Uj Budapest, 1936 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1936-03-21 / 12. szám
XIV. évfolyam 12. szám Budapest, 1936. március 21. UJ BUDAPEST Előfizetési árak: Egész évre.................................................. 30 pengd || Fél évre.......................................................... IS pengő || Egye» szám ára 60 fillér || FELELŐS SZERKESZTŐ : DOBYANDOR D« Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IV., Kant Ivor-ulca 9. Telefon: 82^8-^23. Postatakarékp. csekkszámla 30.913. Yflícj. Maholnap külön rovatot kell nyitni a főváros féltékenyen őrzött önkormányzati jogait és hatásköreit sértő rendele- lek és törvénytervezetek számára. Az állami szuverénitás tabu-szerű köpenye- gében hivalkodó miniszteriális omni- potencia immáron semmibe sem veszi alkotmányos létünk egyik legfontosabb biztosítékát: a vármegyék és városok autonómiáját. Szomorúbbá teszi a helyzetet, hogy nemcsak a centralizmus intézményes kiépítéséről, van szó, hanem rendszerszerű eltiprásáról minden olyan törekvésnek, amely a nép széles rétegeit képviselő, a népből fakadt és a népre támaszkodó önkormányzati életmegnyilvánulásnak akar bármilyen kifejezést adni. Ha a centralizmus kialakulása történelmi folyamat, amint az Franciaországban, akkor lehet vitatkozni afölött, mi a helyesebb. De amikor a jus resistendi óta egész alkotmányos életünk az autonómiák önállóságán épült fel, akkor nemcsak helytelen, de veszedelmes is évszázados önkormányzati jogaink mindig kisebbre és kisebbre való nyirbálása. Legutóbb, mint önkormányzati sérelemről, a fővárosi számszék hatáskörét szabályozó új rendeletekről emlékeztünk meg ezen a helyen. Most egy olyan újabb akcióról számolunk be, amely nem kevésbé sérelmes c főváros önkormányzata, de hatósága szempontjából is, mint a számszéki rendelet. Arról van szó, hogy az új építésügyi törvény- javaslatban, amely most van előkészítés alatt az iparügyi minisztériumban, a fővárosnak szinte minden jogát és hatáskörét elveszik a tekintetben, hogyan rendezze és építse Budapestet. A főváros általános rendezését illetően e törvényjavaslat szerint a vezető szerep a fővárosról a Fővárosi Közmunkák Tanácsára háramlana át, amelyet viszont a miniszterelnökség hatásköréből az iparügyi minisztérium felügyelete alá rendelnének. A főváros javára szolgáló kisajátítási jog jelentékeny lecsökkentése a nagyvárosi fejlődés elé fog leküzdhetetlen akadályt gördíteni. Súlyosan belevág azonban a törvénytervezet a magánjogba is, amikor például kártérítés, sőt kisajátítási eljárás nélkül elvehetőknek ítéli az elő- kertehet, bünteti azt, aki a kertjét nem tartja karban és megtiltja lakásul bérbeadni olyan helyiséget, amelynek bármilyen kis része a föld színe alá mélyül. Nem tudunk róla, hogy az építésügyi törvényjavaslat már u polgármesternél lenne, abból a célból, hogy a főváros törvényhatósága előzetesen nyilváníthassa véleményét és kifejthesse aggályait. Ilyen csekélység azonban valóban nem zavarja törvény-termelő munkájukban az urakat! A főváros kép viselőinek majd csak a képviselőház bizottságaiban és plénumában lesz meg a hozzászólási lehetőségük: amikor az eredeti szöveg elfogadása már presztízskérdés a kormány számára! Szendy júniusban Rómába, júliusban Berlinbe megy — Az Uj Budapest tudósítójától. — Katolikus közéletünk vezető' férfiai június első felében hódoló zarándoklaton vesznek részt. A zarándoklat Rómába megy, hogy a pápa előtt hódoljon abból az alkalomból, hogy ebben az esztendőben van Buda visszafoglalásának kétszázötven esztendős jubileuma. Kétszázötven esztendővel ezelőtt ugyanis IV. Ince pápa volt az, akinek hatalmas akciójára összegyűltek Európa keresztény lovagjai Magyarországon, hogy végleg kiűzzék a törököket és felszabadítsák Budát. A nagy zarándoklatot S e r é d i Jusz- tinián dr. bíboros-hercegprímás vezeti. A hercegprímás felkérte Szendy Károly polgármestert, hogy a főváros katolikus közönsége nevében vegyen részt a hódoló zarándoklatban. A polgármester köszönettel elfogadta a megtisztelő felhívást és június első napjaiban a zarándoklattal együtt ő is Rómába megy. A római utat arra is fel fogja használni Szendy polgármester, hogy az olasz királynak köszönetét mondjon a kapott magas érdemrendért. Természetes, hogy a modern Olaszország város- rendezési alkotásait is tanulmányozni fogja két hétre tervezett olaszországi útja alkalmával a polgármester. Júliusban ismét külföldre megy a polgármester: Berlinben az olim- piász megnyitásán fogja illetékes tényezők meghívása alapján képviselni Budapest közönségét. Alig ötezerrel több magyar volt az elmúlt évben Bécsben, mint osztrák Budapesten Kovácsházy tanácsnok a bécsi és budapesti idegenforgalom feltűnő alakulásáról nyilatkozik — Az Uj Budapest tudósítójától — Egymásután látnak napvilágot a különféle idegenforgalmi szervek kimutatásai a főváros elmúlt esztendei idegenforgalmának alakulásáról. Szvie- zsényi Zoltán dr. miniszteri tanácsos, a Gyógyhelyi Bizottság vezető igazgatója, az. elmúlt napokban megállapította az Uj Budapest hasábjain, hogy a Bizottság által készített statisztika szerint szemben az 1934-ben Budapesten megfordult 202.113 idegennel, az elmúlt 1935-ik évben 220.265 volt a Budapesten megfordult idegenek száma, igen érdekes statisztikai adatokat bocsátott közre az állami statisztikai hivatal is. A közeli napokban pedig a főváros idegenforgalmi hivatala, különös tekintettel a bécsi idegenforgalmi iroda működésére, fogja közzétenni az elmúlt esztendei idegenforgalom legfontosabb adatait. Ez a jelentés ismételten be fogja bizonyítani, mennyire úttörő és nagy jelentőségű munkát végez nemcsak a főváros, egész Magyarország idegen- forgalmának emelése céljából a főváros bécsi idegenforgalmi hivatala. Az elmúlt napokban látott napvilágot a bécsi városi idegenforgalmi hivatal jelentése, amelynek adatait Kovácsházy tanácsnok azonnal feldolgozta, összehasonlítva azokat a magyar főváros idegenforgalmi adataival. Ezeket a nagyjelentőségű adatokat Kovácsházy Vilmos tanácsnok, akinek óriási energiája és pompás gyakorlati érzéke jelentékeny mértékben hozzájárult a főváros idegen- forgalmának állandó emelkedéséhez, — a következőkben ismertette az U] Budapest munkatársával: — Bécsnek külföldi idegenforgalma 1934-hez viszonyítva 15.7%-kai emelkedett, azonban az éjjelezések száma ennek dacára 3.2%-kal csökkent. 1934-ben 224.044 idegen, 1935-ben 259.112 idegen volt Bécsben. Az éjjelezés 1934-ben 2,225.309, 1935-ben 2,153.154 volt. Igaz, hogy ebben a statisztikában a magánlakásokban megszállott idegenek is bentfoglaltatnak, ellentétben a budapesti statisztikával. Ha ezeknek 1,350.287 éjjelezését levonjuk, úgy azt találjuk, hogy az idegenek 1935-ben a bécsi szállókban, penziókban és szanatóriumokban 802.867 éjszakát töltöttek. Budapesten ezzel szemben 1935-ben 387.839 éjjelezés volt. — Még érdekesebbek az adatok, hogyha az 1931-es esztendővel hasonlítjuk össze. Bécsben 1931-ben 361.000, 1935-ben 259.112 idegen volt, tehát 28%-os csökkenés. Az éjjelezés 4,740.000-röl 2,153.154-re esett, azaz 55%-)os csökkenés. Budapesten 1931-ben 69.193, 1935-ben 102.991 idegen volt, tehát 49%-os emelkedés, az éjjelezés pedig 213.507-röl 387.839-re emelkedett, tehát 81%-os emelkedés. — Érdekes a Bécs-budapesti szomszédos idegenforgalom további javulása is. Magyarok Wienben: Osztrákok Budapesten Wien javára: 1930. 1931. 1932. 1933. 1934. 1935. 61.483 53.330 42.976 42.085 36.737 37.518 17.896 18.834 16.940 22.712 24.741 28.192 43.587 24.496 26.036 19.373 11.996 9.326 óvárosi Nyilvános Könyvtáriul-, .Reviczky ~u. 1.
