Uj Budapest, 1936 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1936-03-14 / 11. szám

1936 március 14. Uß'iBWMPEST Asz ipartörvény novellája renüet teremt a város&ásci IcöszmunKa-ásungellsen, megszünteti az ár rombolást és meg~ olája a Icontárlcéráést ,— Az Uj Budapest tudósítójától — Az országgyűlés képviselőházának plénumában az elmúlt napokban ért vé­get az ipartörvény novellájának tárgya­lása. Úgy a bizottságban, mint a teljes ülésen bosszú és beható vitát provokált Bornemisza miniszter korszakos jelentő­ségű javaslata. Az ország több százezer főnyi iparossága feszült figyelemmel kí­sérte a képviselőházi vitát, mert a kis és középipar mai leromlott helyzetében az új törvény szigorú intézkedéseitől várják helyzetük végre valahára történő jobbrafordulását az érdekeltek. [így a bizottságban, mint a plénum- ban jelentős szerep jutott az új tör­vényért folytatott küzdelemben Mülle: Antalnak, a Keresztény Községi Párt vezető egyéniségének, a déli kerület ál­talános népszerűségnek örvendő ország­gyűlési képviselőjének. Alig van para­grafusa az új törvénynek, amelyhez a részletes vita során hozzá ne szólt volna Müller Antal: nem is számítva termé­szetesen azokat a beszédeket, amelyeket az általános vita során mondott el Mül­ler. Több, mint húsz hozzászólás hang­zott el Müller részéről a bizottsági és plenáris vita során. Müller Antalnak ismerik az apjukat! A múltkor az egyik kisfiam meg is kérdezte tőlem: — Mondd, Anyukám, ki az a mér­ges bácsi, aki minden vasárnap ná­lunk ebédel és azután sorra megver bennünket! * A REPREZENTÁCIÓ VILÁGRE­KORDJÁT mindenesetre Babarczy tanácsnok, a közlekedési, ipari és köz- gazdasági ügyosztály kiváló vezetője tartja, még pedig múlt vasárnapi telje­sítményével. Reggel öt órakor kelt föl a kitűnő báró úr, hogy elérje a hat órakor Bécsbe menő különvonatot. Azon zötyögött Öméltósága néhányszáz pesti kereskedővel délelőtt tizenegy óráig, amikor is megérkeztek a szomszéd fő­városba. Ott megtekintették a vásárt, természetesen közben beszédet is kellett mondani Babarczy bárónak, volt dísz­fogadás és díszebéd is. este pedig ugyancsak harmadikosztályú f apudon, —ahogyan jöttek — visszaindultak Bu­dapestre, ahová éjféltájban érkeztek meg. Ha fárasztó is volt ez a reprezentá­ció, el kell ismerni, hogy kiválóan sike­rült. Babarczy, aki rövidesen nagyon népszerű lett Bécsben (maga a keres­kedelemügyi miniszter és a bécsi pol­gármester jött ki az ő és a pesti keres­kedők üdvözlésére a pályaudvarra), rö­viden, de formásán és talpraesetten szpícselt, a polgármester nevében kö­szönetét mondva a szeretetteljes fogad­tatásért. — Őszintén kívánjuk — mondotta általános tapsvihar közepette Babarczy, — ^°gy a gazdasági kapcsolatok, úgy Magyarország, mint Ausztria javára, mind nagyobb haszonnal mélyüljenek el a ma megnyílt bécsi Nemzetközi Vásár alkalmából! köztudomás szerint jelentékeny része van az új törvény megszületésében is, úgyannyira, hogy Kéthly Anna szociál­demokrata képviselő „lex Müller“'-nek nevezte el felszólalásában az ipartör­vény novelláját. Most, hogy a törvénytervezetet rész­leteiben is elfogadta a képviselőház, kérdést intéztünk Müller Antal ország- gyűlési képviselőhöz: melyek az új tör­vény legfontosabb városházi vonatkozá­sai? Muller Antal a következő nyilatkozatot tette az Uj Budapest munkatársának: — Az Uj Budapest nagy nyilvános­sága előtt nem szükséges ismételnem a kereskedelem és ipar, elsősorban a ke­resztény kereskedelem, és keresztény kis­ipar kívánságait a keresztény városhá­zával szemében. Az Uj Budapestben meg­jelent cikkeim és nyilatkozataim, nem­különben az Uj Budapestnek a keresz­tény társadalom előtt annyira szimpa­tikus állásfoglalásai e kérdésben a leg­határozottabban'felsorakoztatták az ipa­ros-kívánságokat. Egyetlen momentum­ra utalok ez alkalommal: Szendy polgármester úrhoz az Uj Budapest hasábjain közölt nyílt levelemre, amelyben pragmatikusan felsoroltam iparostársaim kívánsá­gait. Az új ipartörvény tető alá hozatalának napján épen ezért az Uj Budapest ha­sábjain állapítom meg: ez a törvény alkalmas arra, hogy — ha annak végre­hajtása megfelelő módon megtörténik, ami Szendy polgármester kötelességtu­dását és lelkiismeretes egyéniségét is­merve egyetlen pillanatig sem kétséges, — akkor megszűnik a városházi köz­munka-d sun gél, akkor az iparos-tízezrek által ellenséges várnak tekintett városháza az lesz, aminek ezt a keresztény városhá­zát az iparosköztudat tudni akarja: ellensége minden kontárnak, sötét­ben bujkáló lesipuskásnak, iparos­csirkefogónak, barátja, bajtársa, hűséges segedelme minden tisztes­séges és becsületes iparosérdeknek. — Ez a törvény — egyetlen szóval jellemezve — a lisztes ipar törvénye! És ez a legfontosabb, ha az új törvény városházi vonatkozásait vizsgáljuk. A tisztes ipar törvénye az iparosok szem­pontjából, akiket a kontárkodás és az árrombolás szigorú büntetésével hallat­lanul jobb helyzetbe hoz az új törvény. De a tisztes ipar törvénye a városháza szempontjából is, mert olyan normákat állít fel, olyan világos és tiszta útmu­tatásokat találunk benne, amelyek a dsungel sötétségébe és ingoványába má­ról-holnapra a tiszta levegőt, a derűs napfényt bocsátják be. — Hogy a kontárkérdés mekkora rák­fenéje az iparosságnak, mi sem mutatja jobban, mint az az egyetlen statisztikai adat, hogy az elmúlt esztendő során a főváros déli kerületében: tehát a Bel­városban, a Józsefvárosban, az Erzsé­betvárosban és Kőbányán ezerhatszáz kontár-ítéletet kellett hozniok az illeté­kes rendőrbiróságoknak. A jövőben a kontárkodás, — ismétlem: ha a törvényi tisztességesen végrehajtják! — - lehetet­lenné van téve egyszer és mindenkorra. — De legfontosabb városházi vonat­kozása az új törvénynek az árrombolás megszüntetése. Vége a rejtélyes összekötteté­seknek, az áron alul való vállalko­zásoknak, megszűnik az a szokás, hogy a vállalatba-adástól a munka kivitelezéséig ötven, nem egy eset­ben kilencven százalékig megválto­zik a munka, sohasem úgy, hogy a vállalkozó annak ne látná hasz­nát. Vége annak a lehetetlen állapotnak, bog}’ csak legolcsóbbnak kellett lenni, természetesen megfelelő összeköttetések­kel, és bizonyos volt a nagy haszon, inert eló're tudták a benfentesek, mi ma­rad el a drága speciális munkák­ból, hogyan egyszerűsödik a mun­ka olyképen, hogy ha a tényleg ke­resztülvitt feltételek alapján tör­tént volna a kiírás, akkor a legol­csóbb ajánlattevő a legdrágább lett volna, ámde igy övé maradt a leg­nagyobb haszon. Az a morális bélyeg, amelyet az adott esetekben rá fognak sütni az árrombo­lókra, el fogja riasztani a lelkiismeret­leneket, de az összejátszókat is. — A speciális iparos-érdekeket fi­gyelembevevő paragrafusokat, amelyek inkább az ipartestületek és társulatok belső életét illetik, mellőzöm e hasábo­kon. Nem kétséges azonban: hogy a tanonc-problémának olyképen való ren­dezése, hogy a jövőben hat elemi kell az iparospályához, amelyhez eddig írni- olvasni tudás sem volt előírva, az egész ipar jövőbeni fejlődését, az iparo­sok intelligencia-fokának fellendülését fogja magával hozni. A február 12-e óta kiadott iparigazolványok felülvizs­gálata, az ál-társulatok megrendszabá- lyozása, szintén sarkalatos pontjai az új törvénynek. Még csak egyet az Uj Budapest hasábjain: boldog és büszke vagyok, hogy iparostársaim, de nemzetem érde­kében is megengedte Isten, hogy annyira bőven kivegyem a magam önzetlen részét ennek a törvény­nek az előkészítéséből, mint ameny- nyire azt sikerült (kivennem! Ideális otthona betegeknek és üdülőknek a Dr. Pajor Szanatórium és Vizgyógyintézef Mapest, Vili., Vas-o. 1?. Telefon: 46-2-84­Bel-, ideg -, asztma-, szívbetegek stb. felvétele. Sebészet, szülészet, ortopédia, zander. Rheuma gyógyintézet. Rádiumkezelés. Bélfürdók (Darmbad) _____ 3 „B MTÓHIft" »édjagyP lm Malátakávé 40». — Az Uj Budapest tudósítójától — A főváros közönségét, de a hatóságát is közelről érintő alakulat jött létre az elmúlt napokban: Hlatky Lajos ve­zérigazgató kezdeményezésére megala­kult a Fűszeresek Szövetkezete. Azzal a célzattal kezdte meg működését a szövetkezet, hogy az érdekeltek, mint áruátvevők nagy számában rejlő vásárló erőt összpontosítsák a legnagyobb elönyárak elérésére. Tekintve a főváros több ezer fűszere­sét, kétségtelen, hogy ez a központosí­tott árubeszerzés hozzá fog járulni az élelmiszerek olcsóbbításához is. Legfon­tosabb programmja az új szövetkezet­nek lisztbizományi-raktár létesítése út­ján a liszt-nagykereskedők kikapcsolá­sa a fűszeresek áruellátásából, cukor­bizományi működés, egységes típusú komxnerc-borok palackozása, a tűzifa, szén és faszén-ellátás, továbbá a tej- és tejtermék-árusítás olyértelmü rendezé­se, hogy különösen a tejnél a tényleges üzleti eladási költség fedezve legyen. Fontos célkitűzése az új szövetkezetnek a nagyvásártelepi bizományi árusítás bevezetése azzal a közvetett céllal, hogy legalább részben feleslegessé tegyék a fűszeresek számára az időt és erőt pusz­tító hajnali út megtételét a telepre. A szövetkezet altruisztikus alapon működik: a számlaérték két ezreléké­től két százalékáig terjedő részét a for­galom arányában a vevők nyugdíjbizto­sítására fordítják. Az új szövetkezet ve­zetősége tisztelgő látogatást tett Rosta János dr. közélelmezési tanács­noknál, áld megértéssel fogadta a szö­vetkezet célkitűzéseit. BANKI-tól Oki. órás. — Javításban sok évi külföldi gyakorlat. — Oraraktár. Budapest, IV,Váci-utca 49 E szelvény 10% engedményre jogosít " 1 ■■■ " ' ----­He x Muller: a tissztes ipar törvényei Aitmisztikus szövetkezetei létesítettek a fűszeresek

Next

/
Thumbnails
Contents