrendezés elrendelése és végrehajtása. A státusrendezési javaslatot illetően az a helyzet, hogy a polgármester több mint egy évi előtanulmány és számítás utáni előterjesztését a múlt esztendő második felében adta át a főpolgármesternek. A státusrendezési javaslat ügyében állandó megbeszélések folynak Preszly belügyi államtitkár és Sipőcz főpolgármester között. Állandóan tárgyal a státusrendezés ügyében janda miniszteri tanácsos, a városi főosztály vezetője, do- roghi Farkas Ákos dr. tanácsnokkal, a főváros elnöki ügyosztálya vezetőjével. Ezek a tárgyalások arra engednek következtetni, hogy a polgármester által készített státusrendezési javaslatot, — amelvet több alkalommal ismertetett az Uj Budapest — el fogják fogadni a kormánytényezők is. A szanálási komplexum második csoportjához üzemek problémája. Ez a téma igen sürgős, mert arról van szó, hogy a szanálási kivételes jogkörrel kapcsolatban szüntessék meg egyes nagyüzemek szinte öngyilkosságszámba menő pénzügyi politikáját. Elsősorban a Beszkártról van szó. A főváros közlekedési vállalata már esztendők óta deficites, felélte nyugdíjalapját is, mert nem merte önmagának és az önkormányzatnak bevallani, hogy folyó bevételei nem fedezik folyó kiadásait. — Az Uj Budapest tudósítójától — A nagyvárosok légvédelme kétféle lehet: aktív és passzív. Aktív légvédelemnek nevezzük azt a cselekményt, amidőn a támadást, támadással akadályozzák meg, passzív légvédelemnek, amidőn a támadás pusztító hatását megfelelő óvintézkedésekkel megakadályozzák, vagy legalább is csökkentik. Budapest — tekintettel a háború utáni nehéz gazdasági helyzetére, továbbá az országnak a békeszerződések okozta megcsonkított állapotára, — úgyszólván kizárólag a passzív védekezésre rendezkedhet be. A főváros vezetősége a folyó évben kiadásra kerülő A főpolgármester, akinek elve változatlanul az, hogy az összes általa elrendelendő takarékossági intézkedéseket az önkormányzati fórumok előzetes meghallgatása után hajija végre, olyképen határozott, hogy az üzemek takarékos- sági intézkedéseit illetően javaslattételre szólítja fel a most megalakított üzempolitikai bizottságot. A főpolgármester azt kéri a Zsitvay Tibor dr. elnöklete alatt működő üzempolitikai bizottságtól, hogy két hónapon belül tegyen konkrét előterjesztést az üzemeknél végrehajtandó szabályok ügyében. Amint a státusrendezést illetően az adminisztráció és a belügyminisztérium között folyamatban levő tárgyalások végétéinek, rövidesen, — mindenesetre azonban még ebben a hónapban — sor kerül a tizenhetes szanálási bizottság összehívására. A szanálási bizottság első ülésének egyetlen tárgya a státusrendezés lesz, amelyet a főpolgármester a szanálási bizottság elé való terjesztés után azonnal, minden valószínűség szerint még szintén január havában életbe is szándékozik léptetni. új Építésügyi Szabályzat összeállításával kapcsolatban nemrégiben felhívta a Fővárosi Közmunkák Tanácsának figyelmét azokra a tevékenységekre, amelyek a légvédelmi berendezéseket szolgálják s konkrét javaslatot tett arra vonatkozóan, hogy miként lehetne a védelem biztonságát fokozni, illetve hatályossá tenni. Ezt elsősorban az épületek erősebb kivitelezésével kívánja elérni, másodsorban kifejezetten erre a célra készítendő óvóhelyek létesítésével. A Közmunkák Tanácsához küldött átiratot Kempelen Ágoston műszaki főtanácsos, a városrendezési ügyosztály vezetője, a következőkben Budapest berendezkedik a passzív légvédelemre Az épületek erősebb kivitelezésével és óvóhelyek létesítésével kívánja a polgármester egy esetleges légi támadás pusztító hatását csökkenteni
