Uj Budapest, 1936 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1936-03-14 / 11. szám
XIV. évfolyam 11, szám (r Budapest, 1936. március 14. TTJ BUDAPEST VÁROSPOLITIKAI Előfizetési árak: Egész évre .................................................. 30 pengő Fé l évre.......................................................... IS pengő Egyes szám éra 60 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ: DOBV ANDOR D» I Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IV., Kaas Ivor-ulca O. Telefon: 82^8^23. Posfafakarékp. csekkszámla 30.013. Szanálási LacamoA szanálási bizottság szerdai érdemleges ülése nem hozott meglepetést a beavatottak számára. A jőpolgármesler előterjesztette szanálási terveit, a pártok vezérei hozzászóltak a jelen alkalommal szőnyegre került illetmény- és pótlék-redukciókhoz, a szavazás során pedig — kivéve a kormány községi pártját — a tizenhetes bizottság tizenhét tagja közül tizennégy a főpolgármester szanálási tervei ellen szavazott. Túlnyomó nagy részben azzal az indokolással, hogy előbb az üzempolitikai bizottság jelentésére kíváncsiak az uralt, az illetmények csökkentésére csak akkor kerülhet sor, ha a dologi kiadásoknál az üzem politikai bizottság megállapítása szerint nem lehel majd olyan redukciókat alkalmazni, amelyek alkalmasak a főváros deficitjének eltüntetésére. E pillanatban nyílt kérdés, ki fogja végeredményben a szanálásért a felelősséget vállalni. Az autonómia — mint a tizenhetes bizottság határozata mutatja — változatlanul arra az álláspontra helyezkedik, hogy nem hajlandó a személyi illetmények csökkentéséhez hozzányúlni, szanáljon a főpolgármester, ha akar és ha tud! A főpolgármester viszont: részben messzemenő kollégia- lilásból, de a saját tizenötesztendős polgármestersége alatt megszerzett népszerűségét és tekintélyét is féltve, szintén keresi azt a megváltó harmadikat, aki ország-világ előtt demonstrálja, hogy a szanálási elgondolások végrehajtása nélkül elpusztul a főváros. Maga a belügyminiszter sem akarja túlságosan a saját személyes művének feltüntetni a szanálást, viszont a Közérdekeltségek Felügyelő Hatósága, a legújabb szanálási jogforrás, nem az a királyi kúria, amelynek esetleges ítéletét vita és megjegyzés nélkül fogadnák el az összes érdekeltek. A szanálási probléma méregfoga tehát — dacára a békülékeny nyilatkozatoknak — virulensebb, mint valaha! Senki sem tudja e pillanatban: ki fogja a sárból és a kátyúból a szanálás szekerét kihúzni? A különféle vizsgálatok fáitól mar nem látszik a szanálási erdő. A sok bizottsagosdi maholnap a nép- szövetségi játékhoz hasonló színházzá formálja át a pesti városházát. Ugyanaz a helyzet Budapesten, mint Genfben: az urak elhatározzák, hogy a legközelebbi ülésen határozni fognak afelől, hogy egyáltalában mikor fognak határozni! Nem lenne sokkal egyszerűbb a szanálási Locarno: az egész szanálási gyámság egyetlen törvényszakasszal való megszüntetése? Ha beismerné a belügyminiszter, hogy elődje hibázott, amikor söpörni akart ott, ahol söpörni való nincsen? Adják vissza a fővárosnak a nagykorúságát, hogy szabad belátása szerint józanul és okosan határozzon arról, amit saját maga a legjobbnak vél és érez! Horthy tizenhat esztendeje Irta: Sipőcz Jenő dr. Most van tizenhat éve annak, hogy vitéz nagybányai Horthy Miklós Magyarország kormányzója lett. Ez az évforduló ünnepi alkalom az ország számára, a magyar nemzet pártkülönbség nélkül mély hálával és ragaszkodással gondol arra a férfiúra, ki a magyar történelem legválságosabb idején állott a nemzet élére. Most már tizenhat év távolából, az események és eredmények bizonyságtételével mondhatjuk, hogy valóban az isteni Gondviselés jelölte ki arra a nagy feladatra, melyet a nemzet életében eddig betöltött. A magyar múltnak sok gyászos napja volt, a nemzet sok megrendítő szerencsétlenségen és megpróbáltatáson esett át, de aligha volt szomorúbb és eleset- tebb idő, mint az, amely a világháborút követő összeomlással zúdult az országra. Az ezeréves Magyarországot feldarabolták, anyagi és erkölcsi javaiból teljesen kifosztották, a vörös forradalommal megölték lelkét és hitét is. A viha ros századokban, a végzetes csatavesztések idején a nemzeti léi legmélyebb alapja, a magyar lélek töretlen maradt, végvárakban, vagy bujdosó tanyákon érlelte a magyar feltámadást, de ez a gyászos idő kikezdte, megtámadta a magyar érzést, a nemzeti gondolatot is. A jövő, a nemzeti fennmaradás szellemi és erkölcsi biztosítékait is el akarták pusztítani. Ez az elesettséa. és összeomlás ezért volt mélyebb és gyászosabb a többinél, romokban hevert minden, ami magyar élet és magyar reménység volt. Romokból kellett felépíteni a megjnaradt országot; ezt a történelmi feladatot csak olyan férfiú végezhette el, aki jelleménél és képességeinél fogva történelmi feladatra hivatott. Vitéz nagybányai Horthy Miklós tizenhatévi kormányzása alatt bebizonyította, hogy méltó utóda a nagy magyar elődöknek, a Huny ady Jánosoknak, a maga idején ugyanazt az országépítést, nemzetmentést végezte el dicsőséges eredménnyel. A forradalmi anarchia után visszaállította a törvényes jogrendet, életre hívta az ősi magyar alkotmányt, melynek éltető szelleme és legmagasabb őre maradt mindenkor, ugyanakkor a közéletet megtöltötte nemzeti szellemmel és mély erkölcsi tartalommal, a feltámasztott magyarságot visszaadta önmagának, régi rendeltetésének és történelmi hivatásának. Az ország nagy szerencséje volt, hogy vele olyan férfiú került a nemzet élére, ki példaképe a nemes magyar jellemnek és a nemzeti képességeknek. A magyar ságot minden időben két nagy tulajdonság emelte ,ki: a magyar páratlan katona és kiváló politikus volt. Hadvezéri tehetségek és államférfiúi erények vezették át a nemzetet a lét és nem lét örvényei fölött. Magyarország kormányzójának nemes személyében a katona és az államférfi egyesült; épen erre volt szükség a sorsdöntő időkben, mikor a politikai munka mellett a nemzet katonai erényeit is fel kellett ébreszteni. A nemzet létéért küzdő és dolgozó lelkének méltó kisugárzása az a két esa- mény, amit intézményesen állított a magyar életbe: politikai bölcseségét és mély látását igazolja a megújhodott alkotmányos élet és a magyar honvédség megszervezése, nemzeti rendeltetésének betöltése katonai kiválóságát mutatja. Az államférfi bölcsen kormányzott, a közéletet az ősi eszmények színvonalára emelte; ugyanakkor a Vitézi Rend felállításával intézményesen ápolta a magyar katonai erényeket. Tizenhat éve állok magam is egy közűiét élén és az alatt az élmény erejével láttam és éreztem, hogy vitéz nagybányai Horthy Miklós minden nehéz helyzetben és válságos órában a nemzeti lét letéteményese és rendületlen biztosítéka volt. Személyi példájával és kormányzói működésével felébresztette és munkába állította azokat a nemzeti erőket is, melyek a szellem és az erkölc» hatalmával támasztják alá és biztosítják a nemzeti jövőt. A magyar feltámadásnak és megújhodásnak korszakát az ő nevével fogja jelezni a történelem: e* vitéz nagybányai Horthy Miklós legszebb dicsősége. Otrantó hőse a magyar élet hajó iát már elvezette a jobb jövendő partjaira. Szivárgó-gyűrűvel kell körülfogni a Várhegyet a csuszamlások megakadályozására! Petrovácz Gyula újszerű elgondolása a budai vároldal csuszatnlásának a jövőben való megakadályozására kitűzött célt. Jelenleg a földmozgás meg- lassúhbodott, annak körzete megmaradt az eredeti határok között, úgy hogy7 a Várhegy többi részein elváltozás nem tapasztalható. A Várhegy problémájáról Petrovácz Gyula a Keresztény Községi Párt kitűnő mérnöki és közgazdasági szakértője, a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának:-— A legnagyobb figyelemmel kísérem úgy a városházi szakbizottságokban, mint a Fővárosi Közmunkák Tanácsában, de a sajtóban is megjelenő nyilatkozatokat és közléseket a budai Vároldal csuszamlását illetően. Utalok különösen a polgármester úrnak a fővárosi közigazgatási bizottsághoz elő— Az Uj Budapest tudósítójától — A várhegyi csuszamlás problémája még mindig a közérdeklődés homlokterében áll. A csütörtöki nap folyamán Szendy polgármester adott ki hivatalos nyilatkozatot a földcsuszamlás állapotáról. Megállapítja a polgármester nyilatkozata, hogy a megindított biztosító munkálatok teljes erővel folyamatban vannak és előreláthatólag el is érik a
